építészet : környezet : innováció

Ház a házban

Jelentősen átdolgozták a pesti Tőzsdepalota rekonstrukciójának terveit, miután az előző változatot a tervtanács júliusban elmarasztalta. Eltűnt a főhomlokzati emeletráépítés és az üveggömb, maradt a tőzsdecsarnokok emeletekkel való beépítése. Tervtanácsi beszámoló és új látványtervek.

Jelentősen átdolgozták a pesti Tőzsdepalota rekonstrukciójának terveit, miután az előző változatot – ahogy arról korábban hírt adtunk – a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács júliusban elmarasztalta. A szakmai grémium a CMA International Kft. (vezető tervező Krizka György) és a Beyer Blinder Belle Architects & Planners munkájáról október 29-én a korábbinál lényegesen jobb véleményt fogalmazott meg.

 

Szabadság téri homlokzat
Légifelvétel
Szabadság tér
 

 

Az új tervek a korábbi verziónál mintegy 3000 m2-rel kisebb összterületű épületet mutatnak, így a Tőzsdepalotában 19000 m2 iroda és 10000 m2 közösségi tér kapna helyet. Majdnem teljes egészében eredeti formájában állítanák helyre az egymást keresztező két közlekedőtengelyt, vagyis a Szabadság térről, illetve a Nádor utcáról nyíló előcsarnokokat, a hozzájuk tartozó lépcsőházakat, a központi aulát és az aulát az északi tőzsdecsarnokkal összekötő bazilikális folyosót. Az aula és a déli tőzsdecsarnok között húzódó bazilikális folyosó elpusztult – a munkálatok során egy ezt visszaidéző fém-üveg struktúra épülne. Ez a látványos térrendszer kulturális rendezvényeknek, báloknak, különféle szakmai rendezvényeknek adna helyet. Németh Péter elmondta, hogy a pinceszint hasznosítása kapcsán előrehaladott tárgyalások zajlanak egy múzeum kialakításáról. A földszintet az eredeti funkció szerint hasznosítanák, vagyis az utca felé megnyíló üzletek számára alakítanák ki. A keleti bejárattól balra eső részen újra megnyílhatna az Upor Kávéház. A hosszanti szárnyak emeleteit teljes területükön irodák foglalnák el. Az északi és déli oldalszárnyakban elhelyezkedő tőzsdecsarnokok terét három-három szintre osztanák fel. Itt a födémek a hosszanti oldalak mentén nem érnének el a falakig, így válnának érzékelhetővé a tőzsdecsarnokok egykori arányai, s a déli csarnok esetében így látszanának az architektúra megmaradt, illetve elpusztult, de helyreállitott részletei. Az északi csarnok architektúrája teljesen eltűnt, így ott nem kerülne sor sem a régi forma rekonstrukciójára, sem megidézésre.

 

Nádor utcai oldal
Nádor utcai oldal
Nádor utcai bejárat
Upor Kávéház
 

 

Az ötödik emelet egy részén az eredeti tetőzet vonalát követő, de teljesen új fém-üveg struktúra épülne, míg a korábbi tőzsdetermek eredeti tetőszerkezetét megtartanák. Az új tervekből eltűnt a tervtanács nyári ülésén kifogásolt emeletráépítés, mely a Szabadság térről is jól láthatóan, egybefüggő üvegcsíkként jelent meg az attika fölött. Megváltozott a délkeleti udvar északnyugati sarkában emelkedő adótornyot magába foglaló architektúra is: az építészek a korábbi üveggömb helyett egy, az eredeti szerkezetet követő fém-üveg struktúrát terveztek. A torony, mint technikatörténeti kuriózum, egyfajta kilátóként funkcionálna. A júliusi vitán éles kritikát kapott a tőzsdecsarnokok emeletekkel való megosztása is – ezt sokan teljes mértékben elfogadhatatlannak tartották, mások rámutattak, hogy az itteni irodaszintek sötétek lesznek, mert a tervezők nem gondoskodtak arról, hogy megfelelő mennyiségű természetes fény jusson a terekbe (a bazilikális folyosók végén kialakított fényaknákat elégtelennek tartották). Az új változaton a csarnokokban álló „ház a házban” rendszerű irodaegységek és a bazilikális folyosók között lényegesen tágasabb, szinte udvarszerű tereket alakítottak ki, melyek a csarnokok tetejének magasságában megépítendő üvegtetőkön át kapnának fényt. A csarnokokban lévő irodaszintek teljesen önhordó és reverzibilis szerkezetűek, vagyis nem kapcsolódnak a belső homlokzatokhoz és a régi épületrészek sérülése nélkül elbonthatóak. A déli csarnok esetében a belső térből láthatóvá tennék az egykori álmennyezetet tartó eredeti rácsostartót. A korábban kifogásolt tetőkialakítás egységesebb, harmonikusabb lett.

