építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Hagyomány és innováció - Ciprusi Egyetem Orvostudományi Kara

Nicos K. Shacolas Orvostudományi Egyetem 2015-ben írt ki nemzetközi tervpályázatot a Campus fejlesztésére. Bemutatjuk egy magyar pályázó, Lévai Tamás tervét, mely a vernakuláris építészet hagyományaira alapoz, a természetben elérhető energiákat használja fel. 

Ahogy az orvostudományban ismét szerepet kapnak a természetes gyógymódok, a több évezredes hagyományok újraértékelése, úgy az építéstudomány is ráébred hagyományainak jelentőségére. Ezt a folyamatot nemcsak az energiaválság gerjeszti, hanem annak a szellemi áramlatnak a része, mely a technológai fejlődés mindenhatóságát kérdőjelezi meg. 

Az Orvostudományi Egyetem identitása: a legfrissebb orvosi alapismeretek elsajátítása, megbízható, hiteles, biztonságos alkalmazása. Ennek ad építészeti keretet az épített környezete. A környezet feladata megbízhatóságot, hitelességet, biztonságot sugározni, az iskola nevelő hatását kihasználva. Az új technológiák természetesen jelen vannak, de inkább rejtetten szolgálják az új, nagyobb léptékű tereket, hiszen elvesztették mindenható szerepüket. Bár jelentőségük megmaradt, a háttérben szolgálnak ki minket, így kerülnek helyükre. Az előtérben ismét egészen materialista őselemek húzódnak: a föld, a víz, a levegő és a tűz, melyek mind az emberközpontú belső közérzetet és külső atmoszférát határozzák meg az energetika, kertészet, akusztika eszközein keresztül.


vernakuláris építészet példái Cipruson



Az energetikai megfontolások alapvetően meghatározták a tervezett Orvostudományi Kar épületének és környezetének alakítását a Ciprusi Egyetem meglévő Campusán kiírt építészeti pályázaton. A legolcsóbb természetesen az az energia, amit nem kell megtermelni, kifizetni, s a szállítása sem kerül pénzbe. Ez pedig a ház természetes szellőzéséből fakad, melyet a vernakuláris építészet évezredeken keresztül kiérlelt. Ezt a hagyományt kell léptékváltással átültetni a nagyobb struktúrába. Az elv ugyanaz: a föld természetes hőtehetetlenségét kell befogni, s a belső tereket átöblíteni lehetőleg önszabályozó módon. A járatokon keresztül vezetett frisslevegő-utánpótlás a Földgolyón szinte mindenütt működik. A fényt viszont ezen az éghajlati övön a kifelé szinte zárt, belső árnyékos udvarok, pátiók kezelik jól és szabályozzák az egész rendszer működését. A közvetlen napfényt kizáró, árnyékolt, szórt fény elegendő a belső terek megvilágítására. Ezt a lépcsős tömegképzéssel, és az áttört tégla-homlokzattal el lehet érni, mellőzve a bonyolult szerelt, könnyen meghibásodó technicista mozgó alkatrészeket, melyek ugyan finomabban szabályozhatók, azonban megtérülésük, fenntarthatóságuk kétséges.

A mai követleményeknek persze már nem felel meg a régmúlt hagyományosan teljesen nyitott rendszere, az épületen belül megkívánt klimatikus viszonyok eléréséhez szükség van a zárt működésű gépészetre. Ennek hatásfokát viszont nagyban lehet növelni az épület egységes belső átszellőző rendszerével, melyet a belső, zárt udvarok és folyosók szövedéke adja. Ezeknek kettős szerepük van: egyrészt a szomszédos nyitott pátión keresztül fényt juttat a belső térbe, másrészt összeköti a szinteket, így egyben lehet kezelni a levegőt, szükségtelenné téve annak szintenkénti összegyűjését és utánpótlását. Az épületszerkezet hőmérsékleti aktiválása (TABS), az innovatív gépészeti megoldások ezekkel a passzív megfontolású struktúrákkal így jóval hatékonyabban üzemeltethetők.


vernakuláris építészet példái Cipruson


Mit jelent mindez e helyt? Nézzük elemeire bontva!

Föld

A campus továbbépítésében hasonló szempontok érvényesülnek, mint a városszövet természetes növekedésében, mely városszövet viszont az erdőkhöz hasonlítható; életteret nőnek be, ahol még van táptalaj és fény. Nem kérdés, hogy a beépülésre e helyt a korlátot az építési vonal adja, de a vertikális terjeszkedés nagy szabadsággal bír. Nagyon kedvező a föld hőszigetelő, hőtároló képessége, pusztán ez alapján barlangokban kellene élnünk, de mivel több szempont van, csupán közelíthetünk e cél felé, mert a technológia nem tudja a föld szerepét hatékonyan kitölteni. A zöldtető kedvező, de nem elegendő, a föld mélyén elhelyezett járatokra is szükség van.

