építészet : környezet : innováció

Hol van lakása az embernek?

"sok-sok rétegből állt össze egy pillanatnyi állókép, egy épület. Ebben az épületben azonban a végső formánál sokkal fontosabb az út és a módszer, ami alapján bárhol a világon kinyerhető ez a bizonyos állókép." Fehér Anna Ditta diplomatervében az élettér kialakításának kérdésével foglalkozik. 

A miért

"...s másnap ismét, táskáddal az árokparton, egy mohos kövön, milyen pompásan ki tudtad választani, ahol csak megálltál, azt az egyedül alkalmas szálláskövet, rajzoltad ismét a házat, a házunkat, te, aki világerőddel csak ezt akartad..." (Kemény Katalin: A hely ismerője)

25 éves vagyok. Végzős az egyetemen, a felnőtté válás utolsó előtti lépcsőfokán, hogy végül az utolsót is meg tudjam lépni. Amit világerőmmel akartam: rajzolni a házat, a házunkat, az otthont. Korábban volt a családi fészek, 4 budapesti albérlet, barátok kanapéja, az egyetem B306-os tanterme, India és egy 60 literes hátizsák... Hol van hát lakásom? 

"Hol van lakása a tündérnek, a lepkének?
Hol van lakása az embernek?
Bárhol lehet lakása, mégsem találja otthonát.
Merre menjek hát ezután?" (Szemző Tibor: Az élet vendége)


Hajlék - építész: Fehér Anna Ditta

 

A kérdés

Világok, helyek, terek, tárgyak, emberek, emlékek vesznek körül, melyek folyamatos kölcsönhatása határozza meg a személyiséget. A személyiség ennek megfelelően alakít ki magának életteret. Azonban ahogy változik körülöttem a világ, úgy változom folyamatosan én is. Mi voltam tegnap, mi vagyok ma és mi leszek holnap? Hogyan éltem, élek és fogok élni? Létezik-e ebben az összevisszaságban egyensúlyi pont? Kialakítható-e az élettér, ami itt és most éppen elég?

A válasz

Az egyenletet megfordítva: az, ahogyan élek, meghatározza, hogy ki vagyok. Juhani Pallasmaa szerint a ház a "világban-benne-lét artikulálása", személyes hely, egyfajta második bőr. Meddig tart ez a bőr, milyen fizikai-lelki határai vannak és mik határozzák meg? A válasz minden esetben egyedi, tehát az élettér nem uniformizálható és nem állandó.

Hajlék - építész: Fehér Anna Ditta


A módszer

Tervezési módszerként a párommal elköltöztünk a fölösleges és fontos tárgyakkal, emlékekkel, dolgokkal, terekkel teli budapesti lakásunkból (I. fázis). Egy Szentendréhez közeli telekre mentünk, az erdőben "hajléktalanként" sátraztunk (II. fázis). A maximumról indulva, majd a nulláról építkezve, a két tapasztalat egységéből született meg a hajlék (III. fázis). A különböző fázisok alatt egy felszabadító folyamatot tapasztaltam meg, ahol bőven jut hely a spontán és az intuitív tervezésnek is.

I. és II. fázis

A két életmódot/lakhelyet tereken és tárgyakon keresztül vizsgáltam.

  • Tereknek hívtam azt a rétegrendszert, ami atmoszférákból, funkciókból, testhelyzetekből, elemekből (tűz, víz) áll. Komplex érzelmek kapcsolódnak hozzájuk, amiket nem lehet kétdimenziós módszerekkel megragadni, így anyagkísérletekkel rögzítettem őket, egy-egy érzettérkép formájában.
  • A tárgyakat a hozzájuk való viszonyom alapján leltároztam. Megfigyeltem, hogy tárolóhelyeik organikusan alakulnak ki és sokszor felülírják a tárolásukra vonatkozó prekoncepciókat (a könyvet polcon kell tárolni, stb). Hasonlóan a tárgyakhoz, saját magunkat is tekinthetjük 'tároltnak', így magunkat leltározva, organikusan tudjuk kialakítani tárolónkat: a házat.

A két fázis összevetéséből a szentendrei telekre terveztem hajlékot. Tiszta lappal kezdtem, amelyben azt vizsgáltam, hogy az életem fontos részeként mik azok, amik a két helyszínről átszivárognak. 


Hajlék - építész: Fehér Anna Ditta


III. fázis

A tervezett életteret az I. és II. fázis tapasztalatai alapján 3 fő gondolat határozza meg:

  • a telken hagyott lenyomataink, melyek kijelölik az útvonalat, amit szeretnék használni a térben
  • karakter: atmoszférák, amiket szeretnék megőrizni a két lakhelyről
  • funkciópárok: a hagyományos térhasználat helyett újrarendezett funkciópárok szerint épül fel az élettér: alvás-levés, munka-evés, fürdés-főzés

Erre építve két tervezési elv hozta létre a tervezési programot:

  • a Mag, egy zárható központi egység, amely évszaktól függetlenül állandó. Erre fűzhetők fel további funkciók, amelyek időjárástól, kedvtől függve, mint egy élőlény, folyamatosan változhatnak
  • a Vízszintes felület, a +- 0, 00. Meghagyva a telek adottságait, lábakon 'lebegve' válik a hely részévé. A vízszintes felület az alap: járó-, ülőfelület, tároló egyben, amire pozitív-negatív kinövésekként épülnek rá a funkciók és ezzel a terek.

A további információk egymásra rétegzésével a ház, kevés finomhangolással, kialakította önmagát:

  • a telekadottságok és intuíciónk meghatározták, hogyan foglalunk helyet magunknak
  • az így, a telken hagyott lenyomataink és a megőrizni kívánt atmoszférák kijelölték az épület dimenzióját és a vízszintes felület minőségét
  • a vízszintes felületen a funkciókat és tereket a funkciópárok,testhelyzetek, elemek, tárgycsoportok határozták meg ezután a tér lezárásának, megnyitásának irányai magától értetődőek voltak.

Az épület a múltból merít, de a jövőbe is kitekint. Folyamatosan változó kontúrjaival, egyszerű szerkezetével és anyaghasználatával nem akar mást, mint az itt és mostban maradni és ezzel igazi második bőrré válni.

Hajlék - építész: Fehér Anna Ditta


Quo Vadis

A saját élettér, a hajlék, a kuckó intim és személyes kell, hogy legyen. A diplomafélév végére az akkori és ottani érzéseim és a hely szellemének mintájára, sok-sok rétegből összeállt egy pillanatnyi állókép, egy épület.
Ebben az épületben azonban a végső formánál sokkal fontosabb az út és a módszer, ami alapján bárhol a világon kinyerhető ez a bizonyos állókép. Mivel az év 4 hónapját az indiai Himalája hegyei közt töltöm, teljesen más körülmények között, kiváncsian várom, hogy az "itt és most éppen elég" a világ másik végén, de ugyanazzal a tárolandó személlyel, hogyan ölt formát...

Fehér Anna Ditta


szerk.: fzs.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »