Emberek/Interjú

Hajdú József

1/9

föld

föld
föld
Gázgyár utca
föld
föld
Gázgyár utca
1/9

föld

Hajdú József
Emberek/Interjú

Hajdú József

2000.09.18. 08:21

Cikkinfó

Szerzők:
Pásztor Erika Katalina

Építészek, alkotók:
Hajdú József

Hajdú József fotóművész bemutatása

Hajdú Józseffel 4 évvel ezelőtt találkoztam először, a Postamúzeum egyik kicsi szobájában. Videófilmhez kerestem fotókat régi hírközlési berendezésekről, amikor véletlenül megláttam az asztalon heverő falinaptárat, amit Jóska a Magyar Rádiónak készített. 12 hónap, 12 rádiós eszköz, a rádiózás hajnaláról. Először is azon döbbentem meg, hogy a Magyar Rádió ilyen naptárat csináltat magának. (Akkoriban még egyáltalán nem jellemezte a falinaptárakat és azok megrendelőit a kortárs művészet iránti fogékonyság - maximum közismert híres festményekig jutott ez a műfaj.) Másrészt azt sem igazán értettem, hogy hogyan kerülhetnek ezek a fotók, az "időtlenség ezen fenséges képei" egy ajándékcsomagba, évfordulós ünneplések nejlonszatyraiba. De nem csak ez volt zavarbaejtő: ott állt előttem az "alkotó", egy csendes, "az utcán lazán elmegyek mellette" típusú ember, semmi extravagancia, semmi bőrdzseki, vállon lógó fotóstáska, semmi. Egyáltalán nem tűnt hálásnak a dicsérő szavakért, és én nem is akartam feltartani (rohantam én is, mint mindig), csak nem tudtam ellenállni: végre igazi képekre leltem a világot elöntő milliárdnyi hamis között.

Itt, az Építészfórum oldalain szeretnénk Önöknek bemutatni Hajdú József képeiből néhányat, amelyek meg sem közelítik az eredetik szépségét és minőségét a web korlátossága miatt, így Jóska egyik legszebb és legsikeresebb sorozatáról, a Teaképekről is hiányoznak a finom és izgalmas részletek. Bár ez még kisebb bajnak tűnik nekem ahhoz képest, hogy a rádiós naptár képei - Jóska elmondása szerint - azóta is az ágyneműtartójában hevernek.

Pásztor Erika Katalina


 

 

Hajdú József
fotóművész, muzeológus
Postamúzeum, H-1061 Budapest, Andrássy út 3.
tel.: +361-317 4045 telefax: +361- 268 1958

1961-ben születtem. Az érettségi után műszaki főiskolát végeztem, majd két évig a vegyiparban dolgoztam. 1985 óta dolgozom fényképészként: előbb egy tervezőintézetnél, jelenleg pedig a Postamúzeumban mint fényképész és fényképtáros.

A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának munkájába 1987-ben kapcsolódtam be, és a Stúdió tagja voltam 1991-ig. Utána a volt stúdiósokból verbuválódott Egyesült Képekkel tartottam a kapcsolatot. 1994 óta vagyok tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1993 és 1996 között Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat kaptam. 1998-ban megjelent első könyvem "Ipari táj" címmel, budapesti gyárépületekről.

Önálló kiállítások 

1992.     Tájképek (külszíni bányák) Fiatal Művészek Klubja, Bp.
1994.     Ipari táj (budapesti gyárak) Lugosi Lugo Lászlóval közösen -        Budapest Galéria
1996.     Teaképek Bolt Galéria, Bp.
1998.     Röntgenképek Bolt Galéria, Budapest

