építészet : környezet : innováció

Ha elég a bejelentés, akkor termékkiírás sem kell?

A termék- és teljesítménykiírások elkészítése nem tartozik az építészek kedvelt feladatai közé, mivel rendkívül időigényes termékek konkrét jellemzői után böngészni, majd megfelelő formátumba önteni a kiválasztott adatokat. A FAPEDIT nevű, online bárhonnan elérhető adatbázisban intelligens keresési módokkal egyre több gyártó termékei között lehet válogatni. 

A kérdés jogos, de a válasz nem egyszerű. Gyökeres és hirtelen változásokat hozott az év elején megjelent, lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet1, amely alapján ez év január elseje után az új építésű, 300 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóépületek esetén az építtetőnek már nem kell előzetesen építési engedélyt kérnie, elegendő pusztán egyszerű bejelentést tenni.

A jogi környezet ilyen mértékű hirtelen megváltozását januárban még a szakma nem tudta lekövetni. Több jogi részlet tisztázatlan volt és a szakmagyakorlók számára is praktikus kérdéseket vetett fel a változás. A felmerülő kérdéskörök egyike, hogy az egyszerűsített bejelentés miként érinti a termék vagy teljesítménykiírással kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket.

A januári hatályba lépés óta a Magyar Építész Kamara - egyesítve a területi kamarák és más szakmai szervezetek véleményét - folyamatosan tárgyalt a törvénymódosítás korrekciójáról. A szakma álláspontjának konzekvens képviselete meghozta gyümölcsét: a parlament 2016 április 26-án délelőtt megszavazta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény újabb módosítását, amely igyekszik rendezni egyes január óta fennálló tisztázatlan jogi helyzeteket. A jogszabály jelenleg törvényjavaslatnak minősül és kihirdetésre vár. Nem hivatalos verziója a Magyar Építész Kamara honlapjáról letölthető.

A törvénymódosítás aktuális tervezete szerint a 300 négyzetmétert nem meghaladó alapterületű lakóépületek kötelező bejelentésekor kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni. Elsőre ez indokolatlan plusz munkának tűnhet, holott valójában több szempontból is hasznos, az építési folyamat több szereplője számára is.

De mi a helyzet a teljesítménykiírással?

Első lépésben érdemes tisztázni, hogy az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentáció tartalmát meghatározó, jelenleg is érvényben lévő hazai rendeletek 2,3 a műszaki leírás kötelező elemeként említik az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőinek meghatározását, így ezekben az esetekben mindenképp kötelező kiírást készíteni. Kevesen tudják, de az engedélyezési terv esetén az elvárt teljesítményjellemzők rögzítése a jogszabályi elvárás, míg kiviteli terv során már egy konkrét, piacon elérhető terméket kell megjelölnie a tervezőnek. Az új törvényjavaslat alapján, mivel a bejelentéshez majd már kiviteli tervdokumentációt kell készíteni: a kiírás kötelezővé vált.

Az éppen érvényben lévő és hamarosan kifutó egyszerűsített bejelentési eljárás előírt tartalmának nem része a teljesítménykiírás, így tűnhetett úgy, hogy a feladat megkerülhető. Ez azonban több okból sem volt így, ráadásul a jogalkotói szándék a most megjelent törvénymódosítás alapján is a teljesítménykiírás szükségességét előíró változások irányába mutat. A jelenleg még érvényben lévő rendelet alapján az egyszerű bejelentés tartalmi követelményeiben megadott műszaki leírás részeként az építésznek nyilatkoznia kell arról, hogy a tervezett épület az alapvető követelményeknek 4 megfelel 5. Ez a nyilatkozat olyan felelősséget tesz a tervező nyakába, hogy józan ész alapján is belátható, hogy ezt kivitelezésre alkalmas részletes tervek, megtervezett, átgondolt szerkezetek, és az építési termékek elvárt teljesítményjellemzőinek rögzítése nélkül felelőtlenség vállalni. Ráadásul a részletes tervekhez kapcsolódóan teljesítmény vagy termékkiírás hiányában nehezen elképzelhető az alapvető követelményeknek való megfelelőség igazolása. Ezek alapján egy felkészült tervező elemi érdeke volt eddig is, hogy kiviteli tervet, vagy legalábbis építésre alkalmas tervet készítsen.

