építészet : környezet : innováció

Hárfahíd a Creti folyón

A Creti folyó felett átívelő híddal folytatja Santiago Calatrava a hárfahidak láncolatát. A 104 méteren magasodó pilon kiemelkedik a város épületei közül és a tetején elhelyezett fényszóró messziről is láthatóvá teszi a hidat - akárha egy világítótoronyként állna előttünk. 

2018. január 26-án átadták Santiago Calatrava (1951) újabb hárfahídját, ezúttal a dél-olaszországi Cosenza városában a Creti folyó felett. Az ünnepség rendhagyó módon esti sötétségben zajlott, többszáz színes vetítő irányult az égre, s egyben megvilágította az acélköteg húrokon akrobatikus mutatványokat bemutató angyalokat megjelenítő szereplőket. Az előadás a város büszkesége, a helyi születésű zongoraművész és zeneszerző Alfonso Rendano zenéjére készült, s tűzijátékkal zárult. Az avatást kiváncsian követte a város apraja-nagyja, s az építész polgármester, Mario Occhiuto büszkeségtől dagadó mellel vágta át a szalagot a tervező Calatrava jelenlétében. A hidat Paolai Szent Ferencnek, Calabria tartomány védőszentjének ajánlották.


Cosenza híd - építész: Santiago Calatrava



A híd elkészítésének ötlete 18 évvel ezelőtt született meg, az akkori szocialista polgármester, Giacomo Mancini városfejlesztési tervének részeként. Az volt a szándéka, hogy felemelje a többezer éve alapított várost, amely az utóbbi évtizedekben meglehetősen lemaradt a fejlődésben. A régi város a folyó bal partján terül el, a jobb parton néhány ma már nem működő ipari üzem romjai találhatók, valamint 50 éve egy roma barakkváros, amelyet lebontottak, hogy helyet adjanak az épülő hídnak, s a majdani sport-, kulturális és szórakoztató központnak. A barakkváros lakói, akik lakás nélkül maradtak, hiába kérelmezik évek óta, hogy szociális lakáshoz jussanak, folyamatosan tiltakoztak, de ez sem állította meg az azóta többszörösen is változott városvezetést.

A híd egyelőre a „nullából a nullába” vezet, holott ha kicsit északabbra építették volna, be lehetett volna kapcsolni a Sila, Calabria hegyvidékének területébe vezető főútba. A kb. 70 ezer lakost számláló város polgárainak nagy része azonban mégis azt gondolja, hogy a híd a fellendülés első lépése lehet, kapcsolat az egyelőre elmaradott Contrada Gergeri városrész és a folyó túlpartján futó, a város egyik főútjának számító via Reggio Calabria között, s ugyanakkor látványosság, ami fellendítheti a turizmust. Cosenza ugyanis teljes mértékben kimarad a turista útvonalakból, közel van a tengerhez, de nem a tengerparton, közel van a hegyekhez, de a téli sportok kedvelői nem Dél-Olaszországba mennek. A városban számos érdekes történelmi épület van az antikvitástól kezdve, különösen szép a 12. századi normann erődítmény és a szintén 12. századi dóm, de a 15-16. század óta létező régi, a hegyoldara épült óváros vagy a 19. század második felében kialakított új város is.


Cosenza híd - építész: Santiago Calatrava



A mostani városvezetés azon munkálkodik, hogy egy gát építésével megemeljék a Creti szintjét, s hajózhatóvá tegyék a folyót, a jobb partján pedig olyan központot kívánnak létrehozni, ami kielégíti a sport, a szórakozás és a kulturálódás 21. századi igényeit. Természettudományi múzeumot is terveznek, s egy óriás csillagvizsgálót is fognak építeni a területre. Ehhez gondolták első lépésnek a híd megépítését, amihez világhírű építészt hívtak meg, hogy nagy felütéssel kezdődhessen a fejlesztés.

Calatrava cosenzai hídja nem újszerű az építész munkásságában, abba a sorba illeszkedik, amelyet a világ több városában emelt hídjai képeznek. 1992-ben építette meg az első „hárfahíd” jelzőt kapott alkotását Sevillában a Világkiállításra (Alamillo híd). Azóta hasonlót emeltek Buenos Airesben (Mujer-híd, 1998), a mexikói Nuevo Leónban (Unidad híd, 2003), a kaliforniai Reddingben (Sundial híd, 2004), Valenciában (Serreria híd, 2008), Jeruzsálemben (Húrok hídja, 2008), Dublinban (Samuel Beckett híd, 2009), de ebbe a csoportba tartoznak az ívhidak is, amelyekből szintén több készült szerte a világban (Bilbao, Zubizuri híd, 1997; Dallas, Margaret Hunt Hill híd, 2012).


Cosenza híd - építész: Santiago Calatrava



A Creti folyó felett átívelő híd is konzolos ferdekábeles híd, a tartószerkezet központi eleme a 104 m magas felfelé ferdén magasodó pilon, ebből indulnak ki az 54° szögben feszített acél kábelek. A pilontól a híd két oldaláig két síkban legyezőszerűen futnak a kábelek, mégis „hárfahídnak” nevezték el. A híd fesztávja 130 m, rajta 22 m széles 4 sávos autóút, valamint kerékpár- és gyalogos út is vezet. A pilon magasan kiemelkedik a város épületei közül, s a tetején elhelyezett fényszóró messziről láthatóvá teszi, mintegy világítótoronyként működik. Az energiatakarékosság jegyében a híd megvilágítását led fényekkel oldották meg. A híd összköltsége 20 millió Euro. Az építést a Friulibeli Cimolai cég végezte, amely már számos alkalommal dolgozott a katalán építésszel a világ több városában.

Calatravának nem ez az első alkotása Olaszországban. 2008-ban épült meg Velencében a Canal Grande fölött a Santa Lucia Vasútállomás és a Piazzale Roma között átívelő 94 m hosszú Ponte della Costituzione (Alkotmány hídja), amely számos vitát, sőt pert váltott ki, hiszen az üveg padozat Velence párás levegőjétől csúszóssá válik, s ezáltal rendkívül balesetveszélyes. Ezen kívül ő készítette a szupervasút Reggio Emilia várostól 4 km távolságra lévő állomását (2013) és az A1 autópálya felett átívelő három nagyon impozáns vasúti hídját (2007) is.

Ordasi Zsuzsanna

 

vélemény írásához jelentkezzen be »