/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Nézőpontok/Történet

Irány Ibrány! – a BME Urbanisztika Tanszék városfejlesztő workshopja

1/7

szerk.: Mohay Klára, Solymosi Bettina

A helyszín megismerése. Fotó: Saját fénykép

Aktív csoportmunka. Fotó: Saját fénykép

Részlet az I(b)rány a jövő! koncepció prezentációjából

Részlet a Digitális híd koncepció prezentációjából

Részlet a Lépésről lépésre koncepció prezentációjából

Prezentáció. Fotó: Ibrány Város Önkormányzata

?>
szerk.: Mohay Klára, Solymosi Bettina
?>
A helyszín megismerése. Fotó: Saját fénykép
?>
Aktív csoportmunka. Fotó: Saját fénykép
?>
Részlet az I(b)rány a jövő! koncepció prezentációjából
?>
Részlet a Digitális híd koncepció prezentációjából
?>
Részlet a Lépésről lépésre koncepció prezentációjából
?>
Prezentáció. Fotó: Ibrány Város Önkormányzata
1/7

szerk.: Mohay Klára, Solymosi Bettina

A helyszín megismerése. Fotó: Saját fénykép

Aktív csoportmunka. Fotó: Saját fénykép

Részlet az I(b)rány a jövő! koncepció prezentációjából

Részlet a Digitális híd koncepció prezentációjából

Részlet a Lépésről lépésre koncepció prezentációjából

Prezentáció. Fotó: Ibrány Város Önkormányzata

Irány Ibrány! – a BME Urbanisztika Tanszék városfejlesztő workshopja
Nézőpontok/Történet

Irány Ibrány! – a BME Urbanisztika Tanszék városfejlesztő workshopja

2024.04.11. 07:54

A BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszéke és Ibrány Város Önkormányzata közös szervezésében valósult meg a város fejlesztését célzó workshop, amelyen január 22. és 25. között az egyetem város/építészet specializáció kilenc hallgatója és két oktatója vett részt. Míg a szakmával ismerkedő diákok a konkrét helyszínen valós folyamatokkal, problémákkal, kezdeményezésekkel találkoztak, az erre reagáló ötleteik és koncepcionális javaslataik a várost egy friss, külső, szakmaközeli nézőpontból érkező visszajelzéssel gazdagították.

Ibrány

Ibrány városa Északkelet-Magyarországon a Tisza mellett, Tokaj és Nyíregyháza vonzáskörzetében helyezkedik el. A jellegzetesen mezővárosias település folyamatos fejlődésének köszönheti, hogy 1993 óta városi, majd 2013 óta járási székhely rangot kapott. Annak érdekében, hogy a jövőben további előremutató fejlesztések menjenek végbe, a helyi képviselő testület meghatározó céljává vált a helyi lakosok életszínvonalának növelése, szolgáltatások minőségének és mennyiségének bővítése, illetve a fiatalok be/visszavonzása. Ezen iránypontok mellett a település nyitott az új aspektusból megközelített javaslatokra is, melyek koncepcionálásának szándékával kereste fel a városvezetés a BME Urbanisztika Tanszékét.

A helyszín megismerése. Fotó: Saját fénykép
2/7
A helyszín megismerése. Fotó: Saját fénykép

Az intenzív városfejlesztési workshop módszere és menete

Az előzetes felkészülést a kiadott hivatalos városfejlesztési és rendezési dokumentumok megismerése jelentette. Ezen anyagok tanulmányozása egy átfogó képet adott a város örökségét képző elemekről, a jelenlegi állapotról, illetve a folyamatban lévő vagy tervezett intézkedéseiről. A kiadott anyagok nem csak megalapozták a helyismeretet s megmutatták a helyiek motiváltságát, hanem azon nehézségek némelyike is körvonalazódni látszódott, melyekkel meg kell küzdenie egy fejlődési szándékkal rendelkező kisvárosnak. A településre érkezve a három eltérő fókuszú nap dinamikus, helyszíni munka jegyében telt.

