TÉR_KÉPZŐ építőtábor a Vázsonyi-medencében

Idén július 9. és 15. között a Vázsonyi-medencében tartotta meg a mostanra hagyományosnak nevezhető közös TÉR_KÉPZŐ táborát a BME Urbanisztika Tanszék a KÉK - Kortárs Építészeti Központtal, ebben az évben a TÁJTÉKA projekthez kapcsolódva, ami a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program része. Egy hét alatt négy településen újultak meg közös használatú terek, valósultak meg köztéri bútorok a helyi igények és a hallgatók féléves tervei alapján. 

A TÁJTÉKA projekt a Kortárs Építészeti Központ Balaton-felvidék örökségével és jövőjével foglalkozó programja, amely a helyi közösségekkel együtt szervez eseményeket, hogy megmutassa, hogyan lehet ma kötődni egy történeti tájhoz és fenntartható, kísérletező szemléletű tájhasználati gyakorlatokat kialakítani. A projekt célja olyan folyamatok elindítása, amelyek erősítik a párbeszédet a régió intelligens tájhasználatáról és összekapcsolják az ebben érdekelt helyi közösségeket, döntéshozókat, építészeket és lakosokat.

A BME Urbanisztika Tanszékével közösen a Vázsonyi-medencébe szervezett építőtábor arra kereste a választ, hogyan lehet négy nagyon különböző, egyesével is izgalmas múlttal és jelennel rendelkező Balaton-felvidéki településen közös használatú tereket megújítani a helyi igények szerint, és egyúttal megtalálni egy közös regionális identitást. A tervezés és a megvalósítás során a cél a közösségi tér- és tájhasználat újszerű és fenntartható formájának ösztönzése volt a helyi lakosok és az ide érkező látogatók számára egyaránt. Kisléptékű, a tájba illeszkedő és fenntartható anyaghasználattal készülő alkotások születtek, amelyek a helyi lakosok mindennapjaira is pozitív hatással lehetnek.

A köztéri bútorok, hidak megszületése emellett a TÁJTÉKA projekt azon célkitűzéseit valósította meg, hogy segítse a helyi szereplők együttműködését, közös gondolkodását, településük épített és táji örökségének és értékeinek átadását akár az építőtábor lezárultával is. 

Az Urbanisztika Tanszék oktatási profiljának több mint 25 éve szerves része a folyamatosan fejlődő közterület és környezettervezés témája. Az előző tanévig egy tantárgycsoportban, több kurzusra bontva mutatták be ezeket a szorosan összefüggő tudományterületeket. Ez a tárgycsoport lefedte a nagyobb léptékű települési vizsgálatokat, a közlekedést, a települési infrastruktúrát, az akadálymentességet, egyetemes tervezést, a közterület-, és környezettervezést, valamint az oktatásba újításként integrált építőgyakorlatot. Idén a közterületi környezet tervezésre és a közterületi tárgyak építésére összpontosító építőtábor érdekében, a Környezet és közterület tervezés, illetve a Tanszéki terv 1. tantárgyak oktatási céljai kerültek összekapcsolásra. A féléves terveket négy konzulens kísérte végig, akik építőtábori és Balatonhoz köthető tudásukkal nagyban hozzájárultak a tervek alakulásához. Ennek eredménye egy-egy, valóságos fejlesztési, tervezési és építési program lett Nagyvázsonyban, Vöröstón, Barnagon, és Tótvázsonyban. 

A tanszék és a KÉK - Kortárs Építészeti Központ együttműködésének köszönhetően,  az oktatásban megszokott, a tervezési folyamatot inkább csak modellező, fiktív feladatválasztás helyett négy település társadalmi és főleg fizikai környezetének, közterületi rendszerének vizsgálata és egy-egy települési környezet tervezési folyamatának megvalósítása lett a közös projekt célja. Így a hallgatók valóságra alapozott tervezési feladatot, és ezzel a tervezői felelősség és tervezői szabadság megélésére kaptak lehetőséget.

A települések vizsgálata - amely a helyi igények felmérését is tartalmazta - egyes településrészek akcióterületi fejlesztését készítette elő. Ezt követően kisebb településszerkezeti egységekre koncentráltan, egymással versengő, de egyenként is megalapozott, jó tervek jutottak el a települések hivatalos döntéshozóihoz, amelyeket később a felmerülő igények szerint lehetett pontosítani. A hallgatók az elméleti hátteret adó előadásokon és a tervezési gyakorlatokon keresztül a tervezési helyszín valós problémáival, fejlesztési lehetőségeivel, a környezetalakítás szereplőivel (döntéshozók, helyi közösségek) és használóival is megismerkedtek. Majd a tervek elkészítése után a közös és az egyéni munkarészeket maguk mutatták be a települések képviselőinek, az önkormányzatok munkatársainak.

