Kié itt a Palotanegyed? Pázmány Campus a belvárosban // Call for Papers
Budapest nagyberuházásait tekintve szimptomatikus a Pázmány Campus fejlesztése. Kiradírozott modernista örökség. A civil ellenállással szemben tollvonással pályára állított kiemelt beruházás. A közoktatás leépítésével és a felsőoktatás privatizációjával párhuzamosan betonba öntött milliárdok. Várjuk írását, amennyiben úgy érzi, van véleménye a kampuszfejlesztésről – részletek a cikkben.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2020-ban, a Makovecz Imre által tervezett piliscsabai kampuszért cserébe kapta meg az államtól a korábban a Magyar Rádió által használt palotanegyedi területet. Egy évvel később meghívásos pályázatot írtak ki az új kampusz megtervezésére, melyen a KÖZTI-Hamburg C konzorcium pályaművét díjazták első hellyel.
A pályázat kiírása nyolc épület – köztük a rádió két jelentős kulturális értéket őrző szocmodern épületének – elbontásával számolt; a pályaművek közül egyedül a Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio közös terve hasznosította újra a két modernista épület betonszerkezetét, a homlokzatok energetikai felújításával számolva – Hartvig Lajos szavaival élve, elvégre „az a legzöldebb épület, amely már megépült". A Szende László és Nánási Sándor tervezte egykori irodaház épületét – a légoltalmi betonbunkerének csonkját kivéve – közben már el is bontották, de a héten az üzemépület üveghomlokzatát is elkezdték leszerelni. A 300 milliárd forintos projektet tavaly kiemelt állami beruházássá nyilvánították, a Kúria így megsemmisítette a Józsefvárosi Önkormányzat által a Magyar Rádió egykori épületeire helyi rendeletben kimondott változtatási tilalmat. A 37 500 köbméter törmelék és elszállítása, a Bánáti + Hartvig építészei számítása szerint, egy 3600 fás erdő 100 éves munkáját ellentételező széndioxiodkibocsátással terheli a környezetet.
Az új kampusz építése kapcsán, a fenntarthatósági kérdéseken túl, a létezett szocializmus építészeti értékeinek kisatírozása is megkerülhetetlen vitaalapként szolgál. A Sofitel Hotel ráncfelvarrását – mely ellen Kossuth-díjas építészek is tiltakoztak – magyar oldalról például éppen a Bánáti + Hartvig Építész Iroda (szintén a szerkezet megőrzésével) tervezi. A városban lődörgők szeme elől – a Virág Csaba tervezte Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Munkásőrség egykori irodaháza és kollégiuma után – hamarosan a Körszálló és a Magyar Rádió üzemépülete is örökre eltűnhet. Dacára annak, hogy szeptemberben 1350-en írták alá a rádió épületeinek bontása elleni petíciót. A rádiósok szentélyének legendás tereit bemutató utolsó sétából derül ki, mi minden veszett oda, és fog odaveszni.
Az elmúlt év során, a projekt ügymenetével kapcsolatban felmerülő aggályokkal szemben, illetve a környék lakosait érintő építkezési terhek problémái kapcsán az önkormányzat és a helyiek érdekeit képviselő civilek számos formában léptek fel tüntetőleg. Kifogásolták a társadalmi egyeztetés, konstruktív párbeszéd, valamint az üggyel kapcsolatos transzparencia hiányát. Az agresszív politikai érdekérvényesítés szimbolikus pillanata volt, amikor a bontási munkálatok első napján kamionnal hajtottak a tiltakozók sorába. Tavaly áprilisban az önkormányzat indított társadalmi egyeztetést, melyből kiderült, hogy a kampuszépítést az összes kitöltő 44 százaléka támogatja, 13 százaléka részben támogatja, 43 százaléka pedig egyáltalán nem szeretné, hogy megvalósuljon. Ennél lényegesen magasabb az ellenállás a palotanegyedben élők részéről: a helyiek csupán egynegyede támogatja a jelenlegi tervek szerinti fejlesztést, mely 3 évre alakítja építési területté Józsefváros körúton belüli városrészét. A felmerülő aggodalmak közül súlyos problémát jelent, hogy az épületek bontása veszélyes a környező házak statikai biztonságára: a már említett betonbunkert elképzelhető, hogy csak robbantással lehet mozdítani, ami a környező épületek lakóinak elköltöztetését vonhatja maga után. Az önkormányzati szereplők és a civil egyesületek (Civilek a Palotanegyedért Egyesület és Zöld Palotanegyedért) konzekvens érdekképviseletének hála, sikerült elérni, hogy némiképp változtassanak a beruházáson, derült ki tavaly októberben a Pázmány saját diákjainak szóló tájékoztatójából; eszerint:
- megmenekül a Bródy u. 7. homlokzata és a Szentkirályi u. forgalma
- feljebb költözik a sportcsarnok, jelentősen csökken a mélyépítés léptéke
- a Károlyi Palota mögött nem épül földszintes épületet, nő a zöldterület.
