Identitás és hagyomány – Az Archikon és az Újirány terve a Pázmány Campus tervpályázaton

Az elmúlt napokban láthatták a Pázmány Campus megvételt nyert és díjazott pályaműveit. Végezetül az Archikon és a Újirány megosztott III. díjban részesült alkotása következik, melyben a bővítések esetében bátran mertek kortárs esztétikával beleiileszkedni a neves historista paloták sorába.

„e g y e t e m , k a t o l i k u s  é s  m a g y a r"  -  mindhárom szó egyformán fontos és szervesen összetartozó"– fogalmazza meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem identitását a küldetésnyilatkozat.

Tervezői koncepciónk szerint a Pázmány Campus építészetének is közvetíteni kell az intézmény értékrendjét: az egyetemi épületegyüttesekre jellemző atmoszférát, a katolikus hit szellemiségéből  és a magyar kulturális hagyományokból való táplálkozást.

Az Egyetemváros építészeti, téri környezete iránymutató és identitásképző a hallgatók, az oktatók és a külvilág számára. A campus a hagyományos akadémiai ismeretek megszerzésének és az oktatói-kutatói munkának a helyszíne, de emellett egyre növekvő hangsúllyal kell teret biztosítania a közösségi interakciók számára, úgy, hogy közben a katolikus és a magyar hagyományok szellemisége maradjon a meghatározó.

Az épületek egy izgalmas és funkcionális szövetet képeznek külső és belső terekkel, de  a hangsúlyok – mint a főbejárati új épület, vagy a belső átriumterek kiemelt pontjai a szakrális építészetre – a katolikus szellemiségre utalnak. Világi intézmény, de tevékenységét a katolikus hit szellemében végzi, az épület is ilyen harmonikus egységben kíván lenni a szakrális atmoszféra és az egyetemi campusépítészet között A harmadik fontos elem a magyar építészeti hagyományok jelenléte, mely a műemléki palotaépületek helyreállításán túl az új épületek formavilágában, homlokzatainak anyagkezelésében, díszítettségében a magyar építészet gyökereit kereső szecesszió modernizmusának újra-értelmezéseként, de mai eszköztárral jelenik meg.

VÁROSI SZÖVET – ÁRAMLÓ TEREK
Az egyetemi campus város a városban. Önálló entitásként magába foglalja az oktatás és a szolgáltatások helyszíneit, ugyanakkor szervesen kapcsolódik környezetéhez. Sajátos ökoszisztéma, melynek résztvevői folyamatosan kölcsönhatásba kerülnek egymással és a környezettel. Állandósult akadémikus intézmények halmaza helyett az egyetemi közösség kapcsolódásainak élő, inspiráló rendszere. A Campus átjárható, de félig nyitott és saját területekkel is rendelkezik, a város része, de külön egyetemváros is.

Az új campus most épül, de a jövő oktatását kell szolgálja. Látható, hogy a folyamatosan és gyökeresen változó kihívásokra az intézmények is gyorsan próbálnak reagálni. Erre akkor képesek, ha az oktatási környezet, ezzel együtt az épített környezet is rugalmasan használható és adaptálható. Az oktatási és tanulási környezet legyen változatos és alkalmazkodni képes.

A városrész különleges hangulatú utcáinak, épületeinek, belső udvarainak, az épített tereknek együttese alkotja a Palotanegyed városi szövetét. A területalakítási koncepció e városi szövet logikus és organikus folytatása. Önálló épületek, épülettömbök együttese, melyek hol zártsorúan, hol szabadon álló módon csatlakoznak a meglévő épületekhez és egymáshoz.

Az épületeket udvarok és kertek tagolják, átjárható városi terek kapcsolódnak egymáshoz. E tereken átvágva jutunk el a Pollack Mihály tér felől az együttes belsejébe, majd át a Szentkirályi utcába, vagy éppen fordítva. Az átjárható városi terek egyben egyetemi terek, átvezetnek a campuson, ezekhez kapcsolódik minden új és régi.

