építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Haussmanni gesztus Nyírbátorban

Nyírbátor léptékét és szerkezetét nyilván nem lehet Párizséhoz hasonlítani, de kicsiben ott most ahhoz hasonló történik éppen, amit a francia főváros a XIX sz. második felében megélt. Meg kicsit talán több. Hiszen egyfajta kulturális alapú városfejlesztés ez is, olyasmi, mint amiről a nemrégiben a XV. Országos Főépítészi Konferencia szólt. Az Art-Vital Kft generáltervezésében megvalósuló környezettervezésről, a Korzó Stúdió munkájáról Bardóczi Sándor írt elemzést.

Nyírbátor egy sikeresen pályázó településnek számít, közterületeinek megújítása mellett jelentős összeget nyertek többek között templomfelújításra, strandfürdő-felújításra, az ipari park közművesítésére, a Zrínyi utca átépítésére, az alapfokú oktatási intézmények fejlesztésére és a városközpont rehabilitációra is. Más kérdés, hogy a sikeres pályázat sok esetben még nem jelent sikeres projektet: általában a teljes pályázott összeget nem kapják meg az önkormányzatok, vagy éppenséggel túlnyerik magukat, így utólag kell faragni a fejlesztések költségvetéséből: azokhoz kell igazítani a tervet. Ennek pedig végső soron az épített környezet minősége látja kárát, ami különösen sok népmesei fordulatot tud eredményezni egy szakmailag nem igazán felkészült település esetében. Nyírbátor már korábban híres, illetve hírhedt lett szakmai körökben; gondoljunk csak a Kulturális Központra vagy a „Báthory-várkastélyra”, amely 2007-ben az ICOMOS műemlékvédelmi citromdíját kapta a „legfélrevezetőbb műemléki átalakításért”.

 

A Minorita templom a sétányról - Korzó Studió
Bethlen Gábor tér - Korzó Stúdió
Ecsediek sétánya - Korzó Stúdió
 

 

A „reneszánsz város”
Nyírbátor a Báthory névből idegenforgalmi alapokon kíván profitálni, mint „reneszánsz város”. Nem csoda tehát, ha a város a Báthory tematikát a kétes műemlékvédelmi hírű (ámde a turisták körében töretlenül népszerűségnek örvendő, és egyébként igen jól funkcionáló) „várkastély” után a városközpont rehabilitáció terén is erősíteni szerette volna. Az alapötlet pedig egyáltalán nem rossz: a kigondolt „várostörténeti sétány” ugyanis Nyírbátor két meghatározó, történeti szempontból jelentős templomát kötné össze egy teljesen új sétaúttal, amelyre a Báthory történelem meghatározó szimbólumait felvillantó állandó képzőművészeti alkotásokat, időszaki installációkat és tematikus szabadtéri eseményeket lehet ráfűzni. Ez a „tematikus utca” ráadásul egy teljesen új gyalogos tengelyt, egy soha nem volt közterületi összeköttetést jelent a településen – részben korábbi magántelkek felszámolásával. Nagyon ritkán van erre lehetősége egy önkormányzatnak, az ilyen telekrendezések a legnagyobb várostervezési csemegék, a nagyvonalú városrendezések közé tartoznak: sokszor több évtizedes vagy évszázados kapcsolathiányok korrigálhatók velük. A rendezési tervi előkészítés után az új összeköttetés térépítészeti megfogalmazására a feladatot az Art Vital Kft. generáltervezésében a Korzó Tervezési Stúdió kapta 2007-ben, akik el is készítették a sétány kialakításához szükséges terveket.

A Hit és Egészség – Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért címet viselő projekt 2,4 milliárd forint uniós támogatással, mintegy 3,5 milliárd forint összköltséggel valósul meg. A tervek szerint a projektben összekapcsolják a kiemelkedő színvonalú vallási turisztikai látnivalókat a gyógyturizmus nyújtotta szolgáltatásokkal.

 

Gutkeled-tó, háttérben a Minorita templom - Korzó Stúdió
Somlyaiak sétánya - Korzó Stúdió
Pihenőterasz a Somlyaiak sétányán - Korzó Stúdió
 

 