Víz

A vezetékes hálózat biztosítja a vízellátást, a kedvező mikro-klimatikus hatás mégis a hagyományos vízfelülettel érvényesül, ez központi helyet kapott az épületen belül. A zöldtető megakadályozza az esővíz lökésszerű kiáradását, s a tartályban összegyűlő víz alkalmas locsolásra, öblítésre.


koncepció


 

Levegő

A föld mélyén keresztülvezetett levegő télen felmelegszik, nyáron lehűl. A természetes légáramlathoz az udvarok kettős rendszere párosul; nem elegendő a belső tereket átöblíteni, a külső terekkel, patiokkal is össze kell kapcsolni, hogy a megfelelő árnyékolt kiszellőzés biztosítva legyen. Tulajdonképpen a napfény határozza meg a levegő mozgását is, tehát ide tartozik a tájolás-árnyékolás. Minden udvar úgy lett kialakítva, hogy közvetlen fény ne jusson be a zárt térbe, a kitekintés mégis biztosított és természetes fénnyel kellőképpen megvilágított legyen. Ebből az igényből alakult az udvarokkal, pátiókkal, átmeneti terekkel tagolt tömeg-szövet, mely vizuálisan levegős, átlátható. A szintek száma a funkciók tiszta tagolását adja.

Tűz

Egészen szembeötlő a kiégetett téglában a tűz ereje. Ez az őselem az épület bőreként mutatkozik meg. A technológiából eredően magába szívja a nap tűzének melegét és légrésen kiszellőztetve azt nem engedi az épületbe, hálóba rakva a hagyományos, vernakuláris építészetben ismert módon, áttört árnyékolóként fogja vissza a közvetlen napsugárzást.



homlokzat részlet




Közvetetten ugyan, de ebbe a témakörbe tartozik a tűzvédelem. A szinteknek megfelelően négy tűzszakaszra lehet bontani az épületet, ahol a belső udvarok az alsó szinthez tartoznak, a felsőbb szinteken szükség esetén tolófallal lehet lerekeszteni e légtereket. A menekülőajtók szerencsésen adódnak a lejtős, teraszos viszonyokból, ezenkívül két zárt lépcsőház biztosítja a menekítést.

Hang

Az épület súlypontjába helyezett főbejárat a leghangosabb. A két udvar között átfutó terep felett húzódik hídként a fogadótér, melyből egyszerre tárul fel a teljes funkcionális rendje a háznak. A déli udvar narancsligetére néz keletről a tanulás helye, mely ebben a külön szárnyban természetesen különül el a hídtól. A kutatási terület nyugalmát az adja, hogy a legfelső szinten kapott helyet.


főbejárati részleg


 

Kert

A két (városi tér léptékű) udvar szervezi elsődlegesen a teret maga körül, mintegy hangsúlyozva annak jelentőségét. Az északi udvaron a meglévő fák esetlegessége játékos közösségi események, előadások, partik színtere, a délin a narancsliget rendezett világa a kontempláció színtere. A zárt udvarok megművelt atmoszférája együtt a tudás kertjei, hasonlóan ahhoz a közeghez, ahol az ókori bölcsek voltak tanítványaikkal.

 

Anyagok

A külső karaktert a dörzsölt-vakolt téglaburkolat adja, könnyen javítható, átrakható. A belsőben a padlók csiszolt, világos betonburkolatot kapnak. A falak agyagos vakolata a páraegyensúlyban kap szerepet. A technológiából fakadóan nagy üvegfelületeket lehet teremteni mind a külsőben, mind a belsőben, melyek kis magasságokat kötnek össze, így alul-felül megfogott, keret nélkül sorolható módon, egységes átlátást biztosítanak technicista részletek nélkül.


pihenőudvar



Tartószerkezet

Hagyományos vasbeton vázas az épület, melyet magok merevítenek, a födémek kis fesztávokkal gazdaságosan megoldottak. A tartószerkezeti raszter a kitöltő falakkal lehetővé teszi a funkcionális flexibilitást, későbbi átrendezhetőségét. A két udvar között húzódó híd faltartóként viselkedik, alátámasztás nélkül ad átláthatóságot, könnyedséget.


Lévai Tamás / TARKA




vélemény írásához jelentkezzen be »