Jelenleg a kiírás készítés feladatának nincs a szakma által elismert, közérthető és egyértelmű megnevezése. Mivel a jogszabályok nem nevezik meg konkrétan ezt a feladatot, a szakmában többféle elnevezés született rá: „teljesítmény nyilatkozat kiírás” vagy „CPR kiírás”, illetve időnként „CPR specifikáció” kifejezéssel is találkozhatunk. Elég gyakori az „anyagkiírás, anyagspecifikáció”, illetve „termékspecifikáció” megnevezés is.

A szakmailag pontosabb és nyelvileg helyesebb, egyértelmű megfogalmazás érdekében az alábbi szavak használatát javasoljuk: "termékkiírás" és "teljesítménykiírás". A kettő átfedésben lévő halmazt alkot.

Teljesítménykiírás: olyan szöveges dokumentum, amelyben a tervező az építménybe betervezett építési termékek elvárt műszaki teljesítményét rögzíti.

Termékkiírás: olyan szöveges dokumentum, amely tételenként legalább egy, a piacon elérhető és beazonosítható konkrét terméket jelöl meg. A termékkiírás esetén a termékek feltüntetése mellett megadhatók elvárt teljesítmény jellemzők is.




 

















Az engedélyezési eljárás helyett megjelent bejelentési kötelezettség - megtévesztően - kisebb felelősségvállalásnak tűnt, pedig a tervezői felelősség állandó terhet ró a tervezőkre és az egyszerűsített bejelentéssel cseppet sem szűnt meg! Az Építési törvényben rögzített tervezőre vonatkozó passzusok most és később is érvényben maradnak, tehát az építész felel az építési tevékenység megvalósításához készített tervek szakszerűségéért 6. Megfelelő részletezettségű terv, jelen esetben kiviteli terv és a hozzá tartozó tervezői termék-, illetve teljesítménykiírás nélkül pedig nehezen képzelhető el, hogy miként igazolható a terv szakszerűsége. Az engedélyezési eljárás elmaradásával tehát végső soron egy “biztonsági ellenőrzéssel” kevesebb segíti az építészt. A módosító rendeletben elvárt kiviteli dokumentáció kötelezővé tétele remélhetőleg ezt ellensúlyozza majd.


Természetesen a részletes tervek, így a kiviteli tervek elkészítése nem csak a tervező számára fontos, a felelős építtetői magatartáshoz is hozzátartozik a részletesen kidolgozott tervek iránti elvárás. Ha az építtető megfelelő műszaki színvonalú, minőségi épületet szeretne a kivitelezőtől megkövetelni, akkor ahhoz megfelelő részletességű, kiviteli szintű vagy kiviteli tervek szükségesek, melyek a műszaki ellenőrzés alapját is képezik. A megfelelő részletességű tervdokumentáció részét képező termék- vagy teljesítménykiírás meghatározza a minőséget, a műszaki tartalmat. Kivitelezési szakaszban a meghatározott építési termékek kiváltása azonos vagy annál jobb teljesítményű termékre az e-naplóban jogszerűen csak a tervező, az építtető és a felelős műszaki vezető közös egyetértésével történhet 7, ami az érintett felek számára is biztonságot jelent.

A termék- és teljesítménykiírások elkészítése nem tartozik az építészek kedvelt feladati közé, mivel rendkívül időigényes az egyes termékek konkrét termékjellemzői után böngészni, majd egy megfelelő formátumba önteni a kiválasztott adatokat. Ebben a feladatban hatalmas segítséget jelent az építészek számára kitalált, ingyen használható online program: a FAPEDIT. Az online bárhonnan elérhető adatbázisban intelligens keresési módokkal egyre több gyártó termékei között lehet válogatni. A termékekhez minden termékjellemző rendelkezésre áll, és a program a kiválasztott termékekből a kiírást is automatikusan elkészíti, amelyet aztán a felhasználó szemyélyre szabhat. A program segítségével a termékek kiírása biztonságos – hiszen az adatbázis termékei naprakészek – továbbá gyors, egyszerű, és segíti a termékek közötti eligazodást és tájékozódást.

 




Áts Árpád, Pataky Rita

 



1 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
2 312/2012 (XI. 8) Korm. rendelet: 8. melléklet, 1.1.5.
3 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 9. § (5) e), (10), valamint 13. § (3) p)
4 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 5. § (3)
5 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 4. a)
6 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33. §
7 191/2009 (IX. 15) Korm. rendelet: 13. § (3) o) és p)






vélemény írásához jelentkezzen be »