Hamarosan átadják a Nemzeti Összetartozás Hídját Sátoraljaújhelyen
Az átadás előtti utolsó mérföldkövéhez érkezett a világ leghosszabb kötélhídja címre pályázó sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídja: sikeresen teljesítette a dinamikus és statikus terhelési próbát. A Natura2000-es területen, 4 milliárd forintból megvalósuló, sokak által kritizált projekt idén tavasszal érhet a végére. A híd fő tervezője és a hídszakági tervező: MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft., Szigeti Zoltán és Gondár Péter.
A turisztikai látványosságként épülő híd hossza több mint 700 méter, és hat acélsodronykötél tartja a 80 méter magasban. Ezzel a technológiával Magyarországon egyedülálló, de a hosszát figyelembe véve a világon is, tehát egyedi, rekordhíd. (Bár a 2022. május 13-án a csehországi Dolní Morava községben megnyílt Sky Bridge 721 méterével meghaladja a sátoraljaújhelyit, de a Nemzeti Összetartozás Hídjának a hídfői közötti támaszköze 700 méter és végig kötélhíd, míg a csehországi a hídfőknél pilonos függőhíd, és a támaszköze „csak" 695 m, így e tekintetben valóban világbajnok lesz.) A 4 milliárd forintos projekt 2015-ben kezdődött, a híd átadását 2024 tavaszára tervezik. Eredetileg 2,8 milliárd forintból tervezték megvalósítani, de ennyiért nem találtak kivitelezőt a projektre, az összeg így 4 milliárd forintra nőtt.
A híd fő tervezője és a hídszakági tervező: MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft., Szigeti Zoltán és Gondár Péter. A tervezési feladatokban az alábbi kiemelt partnerek vettek részt:
- Unitef Mérnök Zrt., Széll Péter (csatlakozó infrastruktúra tervezés, építészet, engedélyeztetés – engedélyezési és tenderterv)
- Dynamik Consulting Kft. (dinamikai számítások – engedélyezési terv)
- BME Hidak és Szerkezetek Tanszék (független statika – engedélyezési terv; dinamikai számítások – kiviteli terv)
- BME Áramlástan Tanszék (széldinamikai vizsgálatok – kiviteli terv)
- BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék (mérnökgeológiai vizsgálatok – engedélyezési terv)
- Geoexpert Kft. (geotechnikai tervezés – engedélyezési és kiviteli terv)
A projektet számos kritika érte, mivel a híd Natura 2000-es hálózathoz tartozó, különleges madárvédelmi területen valósul meg. Az építkezés során a hídfők alatti erdőfoltokat környezeti hatástanulmány nélkül csupaszították le, melyről a 24.hu készített videót, műholdfelvételek összehasonlításával mutatva meg a változások mértékét. A védett fák kivágására azért kerülhetett sor, mert 2021 októberében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította a fejlesztést. De támadták a projektet a völgyben érintett ingatlantulajdonosok is, akik 2019-ben pert is indítottak a hidat engedélyező határozattal szemben, ám a bíróság végül 2020 novemberében elutasította a lakók keresetét.
A BME Építőmérnöki és Gépészmérnöki Kara oktatóinak közreműködésével tervezett híd építése április 3-án újabb mérföldkövéhez érkezett. Dunai László, a BME Építőmérnöki Kar egyetemi tanárának vezetésével elvégezték rajta a dinamikus és statikus próbaterhelést – először kettő, majd tizenkettő, végül harminckét ember ritmikus mozgásával –, amely sikerrel zárult. Dunai szerint az átadás előtt ez az egyik legfontosabb pillanat a híd életében. „A terhelés hatásaira a híd jól reagált, azokat a jelenségeket mutatta, amelyekre a tervezés során számítottunk" – mondta, majd azzal folytatta, hogy „az volt a cél, hogy megfelelően mozogjon és élményt adjon azoknak, akik egy kalandparkban erre rámennek". A próbaterheléseket követően Dunai László válaszolt a bme.hu kérdéseire, melyről itt olvashat.
19:55
Én alapvetően azért vagyok, hogy a magyar hídépítő szakmának ne csak a hagyományait őrizzük, de új tudás is létrejöjjön, úgyhogy muszáj feltenni a kérdést: lesznek még máshol is ilyen projektek az országban vagy ez a sátoraljaújhelyi fehér elefánt marad: azaz megépítettük a világ leghosszabb kötélhídját majd soha többé nem foglalkozunk a technológiával? A 4 milliárdos összeget ugye lehet úgy is keretezni, hogy ennyire kis büdzséből ekkora tájsebet mással nem nagyon lehet okozni meg úgy is, hogy ez azért nem akkora összeg amit Rába-, Dráva- vagy Tisza-menti önkormányzatok (urambocsá' kisebb hegyvidéki települések) ne tudnának kigazdálkodni. Hogy valószínűleg az eredeti ötletgazda sem egy acélmonstrumra asszociált a kötélhíd szó kapcsán azon már nem lehet segíteni, de azért sok hely eszembe jut ahol szívesen megtűrnék a látványt és hasonló nagyságrendű összeg meg tudna térülni akár társadalmi, akár közvetlen turisztikai haszonként.