Aktív csoportmunka. Fotó: Saját fénykép
3/7
Aktív csoportmunka. Fotó: Saját fénykép

A megérkezés estéjén rögtön egy informális vacsora keretében ismerkedtünk meg Ibrány képviselőivel és elképzeléseikkel. Másnap a település és a folyamatban levő fejlesztések bemutatását délután a város autóval és gyalogosan történő bejárása követte, közelebb hozva és kézzelfoghatóvá téve a korábban elhangzottakat. A város fizikai struktúrájának kikerülhetetlen jelenlétét a különböző felek között zajló állandó párbeszéd újabb és újabb rétegekkel ruházta fel. Estére összeálltak a 3-3 hallgatóból álló csapatok és megkezdődött a gyors reakciókra, benyomásokon alapuló ötletelésre és azonnali koncepcióalkotásra épülő munkaszakasz. A harmadik nap teljes egészében aktív csoportmunkával telt, amelyben egyetemi oktatóink folyamatos konzultációval segítettek. A körvonalazódó elképzelések letisztázása, a javaslatok pontosítása és vizuális kidolgozása éjszakába nyúló feladatnak bizonyult. Utolsó délelőtt a képviselőknek és az érdeklődő, városházán dolgozóknak tartott hallgatói prezentációk keretében került sor a három koncepció ismertetésére, majd a felmerült kérdések közös megvitatására.

Részlet az I(b)rány a jövő! koncepció prezentációjából
4/7
Részlet az I(b)rány a jövő! koncepció prezentációjából

I(b)rány a jövő!  (koncepció 1)

A korábban már elindult fejlesztési szándékok összegyűjtésének folytatásaként a felvetés kiinduló eleme a város egyediségének megtalálása és annak identitáshű újragondolása volt. A sajátos városszerkezet valamint a telkek felosztása és a tulajdonosok általi kihasználtsága két koncepcionális szálra bontotta a tervet.

Az első vonalon a helyiek által olyannyira hiányolt főteret egy főutca kialakítása pótolná. Ennek a szerepnek a betöltésére szánt utca kisebb adaptálásávalal  – mint az áthaladó forgalom csökkentése, zöldítés és a kiszolgáló funkciók elv szerinti további felfűzése – megvalósítható lenne. A második vezérfonal középpontjában a beltelkek hasznosítása állt, melyhez előképként szolgált egy Ibrányban már megvalósult beavatkozás: a belső, kihasználatlan telekrészek egybenyitásával jött létre az azóta is gyakran látogatott Városliget. Ez egy működő sémának tűnik, mely az utcák által határolt telektömbök némelyikében alkalmazható volna. A létrejött belső közös használatú félprivát területek a város igényeire szabottan használható részekké válnának, ahol folyhatna többek között állattartás, növénytermesztés vagy akár felparcellázással a hiányos lakásállomány bővítése is. 

Részlet a Digitális híd koncepció prezentációjából
5/7
Részlet a Digitális híd koncepció prezentációjából

Digitális híd (koncepció 2)

A javaslatot felfedezett ellentmondások inspirálták, melyek a digitális és fizikai tér kapcsolódásáról avagy szembenállásáról, valamint a generációk közti különbségekről s ennek ellenére egymást kiegészítő igényeikről szólnak.

A város digitális jelenléte minimális, legalábbis ami fiatal generáció ingerküszöbét illeti. Ennek fejlesztése, felpörgetése a város szélesebb körrel történő megismerését eredményezheti. A másik vonal a generációs probléma a jelen megközelítésben az elöregedő falvak és vidéki városok tendenciájaként értelmezhető. Az idős emberek nagy, kihasználatlan házakban laknak, míg a fiatalok küzdenek egy megfizethető élettérért. A két probléma feloldására a házak felhasználható, beépíthető (akár tetőtéri, akár kiszolgáló, gazdasági épületbeli) részeinek átalakítása és kiadása otthonkereső fiataloknak választ adhat. Az egyre inkább mobilis és pénzbeli lehetőségekben korlátozott életkezdők és az elmagányosodó idősek igényei egymásra találnak. Ennek elősegítésére digitális platformok állhatnak rendelkezésre, ahogy számos külföldi, megvalósult példa mutatja. A fizikai és szociális korlátok áthidalását digitális eszközök megfelelő használata segítheti elő.