A félév folyamán a vizsgálat és koncepcióterv csoportos munka volt, egy kisebb helyszínre készülő részletes környezetalakítási terv azonban már önálló feladat is lehetett. A tervek a témához illeszkedő szabadtérépítészeti, építészeti, közlekedési, infrastruktúra tervezési, egyetemes tervezési, bútortervezési, turisztikai és az ökológia szempontok integrálásával készültek. 

A feladat céljai a különböző adottságú településeken értelemszerűen eltérőek lettek. A közös vonás az volt, hogy a több közterületi funkciót is ellátó helyszíneken néha ellentmondásos rendeltetések és hiányos közterületi funkciók voltak. Közös tervezési cél volt a közterületek használhatóságának erősítése mellett, identitást teremtő erejük növelése.

A települések elemzése során olyan szempontok kerültek előtérbe, mint a történetiség és mai beavatkozások hatásai, a városi élet és térhasználat, a lakosság és a mikrokörnyezet, az építészeti karakterek értelmezése, a város és a városrész működése, használata, üzemeltetése, közlekedése, infrastruktúrája.

A négy településen négy különböző csapat dolgozott, melyek mindegyikéhez csatlakozott egy mentor is, aki tapasztalatai révén vitte előre a munkát. Az elkészült tervekről és az építési folyamatokról a hallgatók élménybeszámolóit olvashatjuk.

Nagyvázsony nem rendelkezik egy kijelölt főtérrel, annak ellenére, hogy a helyi adottságok egyértelműen körvonalazzák elhelyezkedését. A tervezés első fázisában a teret gondoltuk újra, majd egy tengelyt jelöltünk ki, amely az ide látogatókat a tervezett főtérről egészen a várig vezeti. A nyári időszakban jelentősen nő a vár látogatottsága, ami kevésbé összeegyeztethető a község lakosságának mindennapi életével. Ezért a polgármester a látogatók irányításának érdekében egy sorompó építését kérte tőlünk, ami megállítja az autóval érkező turistákat, és a község sétával történő bejárására, felfedezésére sarkallja őket. A sorompó megtervezésében a települést meghatározó vár és a szintén történeti jelentőségű vízimalom inspirált minket. A sorompó alatt lévő kör alakú pad egy malomkereket ábrázol, ami a sorompóval együtt forog a szárazmalom működési elve alapján. A terv megvalósításához egy helyi lakatos mester segítségét is igénybe vettük, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Az építés hetében volt lehetőség egyeztetni a helyi főépítésszel is, akivel közösen döntöttünk a sorompó végleges helyéről, annak alapozási módjáról. Az alkotások elkészültével a település főépítésze bejelentette, hogy tervünk alapjául fog szolgálni Nagyvázsony településrendezési tervének felülvizsgálatánál, ahol a jelenlegi parkolóból közösségi teret terveznek kialakítani, új gyalogátkelőhelyekkel.

Tótvázsonyban a félév során három csapat is tervezett különböző helyszínekre. A táborban végül az önkormányzat területrehabilitációs elképzeléseivel összhangban a tó környezetével foglalkoztunk. A település polgármesterének kérése volt, hogy a tó két oldalára két hidat tervezzünk. Ezeket kiegészítve került még egy pad a már meglévő tűzrakó mellé, hogy a funkcióját jobban betölthesse, illetve egy napozó, amit igyekeztünk a tó egyik legkellemesebb pontján elhelyezni. A tervezés során fontos szempont volt, hogy könnyen megvalósítható és mobilis bútorok jöjjenek létre, míg a hídnál a funkció és a többi településsel alkotott összhang volt az elsődleges. A híd építésében a barnagi csapat segített minket, akik az alapszerkezet kitalálása mellett a helyszíni munkálatokból is kivették a részüket. Az építés során az egyik hídra csapatunk egy különleges ülőfelületet készített, ezért ez a híd igényelte a legnagyobb odafigyelést és összehangolást, hiszen a két csapat emberei egyszerre dolgoztak rajta. Ezekkel a beavatkozásokkal létrejött egy funkciókkal tűzdelt körüljárási irány, ami remélhetőleg felkelti a helyiek és arra járó kerékpárosok érdeklődését és pihenésre, több idő eltöltésére ösztönzi őket, egyben megfelelő helyet biztosít a település rendezvényei számára.

Barnagon egy vizesárkon átívelő hidacska született, amely elősegíti a településen való biztonságos végighaladást. A tervezés során a környék hagyományaiból inspirálódtunk; ahol a szőlőtermesztés kötötte össze az embereket, ez határozta meg mindennapjaikat. Ezt a hagyományt idézi meg a híd korlátoszlopainak ritmusa és összekötésük módja. A polgármester emellett kiemelte, hogy a híd a Kút utcai kerthez, egy újonnan kialakított, természetközpontú közösségi helyszínhez is kényelmes bejárást teremt. A híd szerkezeti alapja megegyezik a tótvázsonyi hidakkal, azonban a helyszíni különbségek, valamint az eltérő építési mód miatt Barnagon a hidat az anyagok előkészítése után, a helyszínen, az árok felett kellett összeépíteni. Ennek a folyamatnak nagy tanulsága, a sok nevetés mellett, hogy érdemes hosszú nadrággal védekezni az árokban burjánzó csalánerdő ellen. Reményeink szerint ez a beavatkozás inspirációként szolgál majd, és lendületet ad a helyieknek, hogy tovább folytassák köztereik fejlesztését. Az árok fölé készült híd az első lépcsőfoka egy távolabbra mutató beavatkozásnak. A településen való biztonságos gyalogos közlekedés folytonossága a híd után következő járdaszakasz kiépítésével lesz biztosítható.