Korzó a korzósoktól
A családi házas övezet két szélén elhelyezkedő katolikus templom és minorita kolostor és a református templom összekötése négy korábbi építési telek, és meglévő keresztutak sétaúttá történő kiszabályozásával jöhetett létre. A sétány arculata a Korzó Tervezési Stúdió munkája. A Grabner Balázs és Terhes Dénes vezetésével készített környezetrendezési terv ennek az ún. várostörténeti sétánynak a kortárs megfogalmazását hozta egy tiszta, mégis játékos vonalvezetéssel, dinamikával. A tervezők igyekeztek távol tartani magukat a historizáló stílustól, hiszen a sétány korábban nem létezett, a nyomvonal a mai kor alkotása, így a tervük mai formanyelvvel oldja meg a két történelmi épület közötti átkötést. A sétányon elképzelt tematikus túra a katolikus templom melletti kolostor újólag bezárt negyedik szárnyától (és az ott kialakításra kerülő múzeumtól és látogató központtól) indul, majd a meglévő Bethlen-szobor körül kialakított háromszögletű teret követően vág neki a családi házas áttörésnek. A nyomvonalon itt kialakított ún. Gutkeled-tó1, a nadrágszíj parcellából kialakított Ecsedi sétány2 és a Somlyai sétány3 nevükben is a Báthoryakra történő utalásokat tartalmaznak.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a sétány terveivel kapcsolatosan nem voltak fenntartásaik, elfogadták, hogy egy soha nem volt sétány esetén a kortárs megfogalmazásé a fő szerep. Egyedül a műemléki környezet kialakításánál volt némi vita, amelynek tervezői feloldása az lett, hogy egy klasszikus szerkezetű, osztású, formavilágú, de a tervezők által is vállalható teret sikerült létrehozni a templomok körül nagy zöldfelülettel, az anyagok pedig a klasszikus anyaghasználatból (mészkő burkolat) fokozatosan lépnek át a sétányt meghatározó modernbe. A katolikus templom oldalához simuló, későbbi korokban képződött (mesterségesen létrehozott) feltöltés elhordásra került, visszaállításra került az eredeti terepszint, amelyet a tervezők a műemlékvédelem kérésére csak gyeppel közelítenek meg. Így a templom sziluettje nagy gyepes „előkertet” kapott, ahonnan az építészeti örökség egyben látható. A klasszikusból a kortársba átforduló sétány a másik végpontján (a református templom előtti teresedésben) az anyaghasználat tekintetében végül ismét visszavált a klasszikus felé.

 

 
Ifjuság tér - Korzó Stúdió
Ifjuság tér és a Sárkányok útja háttérben a református templommal - Korzó Stúdió
Reformátusok tere és a Sárkányok útja - Korzó Stúdió

 

A korzó térfalai, amelyet a generáltervező képviseletében Végh József és Kovács Rita építészek terveztek, jelenleg „vak felületek” (egy 2,4 m magas, váltakozóan, mozgalmasan, meg-megtörve kőburkolatból, faburkolatból álló fal fut a sétány kétoldali lezárásaként a korzó telkeket érintő vonalán végig), amelyektől a tervezők távlatokban azt várják, hogy a sétányra (erre az új városszerkezeti elemre) forduljon rá a területhasználat. Kávézók, kereskedelmi árusítóhelyek, idegenforgalmi szolgáltatást kínáló egységek távlati lehetősége rejlik a köztér képzésében. A sétány jobb és bal oldalán teraszosan kiemelt „térszilánkok” vannak, amelyek közül egyik-másik kültéri időszaki galériának; rendezvényhelyszínnek (ad-hoc pódiumnak); növénykazettának vagy vízfelületnek; pihenő vagy vendéglátó terasznak feleltethető meg. Bizonyos flexibilitás is érzékelhető az egyes teraszok funkcióiban, amely a térfalak formálatlansága, mai képlékenysége miatt mozgásteret hagy a közterületre csatlakozó majdani épületeknek, vagy a már meglévő épületek átalakuló funkcióinak.

Nyugat-Európában nem példa nélküli az a stratégiai elv, amely a közterület megújításán keresztül próbálja felhúzni a környező (zömmel magántulajdonú) térfalak átépülését, így hozva létre összjátékot közös- és magántulajdon fejlődése között. Sőt, ha a IX. kerületi Ráday utca immár beteljesült felhúzó erejére, vagy a „Belváros új főutcájá”-ra gondolunk, ami még „forrásban van”, akkor magyarországi példákat is emlegethetünk. A nyírbátori esetben az újdonság az, hogy mindezt egy soha nem létező városközpont, soha nem létező nyomvonalán kívánja véghezvinni egy átalakulásra ítélt családi házas övezet felfuttatásával, amelynek városközpont képző ereje éppen ez a sétány lehet a stratégia szerint. Nem tudni, hogy sikerül-e a kísérlet, mert egy jóval összetettebb és időigényesebb folyamatról van szó, de a próbálkozás dicsérendő.