Részlet a Lépésről lépésre koncepció prezentációjából
6/7
Részlet a Lépésről lépésre koncepció prezentációjából

Lépésről lépésre (koncepció 3)

A rendszerről  és a rész-egész viszonyáról való beszélgetés képezte a javaslat alapját. A négy eltérő lépték megjelenítésének az volt a célja, hogy bemutassa, ahogyan a térségi összefüggések hatnak az alkotórészekre, ugyanúgy az emberléptékű megmozdulások, apró utcasarkok is alakíthatják az átfogó struktúrát.

A térségben a nagyvárosok felé felvállalható kiszolgáló szerep mellett a saját vonzáskörzetében célzottan rendezőként állhat helyt Ibrány. A saját közigazgatási határain belül a jelenlévő (örökölt) fizikai tagoltság kapcsán a centrum erősítése mellett az alközpontok figyelemmel kísérése, akár egy-egy plusz kiegészítő funkcióval való bővítése előremutató lehet. A belvárosban a jelenlegi igazgatási központ és a természetközeli, vonzó környezettel rendelkező Városliget összekötésével sokoldalú, rendezett mag tudna kialakulni, amelyhez a közúti forgalomlassítás, a földszintek köztér felé nyitása, egy sétány kialakítása és az erre merőleges templom–tó tengely erősítése is hozzájárulhat. A város többi részét tekintve az örökségként felfogható jellegzetes kacskaringós utcaszerkezet számos kis ipszilon formájú elágazással (gólyalábakkal) jellegzetes térhelyzeteket teremt, amelyek felszabadítása és kihasználása elősegítheti a város identitásának és arculatának kialakítását.

Prezentáció. Fotó: Ibrány Város Önkormányzata
7/7
Prezentáció. Fotó: Ibrány Város Önkormányzata

Utóélet

Az ismertetést követően a testület úgy határozott, hogy mindhárom csapat által készített munka tartalmaz olyan felvetéseket, melyek érdemesek arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak rájuk, így három nyertes koncepciótervet hirdettek ki. A csapatok a következő hetekben együtt dolgozva gondolják tovább az előadott anyagokat, majd a közösen elkészített összegző prezentációt a tavasz folyamán Ibrány lakosságának is bemutatják, ahol lehetőség nyílik a felütésekkel kapcsolatos különböző vélemények megvitatására és egy hatékony kommunikáció elkezdésére. Így a város nemcsak a hivatalos fejlesztési és rendezési dokumentumok, hanem külső szemmel, fiatalos lendülettel és urbanista építész szemlélettel készített, igényesen vizualizált gondolatok mentén alakíthatja tovább jövőjét.

Összegzés

A résztvevő negyed- és ötödéves építész diákok közül többen is most szembesülhettek először azzal, milyen az élesben folyó várostervezés, milyen szempontok merülnek fel a koncepcióalkotás során és mennyire nehéz a különböző elvárások között lavírozva megoldást találni olyan problémákra, melyek a település életében meghatározó szerepet töltenek be. Lehetőség nyílt az eddigi évek során tanult elmélet alkalmazására egy valós helyzetben, valós akadályokkal találkozva, miközben a csapatban történő dinamikus együttdolgozást is gyakorolhatták a hallgatók.

Mohay Klára és Solymosi Bettina

Köszönjük Tábori Tibornak az együttgondolkodás kezdeményezését, Trencsényi Imre polgármester úrnak és Dr. Dóka Zoltán jegyző úrnak a meghívást és a Városépítészetért Alapítvány támogatását. Köszönjük a képviselő testület tagjainak a körbevezetést, a beszélgetést, valamint Ibrány városnak a vendéglátást!

A workshop résztvevői: Anastasio Christopher Vincenzo, Fütty Mietta, Mohay Klára, Popovics Dániel, Pődör Gergő, Schőn Aurél, Solymosi Bettina, Vona Zoé, Zsolnai Anna
Oktatók: Dr. habil Benkő Melinda PhD, Dr. Szabó Julianna PhD, BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék docensei.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.