FORMANYELV, ANYAGHASZNÁLAT
Bár a Palotanegyed városi szövetének folytatása egy patchwork-szerű beépítést eredményez, az intézmény egységét tükrözni kell egységes építészeti megjelenéssel, egységes formanyelv alkalmazásával.

A formanyelv a környezethez méltó és illeszkedő legyen, ezáltal válik időtállóvá. Meg kellett találnunk azokat a formai és anyaghasználati elemeket, melyek lehelet finoman utalnak régi és új kapcsolatára. Oszlopok és boltívek sora köszön vissza mindenhol az épületeken. Néhol a boltíveknek csak egy része tűnik elő, néhol e részek merőleges síkokra váltanak át, néhol pedig felnagyítva jelennek meg. Az épületegyüttes önálló részei mindig össze vannak kötve árkádok és előtetők váltakozó sorával, melyek a földszinti kapcsolatok meghatározó formái. Az árkádok és előtetők oszlopsorai hol megjelennek, hol eltűnnek, hogy épp csak az üvegosztások ritmusában folytatódjanak.

Az emeleti szintek árnyékoló lamelláinak ritmusa már sokkal oldottabb, mintha állandó mozgásban lennének. Ezt ellenpontozza az épületfunkciók miatt zárt megjelenésű, monolitikus tömegek homlokzatburkolatának finom kannelúrázása, a fény-árnyékok szabályos játéka. Az anyaghasználat sem hivalkodó, finom visszafogottság határozza meg, a részletek kidolgozottsága, a felületek képzése ellenben míves, magas minőségű. Természetes kő, kerámia, üveg.

VÁROSI SZINTŰ KAPCSOLATRENDSZER
Budapest gyűrűs-sugaras városszerkezetéből adódó belső zóna térségének egységében, a többközpontosodás megszüntetésének és átívelő fejlesztési tengelyek kijelölésének fontos részét képezi a Palotanegyed. Elhelyezkedésével közvetlenül kapcsolódik a város belső magjához, így a Budapest Szíve Akcióterülethez, melynek stratégiai célja az volt, hogy csökkentse a jelentős átmenő gépkocsiforgalmat valamint, megteremtse a gyalogos és kerékpáros közlekedés alapfeltételeit, így visszaadja a Belvárost az itt élő és dolgozó embereknek, idelátogató turistáknak.

A már létrejött és tervezett palotanegyedi fejlesztések összekötik a két körutat és bekapcsolódnak abba a tengelybe, amely felfűzi a zöldterületeket és városi tereket a Lipótvárostól egészen a Magdolnanegyedig, így kiszélesítve a Budapest Szíve Akcióterületet. Felszabadítva az autóforgalom térhódítása alól, erősítve a gyalogos összekötést, ezek a területek a sport és kultúra színtereivé válhatnak. Ebbe a fejlesztési szemléletbe kapcsolódva a Palotanegyednek kiemelten fontos szerepe van.

A Kálvin tértől indulva kétirányú tengellyel fűződnek fel a terek és biztosítanak kapcsolatot a két körút között: Kálvin tértől a Reviczky utcai Szabó Ervin könyvtáron keresztül a Mikszáth tér – Krúdy Gyula utca- Lőrinc pap tér – Kiscsibész tér vezet a Horváth Mihály térig. A Nemzeti Múzeumnál induló másik tengely a Bródy Sándor utcán vezet, felfűzve a Pollack Mihály tér –  Gutenberg tér – Rákóczi tér  –  Nagy horgász játszótér – Horváth Mihály tér láncolatot, mely tovább fut a Mátyás téren keresztül a Teleki László tér  –  Fido parkig. Az így felfűződő terek különböző karakterrel kapcsolódnak a budapesti belvárosi és palotanegyedi lokális szövetekhez, összekötik ezeket a különböző térhasználati jellegeket.

Archikon

Szerk.: Pleskovics Viola