Gyümölcstan és minimalizmus

Budafok, domboldalon elhelyezkedő telek, kanyargós utca – olyan adottságok, amelyek alapjaiban határozzák meg egy családi ház struktúráját, ritmikáját és esztétikáját. És olyan lehetőséget, amelyek érzékeny és figyelmes építészeti megoldásokat teremthetnek meg. A Vadász Bence DLA tervezte házról Kovács Péter ír. 

A Vadász Bence DLA (Vadász és Társai Építőművész Kft., tervezőtárs: Miklós Zoltán) által tervezett budafoki épület szép példája annak, hogy milyen módon lehet a telek adottságait előnnyé formálni, és előremutató építészetet művelni. A megrendelői igénynek megfelelően a cél egy olyan architektúra megtervezése volt, amely pince, földszint és egy emeletes részekre tagolódik, és a telek adottságainak megfelelően kihasználja a látvány és a táj lehetőségeit is, emellett az utcafrontot is elszeparálja, és ezáltal személyes, intim életteret hoz létre a bent lakók számára.

A tervezői koncepció ennek mentén egy olyan paravánfalakkal és pengefalakkal létrehozott ritmika volt, amely közrefogja az épületrészek “testét", körbeöleli őket – mintha egy csonthéjas gyümölcs struktúrája íródna át az építészet formavilágába, szemléletmódjába. A “T" alaprajzot formáló épület metszéspontjába kerültek a kiszolgálóterek, a vizesblokkok, az étkező, valamint a kamra – annak érdekében, hogy az életterek kihasználhassák a lenyűgőző kilátás adta lehetőségeket. A nyugalmi zóna a hosszanti tengelyen található, így az emberi élet különböző színterei átgondolt módon jelennek meg a belső terekben.

Noha a tervezési folyamatban az architektúra különböző részei más-más homlokzati felületet képeztek, a megvalósult épület egyfajta redukcionizmust tesz sajátjává, amelyben uralkodó szerephez jut a fehér vakolat meghatározó jellege. E minimalista megoldás azért is izgalmas, mert a homogén felületek által a hangsúly sokkal inkább a struktúrákra és tömegekre kerül át, a szerkezet finom megoldásai jobban képesek érvényesülni. Az épületrészek eltérő magasságú tömegei egyfajta hullámzó ritmikát hoznak létre, egy olyan “város–a–városban" érzetet, melynek értelmében a családi ház szimbólummá válik: olyan privát univerzummá, amely reflektál az egyén életének megannyi összetevőire, arcaira.

Úgy válik tehát sokrétűvé, árnyalttá, hogy mindezt nem a színek különböző változataival éri el, hanem sokkal inkább a szerkezet és a tömegek karakterisztikájával. A hullámzó lendület geometriává transzformált lüktetése bontakozik ki a szemünk előtt, mely egyaránt merít ihletet a természet struktúráiból, és a városi létezés táptalajából. A fehér felszínű, kubusos szerkezet esztétikai izgalma a környezeti feltételekkel is kapcsolatban áll, hiszen az időjárás okozta hatások, az árnyékok különféle móduszai változatos módon jelennek meg a homlokzaton.

A Vadász és Társai Építőművész Kft. által tervezett családi ház létrejöttének folyamata – amely a 2011-es tervezéstől vette kezdetét – jól tükrözi az átgondoltságot minden összetevőjében. A szerkezetet egyre hangsúlyosabban előtérbe helyező látásmód az építészet lényegiségéből merít; nem – sokszor – öncélú díszítőelemeket halmoz fel, hanem hagyja a struktúrát beszélni. Mind a támfalak, mind pedig az épülettest hosszanti üvegfelületekkel tagolt lendülete az épület tömeghasználatának érzékeny megközelítésmódját helyezi előtérbe. Lecsupaszít, hogy ezáltal más minőségek jöhessenek létre, megtisztít, hogy a lényegre tudjunk hangolódni.

Kovács Péter