 

Haussmanni gesztus Nyírbátorban
Haussmanni gesztus Nyírbátorban
Haussmanni gesztus Nyírbátorban
 

 

Nem pusztán sétány: kettős kiállítótér
Maguk a tervezők is felhívták rá a figyelmet, hogy a három turisztikai célpontot (a két templomot és a „várkastély”-t) összekötő sétány kiépülése szükséges, de nem elégséges feltétele a terület felfutásának: mindez csak a keretét adja annak, amit a helyi kultúracsinálóknak kell kihasználniuk, és jó programokkal, idegenvezetéssel feltölteniük. Persze minderre tértervezéssel rá lehet erősíteni. Erős koncepcionális eleme a sétánynak a tört vonalvezetés, amely fékezi és orientálja a sétány használóit. A töréspontokon, kiemelt térszinteken egy-egy újabb köztéri alkotás helyét képezték ki: ide kerülnek azok a Báthory család életét, történelmi pillanatait, a köréjük szerveződő anekdotákat feldolgozó szobrok és szoborjelenetek, amelyek a tematikus történelmi sétány „tanösvény jellegét” erősítik. Ezek mellett még szöveges ismertető táblák képezik a koncepcióban az „állandó kiállítás” magvát, amelyek a sétány járófelületeihez közel helyezkednek el.

A koncepció másik elemét képező időszaki kiállítások ettől térszintben elválasztva, a sétány két oldalán futó kiemelt térszíneken kaphatnak helyet, így a sétány ezen részeit érintve egy public art, street art, fotó, szobor vagy fényfestészet időszaki kiállítótér lehetőségét építették a tervezők a koncepciójukba. Az időszaki kiállítás „nyomvonala” egy alap, odaerőltetett funkciók nélkül, ami teret nyújt a tematikus sétány variálhatóságának, időnkénti megújulásának.

 

Haussmanni gesztus Nyírbátorban
Haussmanni gesztus Nyírbátorban
Haussmanni gesztus Nyírbátorban
 

 

Visszavett keretek, reményt keltő kivitelezés
A tervezők nem győzik hangsúlyozni, hogy milyen alapvető fontosságú a sikerhez a kivitelezővel való jó kapcsolat. A közbeszerzés ugyanis teljesen fölülírja a tervezői tételkiírást és a koncepcionális jelentőséggel bíró anyaghasználatot és a megálmodott utcabútorokat. Úgy tűnik, Nyírbátor esetében működőképes a párbeszéd tervező, kivitelező és gyártó között, legalábbis a néhány hónapja már kivitelezési szakaszba érkezett projektben láthatóan egymásért és együtt táncol (kissé azért gúzsba kötve) tervező és kivitelező. A tervezett burkolat és a lámpatestek például egyedi méretben, egyedi színezéssel valósulnak meg a tervekben előírt termékcsaláddal „egyenértékűen”, de a gyártót is bevonva a csökkentett költségvetésnek is megfelelő módon, azaz olcsóbban.

A mintegy 500 milliós előzetesen kalkulált városközpont rehabilitációban ugyanis olyan extra önkormányzati igények szerepeltek, mint a térfigyelő rendszer kiépítése, az „ökológiai öntözőhálózat” kiépítése (amely egy tóból táplálja a zöldfelületek öntözővizét), illetve hatalmas mennyiségű szobrászati munka, és ezekből a település nem akart semmit sem engedni. A nyertes pályázat viszont csak 362,5 millióval gazdálkodhatott, így az előzetes terveket erre a költségvetési keretre kellett átszabni, ami bizony egyetlen kivitelezés minőségének sem tesz jót. Mégis, talán valahogy sikerül megtalálni a résztvevőknek azt a keskeny mezsgyét a kivitelezés során, amely végeredményben minőségi és egyedi arculatot garantál a sétánynak. A tervezők mindenesetre még nem vesztették el a reményt.


1 A Károly Róbert idején az országba települő Gutkeled nemzetségből Bereck de Rakamaz volt az, aki Kun Lászlótól megkapja hű szolgálataiért többek között Batúr települést, a mai Nyírbátort. Bereck nyírbátori birtokai után változtatja Báthoryra a nevét, ezt az eredetet (forrást) örökíti meg a tervezett tematikus sétányon a mesterséges vízmedence neve.

2 A Báthoryak ecsedi ágának állítva az elnevezéssel emléket

3 A Báthoryak somlyai ágának (közöttük a Somlyón született Báthory István fejedelemnek) állítva az elnevezéssel emléket.


Környezettervezés: Grabner Balázs, Terhes Dénes - Korzó Tervezési Stúdió Kft
Generáltervező: Végh József, Kovács Rita - Art Vital Kft.
Statika: Tóth Zoltán - Steel-Soft Kft.
Villamosság: Szánthó Csaba - Portál Infó Kft
Út, -közműtervezés: Bagdi Tibor - Pergamen 99 Bt.
Vízgépészet: Szűcs Sándor - GanzHYDRO Kft

Tervezés: 2007-2010
Kivitelezés: 2010
Terület:13.500 m2
Bekerülési költség: 362,5 millió Ft
Kivitelező: Közmű Generál Kft.


vélemény írásához jelentkezzen be »