Heinrich Udvar lakossági fórum: párbeszéd a felelősök távollétében

A kérdések összefoglalásáig jutott a Heinrich Udvar ügyében 2020. szeptember 10-én rendezett lakossági fórum, miután előzetes ígérete ellenére mind a beruházót képviselő Szabó Zoltán, mind Kálmán Ernő építész is távol maradt a nyilvánosságot szolgáló, civil kezdeményezésre megvalósult lakossági fórumtól. A szakmát hozzászólóként Alföldi György és Kőnig Tamás képviselték, akik a tőlük elvárható módon próbálták támogatni a beruházást megkérdőjelező környékbelieket.

A Heinrich Udvar ügye 2020 elején vert nagyobb hullámokat, miután a 19-20. század fordulóján kialakult épületegyüttes központi, udvari része először elvesztette 2011-ben megítélt védettségét, majd kiemelt beruházássá nyilvánították. Ezzel az ügy kezelése teljesen kikerült a kerület, illetve a környékbeliek kezéből. A tömböt 114 szobás szállodává és több mint kétszáz lakásos társasházzá alakító beruházásnak jelenleg érvényes bontási és építési engedélye van. A beruházás látványterveit 2020. június 8-án az Építészfórumon is bemutattuk a nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján; cikkünkben az érintett lakók közül Vári Zoltán mondta el benyomásait, de az írásra reagált az épületet tervező Kálmán Ernő is.

A lakossági fórumot a C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület szervezte, a jelenlegi járványhelyzetre válaszképp online. A Zoom platformján bejelentkezők diskurzusát a Facebookon is közvetítették. Az egyesület nevében Molnár György moderátor jelezte: bár egy héttel korábban a beruházót képviselő Szabó Zoltán, illetve a Heinrich Udvar átépítését tervező Kálmán Ernő is megígérték részvételüket, a dátum előtt két nappal visszamondták a szereplést. Így másfél évvel az első tervek nyilvánosságra kerülését követően továbbra sem nyílt alkalom arra, hogy a beruházó vagy az építész személyesen válaszoljon a környékbeliek kérdéseire – bár azt mindketten megígérték, hogy az írásban továbbított felvetésekre reagálnak majd. 

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke, Perényi László megjegyezte: Barta Ferenc kerületi és Erő Zoltán fővárosi főépítészt is meghívták a találkozóra. Perényi röviden összefoglalta az épület történetét, majd elmondta: a fejlesztést ő is a tervtanács tagjaként, 2019 tavaszán ismerte meg részleteiben, az akkor bemutatott tervek azonban még levegősebb, átjárhatóbb összképet mutattak a későbbinél. A beruházó helyzetét megkönnyítő fordulatokat követően három lakó fellebbezte az építési engedélyt, ezt követően indultak meg a tiltakozások szélesebb körben is. 

A civil összefogás eredményeit Dallos Judit foglalta össze. A beruházás ellen tiltakozó petíciót több mint kétezren írták alá online, de személyesen is több százan. Az augusztus 27-re szervezett séta jól sikerült, 80 ember gyűlt össze. A civil kezdeményezést a Kortárs Építészeti Központ, az Óvás! Egyesület és a Civilek a Palotanegyedért is támogatja. 

A tervező távollétében építészszakmai hozzászólóként a felkért Alföldi György DLA kapta a legnagyobb figyelmet. A városnegyedben többek közt a Rév8 korábbi vezetőjeként ismert egyetemi tanár elemezte a beruházásról eddig napvilágot látott látványterveket, és ennek kapcsán rámutatott: a tervező törekedett arra, hogy lehetőség szerint illeszkedjen a meglévő nyitásokhoz, udvarokhoz. Ezzel együtt a tervezés idején érvényes 5,5-ös szintterületi mutató (amelyre Kálmán Ernő közlése szerint 5,35-ös terv készült) Alföldi szerint túlzó. Az új palotanegyedi szabályozás a területre 4-es mutatót ír elő, de ez a kiemelt beruházásra nem érvényes: „a 4 és az 5,35 közötti rést kapja ajándékba a beruházó ettől a kormányhatározattól" – jegyezte meg Alföldi György. 

A kiemelt státusz egyben kiveszi az önkormányzat kezéből annak a lehetőségét, hogy településrendezési ügyekben együttműködésre bírja a beruházót. „Ezért aggályos önkormányzati szempontok a kiemelt kormányrendeleteknek a rendszere, mert olyan helyen okozhat káoszt, ahol a város erre nem tud felkészülni, emiatt vesztesként jön ki ebből a helyzetből" – szögezte le az építész. „Pedig a befektetőnek itt többlet jelenik meg. Itt egy önkormányzati eszközökkel megvalósuló felértékelődés történik, és ennek a jelenlegi helyzetben csak a befektető látja a hasznát."

A lakók nevében Vári Zoltán foglalta össze a legfontosabb problémaköröket. Elsőként a tervezett mélygarázst említette, ami a magas talajvízszint miatt vizesedést okozhat a környező épületeknél. A kiemelt státuszt biztosító kormányrendelet értelmében az épület magassága nőtt és a telepítési távolság csökkent, így súlyosan fog sérülni a lakók intimitáshoz való joga és az ingatlanok értéke is – folytatta. Ha pedig elkezdődik a bontás és az építkezés, akkor évekig komoly zaj- és porszennyezésnek lesznek kitéve. Vári Zoltán közölte: saját lakóközössége megtámadta ugyan a kormányhivatal határozatát, de ez egy lassú ügymenet, és a jelen helyzet szerint a beruházó érvényes bontási és építési engedéllyel bír – csak azt nem tudni, mikor kezdené meg a munkákat.

A környékbeli lakók figyelmét Alföldi György, majd a hozzászólásához csatlakozó Kőnig Tamás építész is arra hívta fel: nagyon lényeges a pontos, a lakók által kontrollált, minőségi műszaki felmérés. A társasházaknak fel kell készülniük az állapotfelmérésre, akár saját statikus szakértővel, mindig ott lenni, amikor a fényképek készülnek, saját példányt megtartani mindenből – sorolta Alföldi György. 

Sátly Balázs önkormányzati képviselő felajánlotta személyes támogatását az ügyben, és Rádai Dániel alpolgármester is arra tett ígéretet: felállítanak egy olyan szakmai tanácsadó kerekasztalt, amelyhez a hasonló helyzetbe kerülő lakók fordulhatnak. Kérdésre Rádai kitért a rövid távú lakáskiadás szabályozásának kérdésére is, amellyel az önkormányzat foglalkozik, ugyanakkor leszögezte, az AirBnB-lakásokat kiadókat is megilleti a jogképviselet. Gaál Ilona, a Józsefváros újságírója emlékeztetett: a meghívott Szabó Zoltán nem az épületegyüttes tulajdonosa, az jelenleg az elérhető adatok szerint Illés László. Juhász Veronika II. kerületi önkormányzati képviselő saját körzetének hasonló ügyét: a Radetzky-laktanya körül zajló folyamatokat hozta fel, és ennek kapcsán összefogást sürgetett. 

A moderált hangnemben zajló diskurzus ezt követően lezárult, hiszen az érdemi felelősök távollétében sem a feltett kérdésekre nem kaptunk választ, sem a beruházás jelenleg tervezett léptékét, terveit nem lehetett megismerni.