építészet : környezet : innováció

Itt az ötödik — a Dísz téri terv átdolgozásában Zoboki Gábor is részt vett

A Központi Tervtanács november 6-i értekezletén kiderült, hogy 2004 óta érdemi előrelépés alig történt. Az ügy szinte egy helyben toporog, noha újabb és újabb tervváltozatok születnek, újabb és újabb határidőket tűznek ki. A még idén megkötendő megvalósítási szerződés megkötéséhez jogerős építési engedélyezési terv szükséges...
Kis Péter újabb tervet mutatott be a tervtanácsnak, ezúttal Zoboki Gáborral közösen

Az építészek szerint az I. kerületi Szabályozási Terv (KSZT) nem ad lehetőséget megfelelő színvonalú épület megalkotására a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság romjának kulturális célú hasznosítása esetében. A Budavári Önkormányzat azonban – közölte Aczél Péter kerületi főépítész – a szabálymódosításra akkor lát lehetőséget, ha „szerethető” tervet kapnak. Némi leegyszerűsítéssel így fogalmazható meg, miben is áll az immár évek óta húzódó konfliktus magva.

 

Az, hogy ez a kérdés a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács november 6-i értekezletén is felszínre került, nyilvánvalóvá tette, hogy 2004 óta érdemi előrelépés alig történt. Az ügy szinte egy helyben toporog, noha újabb és újabb tervváltozatok születnek, újabb és újabb határidőket tűznek ki. A még idén megkötendő megvalósítási szerződés megkötéséhez jogerős építési engedélyezési terv szükséges. Az engedélyezési terv benyújtására a legújabb határidő 2008. november 13. Ez most már tényleg az utolsó pillanat arra, hogy az illetékes szervek a szóban forgó 11 milliárd forintnyi EU-s pénzre szert tegyenek.

 

A Budavári Kht. képviselője a vita során utalt rá, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezetése – a közelgő határidő és a pénz elúszásának veszélye miatt – kiemelten kezeli a projektet. Tudvalevő, hogy az MNV és a Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő Budavári Kht. az állami tulajdonú Budavári Palota és környékének – ekképp a Szent György térnek és a Dísz térnek – a fejlesztésével, hasznosításával foglalkozik.

 

Az idén már háromszor (január 31., február 28. és május 15.) tárgyalták a különféle megoldási lehetőségeket, a magas és lapos tetős, kollonádos-teraszos és tömörfalas formákat. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb épület kerülhessen az ország történelmi jelentőségű, szimbolikus helyére, a tervtanács minden vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyvében rögzítette a kérését: az Önkormányzat tegye meg a szükséges lépéseket a szabályozás módosítása érdekében. Érdemi intézkedések azonban – úgy tudjuk – nem történtek.

 

panoráma
Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november
Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november
Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november

A korábbi állapothoz képest jelentős változáson átesett tervet a 2004-es pályázat nyertese, Kis Péter közösen készítette Zoboki Gáborral – illetve Zoboki irodájának munkatársaival. Zobokitól megtudtuk, hogy őt az MNV vezetősége és az I. kerületi Önkormányzat egyidejűleg kérte fel, hogy vegyen részt tanácsadóként a tervezésben. Ezt követően a Budavári Kht. és a Kis Péter Építészműterme Kft. között fennálló kétoldalú szerződést egy háromoldalú szerződés váltotta fel, mely Kis Péter irodája, a Zoboki-Demeter & Társai Építésziroda, valamint a Budavári Kht. között köttetett. Kis Pétertől megtudtuk, hogy neki, mint a pályázat nyertesének, jogában áll a részletes tervek kidolgozása céljából alvállalkozókat bevonni a munkába. Korábban is együttműködött más építészirodákkal mivel a Kis Péter Építészműterme Kft. az elvégzendő feladathoz szükséges munkaerőt nem tudja maradéktalanul biztosítani. Zoboki hangsúlyozta, hogy ő és cégének munkatársai generáltervezőként dolgoztak: a munka konstruktőri-technikai részét készítették el, a „designer” szerepe megmaradt Kis Péter számára (azaz szerzői jogai nem sérültek).

 

Kis Péter a vita elején elmondta, hogy késő tavasszal megkezdődtek a tervezett épület rentábilis működésével kapcsolatos vizsgálatok. Miután ezek lezárultak, az eredmények alapján meghatározott paraméterekhez hozzáigazították a funkcionális programot, ami szintén áttervezésre adott okot. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy „a KSZT-módosítás a projekt megvalósíthatósága felől nézve rizikófaktor.”

