Íme, az új OTSZ legfontosabb változásai

Március 5-ével lezárul egy több évtizede tartó korszak a hazai tűzvédelem területén. E naptól hatályos ugyanis az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, vagyis az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Az új OTSZ nem a korábbi módosítása, hanem egy, az épületek kockázati elemzésére épülő teljesen új szabályozás. A ROCKWOOL Hungary Kft. segítségével foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Talán azzal érdemes kezdeni, hogy az új OTSZ nem csak az új épületek létesítése során alkalmazandó, hanem a meglévő épület módosítása során is!

Az új OTSZ már felépítésében is eltér a korábbi szabályozástól. A rendeletben megtalálható követelményeken kívül az OTSZ-hez Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI) készülnek. Ezeket a Tűzvédelmi Műszaki Bizottság alkotja majd meg, ami az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) irányítása alatt működik. Az irányelvekben a követelményeket kielégítő, megkívánt biztonsági szintnek megfelelő műszaki megoldások és számítási módszerek kerülnek kidolgozásra, amik az OKF honlapján lesznek elérhetőek. Alkalmazásuk ugyan önkéntes lesz, de ha valaki a bennük foglaltaktól el szeretne térni, igazolnia kell majd a választott műszaki megoldás megfelelőségét.

Bevezetésre kerültek új kockázati osztályok (NAK - nagyon alacsony kockázat, AK - alacsony kockázat, KK - közepes kockázat, MK - magas kockázat) is, melyeknek köszönhetően a régi tűzállósági fokozat besorolás – I. II. III. IV. V. – megszűnik, átsorolásuk kockázati osztályba nem lehetséges.
Megszűnnek továbbá a helyiségek-, valamint az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó A, B, C, D, E kategóriák is. A jövőben Robbanásveszélyes, Tűzveszélyes és Nem tűzveszélyes kategóriák szerint történik majd a besorolásuk.

További új elem az OTSZ-ben az épületre vonatkozó – az épület tartozékát képező – Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (TMMK) elkészítése minden olyan épület esetében, amelyet 2015. március 5. után adnak használatba. Ez értelemszerűen inkább az új épületekre vonatkozik, de érinthet már meglévő épületet is, ha olyan építési engedélyhez kötött tevékenységet végeznek (pl. tetőtér beépítés, emeletráépítés, stb.), ami kihat a létesítményre és használatbavételi eljárást von maga után.

Az épületek energetikai modernizációjának jegyében, 2015. január 1-től szigorodtak az épületekre vonatkozó energetikai követelmények is. E témában új pályázatok kerülnek majd kiírásra, melyek benyújtása során már az új OTSZ előírásait kell betartani.

A legnagyobb érintett terület talán a homlokzatok utólagos hőszigetelése. Az új OTSZ a homlokzati hőszigetelő rendszerek vonatkozásában számos a biztonság irányába ható, kockázatokat csökkentő plusz előírással egészül ki, amelyet a tervezés, és a kivitelezés során is körültekintően be kell tartani (mindezt az ÉMI is ellenőrzi!).

A jogszabályban immár nem csak nyílásos, hanem a nyílás nélküli falakra, valamint egymás melletti tűzszakaszok csatlakozására is lesz előírás.
Újdonság, hogy csak nem éghető A1, A2 tűzvédelmi osztályú rendszer alkalmazható pl. az alábbi helyeken:

• Tűzfalak utólagos hőszigetelésnél, a talajszinttől mért 5 m távolságig
• Légaknákban
• KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén
• AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek az egyedüli menekülési útvonalat és a tűzoltóság számára az egyetlen megközelítési lehetőséget jelentik
• Éghető lodzsa hátfal környezetében
• Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál
• Tűzvédelmi gáton
• Magas épületen

További lényegi változások találhatók a 2015. március 5-én hatályba lépő használati előírások között is. Többek között módosulnak a tűzoltó készülékek elhelyezésének a szabályai, az éghető folyadékok tárolására vonatkozó szabályok, a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolásának szabályai, a tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételei és a tűzvédelmi célú berendezések ellenőrzésének, karbantartásának, felülvizsgálatának szabályai is.

A társasházakat az új OTSZ révén több lényegi változás is érintheti. A társasházkezelőknek nem csak a rendeletet, hanem a TvMI-kben foglaltakat is meg kell majd ismerniük ahhoz, hogy tudják, milyen kötelezettségeik állnak fenn a létesítménnyel kapcsolatban. Az épületek kockázati osztály meghatározását csak szakember végezheti el (pl. tűzvédelmi tervező, szakértő), ezért az ő közreműködésükkel (és annak költségvonzatával) is számolni kell!

Fontos kiemelni, hogy a társasház kezelőknek meg kell ismerniük, hogy az új OTSZ milyen előírásokat tartalmaz az elektromos és gépészeti rendszerekre, villámhárító rendszerekre, menekülési feltételek és útvonalak biztosítására, hő és füstelvezetésre; mert amennyiben a felújítási-átalakítási munkák ezeket a területeket is érintik, akkor már az új előírásokat kell majd betartani.

Forrás: sajtóanyag