Vöröstón a település végén található a falu egyetlen köztere, ami egy nemrégiben felépített kis játszótér. A faluban végighúzódó vizesárok körbeöleli a játszóteret is, melyet a helyi gyerekek pont olyan előszeretettel használnak, mint a többi játékot. A csatornák fölé épített platformokkal az elvesztett szabad területeket nyerjük vissza, ezzel bővítve a közteret. A kis hidak és platformok új bejáratot nyitnak a játszótérre, illetve biztonságosabbá teszik a teret. A négy térbútorból három a csatorna feletti átjutást szolgálja, a negyedik lehetőséget biztosít a gyerekeknek a leereszkedésre, ahol egy víz felett elhelyezett mini platformon játszhatnak, vizsgálhatják az ott élő kisebb állatokat. A koncepcióalkotás során sokat segítettek a helyi gyerekek, akikkel együtt szemléltük ezt a vadregényes kis világot és elképzeltük, mi tehetné a helyszínt biztonságosabbá és izgalmasabbá. A platformok nagy keresztmetszetű fenyő pallókból készültek, és a csapat minden tagja kivette a részét a fák pakolásában, méretre vágásában, festésében és végül a bútorok összeszerelésében is. A helyszínen egy kedves család segítségét élveztük, akik árammal, szerszámokkal segítették a munkánkat. Emellett a polgármesterasszony a sok segítségen felül minden reggel finomságokat hozott a csapatnak.

Sokan most először tapasztalhatták meg, hogy egy féléves tervezési folyamat végeredménye hogyan valósulhat meg egy hét alatt, saját kétkezi munkájuk által. Bár a terveket az építés során kisebb-nagyobb mértékben módosítani kellett, a csapatok könnyen vették az akadályokat, és legtöbbször nagy nevetésekkel vészelték át az akár hajnalig tartó munkát. A hallgatók megtapasztalhatták, milyen, amikor valós megrendelési igényekre kell reagálni, amely sokszor megkötheti a kezüket. Másfelől a terveknek megvalósíthatónak kellett lenniük, ezért nagyobb figyelmet kellett fordítani az anyagminőségre, a gazdaságosságra és a statikai állékonyságra.

A tervek megvalósításában hatalmas szerepe volt a csapatokat segítő mentoroknak, akik egész héten jótanácsokkal látták el a hallgatókat, legyen szó egy nagyobb gép használatáról, vagy tervezési kérdésekről. Külön öröm, hogy több csapat is megtalálta a közös hangot a helyiekkel, akik hatalmas lelkesedéssel és vendégszeretettel fogadták őket. Köszönjük a tervezés és építés valamennyi résztvevőjének a támogatást, és külön köszönjük Tótvázsonynak a vendéglátást.

A cikk Mudra András és a tábor hallgatóinak közreműködésével készült.

Az építőtábor hallgatói: 
Csontos Eszter, Erdélyi Balázs, Guba Levente, Hangodi Nóra, Kiss Balázs, Kovács Léna, Ligetfalvi Janka, Márta Réka, Máté Anna Eszter, Mezei Bernát, Mónus Anna, Novák Nóra, Pintér Eszter, Piski Laura, Szász Adél Hanna, Tran Hgoc Hung, Tóth Emese, Vida Melinda, Völgyi Virág, Xu Dávid

Oktatók és résztvevő munkatársak:
BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék konzulensei: Kádár Bálint PhD, Klaniczay János, Varga Imre, Wettstein Domonkos PhD

Kortárs Építészeti Központ táborszervezői:
Baksa Zsófia, Bozsik Barbara, Csala Kata, Dávida Eszter, Grócz Bíborka, Kovács Laura, Kovács Krisztina, Magasi Dalma, Mudra András László, Szij Barbara

Mentorok:
Ackermann Ádám, Kaposi Barna, Köves Bálint,  Puskás Levente, Zacher Bendegúz

A települések polgármesterei: 
Fábry Szabolcs, Fekete-Tracz Gabriella, Horváth Zoltán, Sipos Ferenc

Fotók:
TÁJTÉKA | Cseh Edina

Az építőtábor a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program részeként valósult meg a Kortárs Építészeti Központ TÁJTÉKA projektjének keretében.
Az építőtábor létrejöttében közreműködött a „Városépítészetért" Alapítvány a „Magyar Művészeti Akadémia támogatásával".