 

Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november
Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november
Kis Péter, Zoboki Gábor terve 2008. november

Még mielőtt ismertette volna a tervet, Zoboki Gábor hangot adott véleményének, miszerint a terület „agyonszabályozott”, a KSZT-ben „idült hülyeségek” tömege van. Hozzátette: „mindenki látja, hogy hülyeség az egész, mégis hagyjuk, hogy ez az idültség maradjon, hasson.” Rámutatott arra is, hogy pontosan betartották a szabályokat, bár a maga részéről nem tudja, hogy ez jó tervhez vezetett-e. Az építész többször is megemlítette, hogy a valahai Erzsébet téri Nemzeti Szalon mintájára alakították ki a funkcionális programot. Olyan multifunkcionális térsort képzeltek el, ahol nem hamar elavuló helytörténeti tárlatok lennének, sokkal inkább a magyarországi művészet élvonalába tartozó alkotások nagyvonalú, reprezentatív kiállításaira kerülne sor. A korábbi tervekben szereplő térszerkezetet nagyrészt átvették ugyan, de számos helyen új szerepet szántak az egyes helyiségeknek. Az épület alkalmas lenne európai szintű csúcstalálkozók, nagy létszámú társasági események fogadására is. A legfelső szinten expresszív hangulatú felépítmény jelent meg, mely a korábbi teraszos-oszlopcsarnokos megoldással szemben zárt tömeget képez, betartva az előírt nyílás-falazat-arányt, a magassági korlátokat, a Budavári Palota kupolájának feltárulásával kapcsolatos szigorításokat, a beépítési határvonalakat.

 

Dr. Nagy Béla, az I. kerületi Szabályozási Tervet készítő Mű-Hely Területfejlesztő és Tervező Zrt. vezérigazgatója sértőnek érezte Zobokinak a KSZT-t becsmérlő szavait: hosszan magyarázta a szabályozások indokait, a mögöttük meghúzódó alapos kutatások eredményeit. Aczél Péter hozzáfűzte: vitathatatlan, hogy a szabályok között vannak rosszak is – s újra csak ugyanazt ismételte: az Önkormányzat hajlandó bizonyos tiltások és szigorítások eltörlésére, ha megfelelő tervet juttatnak el hozzá.

 

A kissé diffúzra sikeredett vitában kis híján elsikkadtak a szakmai érvek és vélemények: Skardelli György úgy látja, hogy még mindig a rom maga okozza a problémák jó részét – ez csak egy közepes színvonalú lábazat, amely mindent lerúg magáról. Meg kéne végre szabadulni tőle. Turányi Gábor a szerkezeti és anyagbeli egységet hiányolja, szerinte a tervben nincs valódi tektonikai gondolat, inkább csak építészeti „képekből” áll. Z. Halmágyi Judit nagyobb áttörtséget javasol, Finta József pedig úgy véli, hogy a mostani verzió a legjobb azok közül, melyek az idén tervtanács elé kerültek.

 

Az értekezlet végén Fegyverneky Sándor, az ülés elnöke, országos főépítész név szerinti szavazást rendelt el. A tagoknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy támogatják-e azt, hogy a tervező lehetőséget kapjon arra, hogy a bemutatott terveket a KSZT-nek megfelelő módon továbbfejlessze. Az igenekből volt több.

Végezetül feltétlenül idéznünk kell a tervtanács állásfoglalásának első pontját, mert az ügy szempontjából alapvető jelentőségű megállapítást tartalmaz: „A tervtanács az eklektikus épületrom összeépítését az új formavilágú épülettel ellentmondásos feladatnak tartja. A műemlék torzó erőteljes kiülésű osztópárkánya nem segíti az épület egységes megjelenését. Az épületromtól való elkülönülés, vagy annak lebontása ajánlható.” Az állásfoglalás összefoglalása szerint „a tervtanács jó iránynak tartja a megfogalmazott új koncepciót, a tervtanács feltétlenül támogatja ezt az utat a terv továbbfejlesztéséhez. Az épület jelképpé válhat a budai várban. A tervtanács a tervet engedélyezésre ajánlja.”

 

Haba Péter (szöveg), Kis Péter Építészműterme (képek)

80 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »