| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély

1/5

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

?>
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
?>
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
?>
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
?>
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
?>
1/5

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély
Nézőpontok/Kritika

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély

2012.04.20. 07:56

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Gy. Dávid Gyula

Bonchidáról és urairól, a Bánffyakról a 13. századtól kezdve vannak említések a magyar történelem kis és nagy eseményeit megörökítő oklevelekben. A Kastélyról viszont jóval későbbi időkről, és jó ideig csak olyan összefüggésben, amikor oklevélírók, krónikások hadak pusztításait jegyzik fel a bonchidai „ház"-zal kapcsolatban.

Bonchidáról és urairól, a Bánffyakról a 13. századtól kezdve vannak említések a magyar történelem kis és nagy eseményeit megörökítő oklevelekben. A Kastélyról viszont jóval későbbi időkről, és jó ideig csak olyan összefüggésben, amikor oklevélírók, krónikások hadak pusztításait jegyzik fel a bonchidai „ház"-zal kapcsolatban. Biró József az 1930-as években történetét és akkor virágzó állapotra jutását még a kastélyban őrzött oklevelek és más források alapján írhatta meg, és úgy írhatta le az épületegyüttest, mit amelyik, tulajdonosainak építő kedve és ízlése nyomán formálódva, teljes pompájában kétségtelenül megérdemelte az „Erdély Verszáliája" nevet. Ennek a könyvnek a szerzője – aki már megjelentetett egy alapos monográfiát Bonchidáról és a Bánffyakról (A bonchidai Bánffy-kastély. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 2001) -, az ezredfordulón már csak az 1944-ben felégetett-kifosztott, majd a kommunista rendszer évtizedeiben „köztulajdonba vétetvén" tovább pusztult épületegyüttest láthatta – és a leégett kastélyból megmentett levéltár-töredékeket forgathatta. Akkoriban azonban a múltra vonatkozó számos kérdőjel mellett, a jövő feladatait számba véve, csak kérdőjelek sokaságát fogalmazhatta meg.

 

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
1/5
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
2/5
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

 

 

2001 óta Bonchidán új helyzet állt elő: a kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány felvállalta a lehetetlennek látszó feladatot, és azóta az ott beindított Nemzetközi Építettörökség-helyreállító Szakképző Központ munkatársainak és hallgatóinak közreműködésével lépésről lépésre születnek újjá a kastélyegyüttes épületrészei, s bár a messze jövőben, de kezd testet ölteni az egész kastély helyreállításának nagy ívű terve. Ma az ide látogatót nem a pusztulás nyomasztó érzése keríti hatalmába, hanem reménység tölti el a jövőt illetően.

Ebben a helyzetben a megsokasodott érdeklődő közönségnek szüksége van egy olyan könyvre, amely az érdeklődő közönség számára, a szerző által már korábban összegyűjtött és azóta még gyarapodott hatalmas fotó- és dokumentumanyagra támaszkodva mutatja be a bonchidai Bánffy-kastély múltját és jelenét: vagyis az újraépítés mozzanatait, eredményeit is. És figyelmeztet – Bonchida példáján túl - a felelősségre épített örökségünk még el nem pusztított értékei iránt.

Bemutatásra kerül a könyvben a kastély hajdani büszkesége, az erdélyi barokk szobrászat híres mestere, a „kolosvári német képfaragó Nachtigál János" (1717-1761) –alkotta, 36 mitológiai tárgyú szoborból és 17 urnából álló szoborgaléria, amelynek a pusztításokat átélt maradványai, csonkjai jelen állapotunkban is a művész Kolozsvárt, Zsibón, Szentbenedeken és Csicsókeresztúron még meglévő más alkotásaival együtt, a korabeli Erdély művészetének színvonalát is érzékeltetik.

 

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
3/5
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

 

 

A kastély történetét a szerző a Losonczi Bánffy család tagjait bemutató életrajzi adattárral egészíti ki. Ebben a fejezetben a bonchidai kastély hajdani tulajdonosait, építőit a család nevezetesebb személyiségeit és családtagjaikat a kolozsvári Művészeti Múzeum, a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum valamint a család ma élő tagjainál a marokkói Tangerben és Párizsban megőrzött festmények segítségével „élőben" is megismerhetjük.

 

Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma
4/5
Gy. Dávid Gyula: A bonchidai Bánffy-kastély című albuma

 

 

A kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában kötve, idényes kiállításban megjelent könyv megrendelhető/előjegyezhető közvetlenül a Polis Könyvkiadó címén is (400009. CLUJ. Str. Napoca nr. 2-4. II. 27. Tel/fax: (264)596-988, e-mail: polis@ckicknet.ro),  Magyarországon forgalmazza a Xantusz Könyvkereskedés Kft. 1068. Budapest, Lövölde tér 4. Tel: (36)(1)321-32-87, e-mail: xantuszkonyv[kukac]gamil.com      

 


Gy. Dávid Gyula építész 1957-ben született Kolozsváron. A bukaresti Ion Mincu építészeti egyetemen 1983-ban megvédett diplomamunkája Kolozsvár belvárosa egy tömbjének rehabilitációját tárgyalta, mely tervet egy későbbi feldolgozásban, 1985-ben a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztő bizottsága Emlékéremmel ismert el.

 

Magyarországon történt letelepedése után a Váti Műemléki Irodáján egyéb műemlékvédelmi tervezési munka mellett részt vett a gödöllői Grassalkovich-kastély állagmegóvási programjának, a kastély hasznosítására készített tanulmányterveinek kidolgozásában, és a Világörökséggé nyilvánított Hollókő építészeti kialakításában is feladatot nyert. A BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyamán 1999-ben védte meg szakdolgozatát, amely az akkor még méltánytalanul elfeledett bonchidai Bánffy kastély műemléki kutatását megalapozó képi és írott adatok, források számbavételét tűzte ki célul. A kastélyról írt épületmonográfia tovább bővített változata 2001-ben jelent meg a kolozsvári Polis könyvkiadó gondozásában. Közben elkezdődött a kastély rehabilitációjának, restaurálásának programja - sőt a tulajdonképpeni felújítási munka is. A Bonchidával kapcsolatos kutatómunkáját, eredményei publikálását azóta is folytatja. Ezek az eredmények is beépültek a bonchidai Bánffy-kastélyról készített új, gazdagon illusztrált könyvébe, amely képet ad az utóbbi tíz esztendő felújításának eredményeiről is.

Gy. Dávid Gyula építésztervezői munkája során, fontosnak tartja a meglévő épületek múltjának megismerését, az ilyen irányú munkák összegzését, szükség esetén új adatok felkutatását, azzal a céllal, hogy mindez az építészeti tervezés kiindulópontjaként szolgáljon s így azt a legbiztosabb alapokra helyezze.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.