Csoportos kiállítások

1988.     Kamarakiállítás a volt Fotóművészeti Galériában, Bp.
1989.     A stúdiósok kiállítás-sorozata a Bercsényi Klubban, Bp.
1990.     Stúdió IV. az Ernst Múzeumban, Bp.
1993.     Kortárs fotó a Pajta Galériában, Salföld
1994.     "Csoportkép" - az Első Alkotócsoport kiállítása a Vigadó Galériában, Bp.
1995.     Kortárs magyar fotográfia, Pécs, az Első Alkotócsoporttal
1995.     "EKE Ganz", az Egyesült Képekkel a Ganz-gyárban, Bp.
1996.     "Látható jelen" - Országos Fotóbiennálé az Ernst Múzeumban, Bp.
1996.     "Több szem ..." - Vigadó Galéria, Bp.
1996.     A "Pécsi József" fotóművészeti ösztöndíjasok beszámoló kiállítása - Dorottya Galéria, Bp.
1996.     Fotóhónap   Pozsony
1996.     "Koncept" nemzetközi kortárs fotóművészeti kiállítás   Zágráb
1996.     Fotográfiai Biennálé   Esztergom
1996.     Az Esztergomi Fotográfiai Biennálé díjazottjainak kiállítása a Bolt Galériában, Bp.
1997.     Kortárs magyar fotográfia, Pécs
1997.     Kiállítás a "Vrais Reves" Galériában, Lyon
1997.     Kortárs magyar fotográfia - Magyar Kulturális Központ, Berlin
1998.     "Kép és szöveg" - Bolt Galéria, Bp.
1998.      "Teaképek" - Sarah Morthland Galéria, New York
1998.     "Take Five" Kortárs magyar fotográfia - Magyar főkonzulátus, New York
1998.     Photokina - a "VII th Polaroid European Final Art Awards" nyerteseként, Polaroid Galéria, Köln (Teaképek)
1998.     Fotóhónap   Pozsony
1999.     "Berlin-Budapest" képzőművészeti kiállítás, Berlin
1999.     "A Jaguár és képei", Mai Manó Ház, Budapest
2000.     "A Jaguár és képei", Római Magyar Akadémia

 


Teaképek
 

 
A tea élete
(Szűcs Károly írása Hajdú József 1996-os Bolt Galéria-beli kiállításának katalógusából) 

Monotónia. Ahogy a teaivó nap mint nap forralja a vizet, nyúl a pohara után, majd összeönti a teafüvet és a forró vizet. Monoton, mert apró neszezések és elsikló szemrebbenések koreografálják e műveletet. Felkészülés az aligcselekvésre.

Ami körül mindez történik, az a lélegzet tégelye, a teáscsésze. Általa formát kap az illat, a víz zubogása, az aranyszínű aroma. A tégely üveg- vagy porcelán falán viszont a tea elillanó testének csipkés filmrétege marad vissza.

Az ellentétes irányú állapotok egybetartozása, az idő reinkarnálódása lesz monumentummá ezeken a fényképeken: WABI, a japán esztétika harmóniajátékának legkisebb egysége mutatkozik előttünk. A forma és a szellem (anyag és illat, pára, lélegzet) mély, de alig észrevehető egymásba rejtőzésének állapota, az aligcselekvésben, az aligjelenlétben növelt lét. Hajdú József  fényképei a kicsinek, jellegtelennek tűnő dolgot - a tea életét - növelik szoborművé, monumentummá.

A teázás fogalma - a japán csadó - Európában a köznapi, rutinjelentésből nem "íródott át" a teázás kultuszának metafórájává. Hajdú a pohárszobra által elszakad a szavak és a szemléletmód alkotta mesterséges határoktól, és a művészfotográfia néhány más alkotójához csatlakozva a fényképezést a tárgy monumentalizálására használja fel, kiépítve a hétköznapi tárgyak konnotációjának új dimenzióját.

Ezeken a fotográfiákon a képi megoldás és a forma kibontása olyan percepciós, meditatív folyamattal jár együtt, amely a csend, az intimitás érzéki és spirituális terének kiterjesztését eredményezi. Olyan állapot jön létre, amelyben megsejthető a WABI működése, ahol látásunk egy dolog primér létezésmódját a formában teremti újjá és látja el a megszokottól eltérő jelentőséggel.

Szűcs Károly

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk