Győr: állandó kiállítás nyílt a Vasilescu-gyűjteményből a Zsinagógában

Nyitva: augusztus 30-ától, hétfő és kedd kivételével naponta 10–18 óra között

Tervezője, rendezője N. Mészáros Júlia művészettörténész, múzeumigazgató.

Id. Vasilescu János gyűjteménye mérvadó értékítéletet közvetít a XX. századi magyar képzőművészet jelentős alkotóinak művészeti eredményeiről. Szinte teljes áttekintést kapunk Ország Lili munkásságáról, amely a gyűjtemény legkiemelkedőbb értéke, átfogó képet adva a művész valamennyi alkotói periódusáról. Ország Lili műveihez szorosan kapcsolódnak a gyűjteményben pályatársainak kiváló alkotásai. E művészek: Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Kondor Béla, Vígh Tamás, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Nádler István.

A gyűjtői koncepció mindezeket egy szélesebb összefüggésbe helyezve kiegészítette a kollekciót az Európai Iskolába tartozó, vagy szellemileg kötődő művészek – pl. Bálint Endre, Korniss Dezső, Anna Margit, Deim Pál, Gyarmathy Tihamér, Martyn Ferenc – kiváló alkotásaival.

Zsinagóga
9025 Győr, Király utca 5.
Vasilescu-gyűjtemény, állandó kiállítás
Nyitva tartás augusztus 30-ától: szerdától vasárnapig 10–18 óráig.

Az épületről

Az 1866. évi tervpályázat díjnyertes pályatervei alapján, 33 benyújtott tervből Benkó Károly díjnyertes tervei szerint épült 1868–1869-ben Fraenkl Vilmos bécsi építész kivitelezésében. Alaprajza a hagyományos nyújtott téglalap forma. Külső mérete 22,3 x 35,3 m. Belül azonban a zsinagógai tér nyolcszögű, amit úgy nyertek, hogy a nyújtott téglalap formát lépcsőházakkal lesarkították.
A Zsinagógát 1870. szeptember 15-én avatták fel, a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. Győr városának egyik reprezentáns épülete lett, és hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadó képességű zsinagógák méltó előképe.
1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt: míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola tanárképző tagozata kapott helyet, addig a templom üresen állt, így az állapota is fokozatosan romlott. A városképileg meghatározó, értékes zsinagóga elhanyagoltságára, romos állapotában is megkapó szépségére az 1991-ben megalakult Győri Zsinagógáért Alapítvány, illetve a falai között megvalósult Mediawave-rendezvények irányították a közvélemény figyelmét. A Zsinagóga 1993-ban a város tulajdonába került. A 2003-ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg a rekonstrukció. A műemléképület felújítási tervét Cserhalmy Győző és Szőcs Sándor építész készítette, a statikus Nemes József volt.
Az 1868-as állapotnak megfelelően rekonstruálták a nyolcszögletű központi teret, a kupola festését régi felvételek szerint visszaállították. Korszerűsítették a fűtésrendszert, a mosdó-blokkokat a pincében alakították ki.

forrás: Városi Művészeti Múzeum, Győr és a Magyarországi zsinagógák c. könyv (Műszaki, 1989)