 

Északi bazilikális csarnok
Az új déli bazilikális csarnok
 

 

Az opponens, Turányi Gábor szerint a közlekedőrendszer „jólesően konzervatív”, pontosan követi az eredeti térstruktúrát. Hangsúlyozta, hogy a korábbi kritikák jelentős részét az építészek figyelembe vették, s most már az egész tervet „értelmes mérnöki szemlélet” hatja át – „a szerkezeti megoldások mértéktartóak, ha nem is költőien lebegőek”. Nincsenek átütően erős változások, de a munkát a „finom kalibrálás” jellemzi. A Nádor utcai homlokzaton megjelenő üvegráépítést – bár követi az eredeti tető vonalát – továbbra sem tartja szerencsésnek. Kifogásolta a belső szárnyak tetőkialakítását is, bár hozzátette, hogy a tervtanácson frissen bemutatott új megoldás máris javára változott az opponenciára benyújtott változathoz képest. Az üveggömb eltűntetése szerinte jó döntés, s az új forma elfogadható. A déli csarnok rácsostartója olyan fontos mérnöki emlék, melynek megtartása és megmutatása üdvözlendő.

 

Főbejárat
Rotunda
Rotunda
Déli tőzsdecsarnok - ház a házban
 

 

A vita természetesen továbbra is a csarnokok beépítése és az eredeti belső architektúra helyreállítása körül forgott. Ráday Mihály most is hangsúlyozta: ma Budapesten pillanatnyilag csak itt lehetne olyan többezer fős fogadásokra alkalmas, exkluzív tereket kialakítani, melyre egyre nagyobb igény mutatkozik. Véleménye szerint nagy esélyt szalaszt el a fejlesztő, hiszen ha rendezvényterekké alakítaná a csarnokokat, egyszerre arathatna üzleti és társadalmi sikert – a profiton túl a város számára új, mégis történelmi értékeket hordozó közösségi tereket nyithatna meg. Fegyverneky Sándor ellenérvként felhozta, hogy a beruházó szempontjából a terv valószínűleg tovább már nem redukálható. Weiler Árpád felvetette, hogy legalább az egyik csarnok maradhatna beépítetlenül. Okrutay Miklós szerint eltérően kellene kezelni a két csarnokot: a délit, melynek architektúrája részben fennmaradt, jó volna az idő, a pusztítás nyomait megtartva konzerválni (a berlini Neues Museum helyreállítását hozta fel példaként), az északit pedig – ahol nem áll fenn a régit meghamisító túlzott kiegészítések veszélye, hiszen semmi sem maradt belőle – az adatok alapján pontosan rekonstruálni Hozzátette, hogy mindemellett a provizórikus irodabeépítés elfogadható. Turányi Gábor a termek ilyen élesen eltérő értelmezését egyértelmű tevútnak tartotta

Hosszas véleményegyeztetés után a tervtanács végül azt az álláspontot hozta meg, hogy a tervezők fontolják meg legalább az egyik csarnok beépítés nélküli, eredeti formájában való helyreállítását. Abban az esetben azonban, ha ez pénzügyileg nem oldható meg, a provizórikus beépítés elfogadható.

Haba Péter

vélemény írásához jelentkezzen be »