Tavaly nyáron egy másik egyházi egyetem épületegyüttesének pályázatán született eredmény. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új otthonának szomszédságban, állami és egyházi támogatásból, a Károli Gáspár Református Egyetemnek épül a Markusovszky teret körülölelő kampusza. Ezzel párhuzamosan egyre szűkül a kevéssé piacosítható egyetemi tudásátadás: a Károlin például, pénzhiányra hivatkozva szüntetnek meg idén 18 szakot és posztgraduális képzést, köztük a vallástudomány, irodalom- és kultúratudomány és filozófia mesterszakot. A rendszerváltás óta radikálisan alakul át az egyetemi szféra, melynek számos térbeli lenyomatát viseli magán a város. Adott a piliscsabai kampusz kudarcos története, számos egyetemi – MOME, Corvinus, Közszolgálati Egyetem, Semmelweis Egyetem stb. – épületet adtak át a közelmúltban, születtek tervek budapesti diákvárosért, de a Pázmány Egyetem alternatív elképzeléseit is érdemes feleleveníteni. A KÖZTI győztes tervével szemben például radikálisan más világot közvetít (bár mindkét pályamű átriumos terekkel operál) az Archikon megosztott harmadik díjas terve. A győztes projekt sűrű beépítéséhez képest, utóbbi az új épületeket pontszerűen szórta szét a területen. A kivitelezés alatt álló terv tartózkodó architektúrája a 19. századi épületek világához simul, az új oktatási terek anyaghasználatát és belső térképzését visszafogottság és homogenitás jellemzi. Ezzel szemben, a harmadik helyezett terv az elbontásra ítélt modernista épületek és a főúri paloták építészeti formanyelvének párbeszédéből alkotott változatos karakterű és szellős tereket, megőrizve a terület városias montázshangulatát. Az Archikon mindenesetre levonta a vesztes pályázat tanulságait, és a Károli épületegyüttesére vonatkozó pályaművén sokat finomított építészeti hozzáállásán: a plasztikusan formált kubusokat nyeregtetőkkel öltöztették fel, a merész, szoborszerű elemek boltívekké szelídültek, a sokszínű térkollázs egyházi köntösbe bújt – a gyümölcse pedig ezúttal győzelem.
Jelen felhívással célunk, hogy újra kinyissuk a kérdést: a Pázmány kampuszának pályázatát elbíráló szakmai grémium valóban a legértékesebb tervet választotta megépítésre? Egyáltalán miért meghívásos pályázaton dőlnek el a város jövőjét érintő kérdések? A belvárosba vagy az agglomerációba, és milyen elvek szerint épüljenek a jövő egyetemei? Kinek az érdekei szerint épülnek városaink? Lehetne másképp?
Olvasóinkat szeretnénk felkérni, hogy írjanak manifesztót, vessék papírra lelkesítő üzenetüket, járjanak utána a gazdasági-politikai összefonódásoknak, jelentkezzenek művészeti akciófelhívással, vagy amennyiben már csak a gyász maradt: osszák meg a rádió épületeihez kapcsolódó fényképeiket, történeteiket, emlékeiket, opponálják írásban vagy provokatív tervekkel a Pázmány Campus beruházás esztétikai, kulturális és szellemi projektjét.
Az alábbi témafelvetések mankóként szolgálnak a szövegek és alkotások beküldéséhez:
- Megemlékezés a Magyar Rádió épületeiről
- A szocmodern épületek hányavatett sorsa
- Fenntarthatóság vagy rövid távú megtérülés: miért ne dobjunk ki, már felépített betonvázakat?
- Egyházi egyetemek a belvárosban
- Egyáltalán hol laknak a diákok: kollégiumok?
- MOME, Pázmány, Corvinus, Közszolgálati, SOTE, Károli – melyik egyetemi épületben lehet a legjobb tanulni?
- Politikai és gazdasági összefonódások a magyar egyetemi szférában, és azok építészeti vetületei
- A kortárs egyetemépítészet fejleményei (Piliscsabától, a határokon túli példákon keresztül, a Palotanegyedig)
- A helyi lakosokat érintő visszaélések, atrocitások a Pázmány projekt kapcsán
- Alternatív pályázat kiírása a Magyar Rádió egykori területére
- A Pázmány Campus védőbeszéde
- Urbanisztikai szempontok a Palotanegyedben
Az alaposan átgondolt, megalapozott, kritikai igényességgel megszerkesztett anyagok beküldését február 9-ei határidővel várjuk a szerk@építészfórum.hu e-mail-címre. A Szerkesztőség fenntartja a közlés jogát, a kiválasztott írások publikációjáért honoráriumot ajánlunk fel. A szövegek terjedelme 4-10 ezer karakter, szóközökkel (indokolt esetben némi eltérés lehetséges) – szerkeszthető Word formátumban várjuk. A képanyagot .jpg vagy .png formátumban, 2.5 MB alatti méretben, forrásmegjelöléssel, képaláírásokkal ellátva várjuk.
2024-hez hasonlóan idén is havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Első körben cikkeken keresztül, melyek alapként szolgálhatnak az idén megrendezett Építészfesztivál tematikájához is, ahol kerekasztal-beszélgetések keretében folytatódhat a szakmai diskurzus.
Az Építészfórum Szerkesztősége
Grafika: Vitányi Regina