Közélet, hírek

Játék a kiterjesztett valósággal és a fizikai térrel – interaktív public art mű Ferencvárosban

1/6

Hála a kiterjesztett valóságnak, Kántor kutyával még játszani is lehet. Fotó: ARcheo Group

?>
Hála a kiterjesztett valóságnak, Kántor kutyával még játszani is lehet. Fotó: ARcheo Group
?>
Kántor szobrával Madaras Józsefé néz szembe a téren. Fotó: ARcheo Group
?>
A virtuálisan és a szoborként megalkotott Kántor kutya találkozása. Fotó: ARcheo Group
?>
Az ujjlenyomatot beolvasva sok érdekesség kiderül. Fotó: ARcheo Group
?>
A téren felállított hatalmas helyszínelő táblák egyike. Fotó: ARcheo Group
?>
A téren felállított hatalmas helyszínelő táblák egyike. Fotó: ARcheo Group
1/6

Hála a kiterjesztett valóságnak, Kántor kutyával még játszani is lehet. Fotó: ARcheo Group

Játék a kiterjesztett valósággal és a fizikai térrel – interaktív public art mű Ferencvárosban
Közélet, hírek

Játék a kiterjesztett valósággal és a fizikai térrel – interaktív public art mű Ferencvárosban

2021.05.20. 16:24

Az interaktív kiállítás részben köztéri művészeti installáció, részben a kiterjesztett valóságban zajlik. Együtt nyomozhatunk Kántorral, a legendás rendőrkutyával, és deríthetjük fel vele a 70-es évekbeli sorozatban is megjelenő bűnügyi eseteket. 

A ferencvárosi Madaras József tér egy különleges, elszeparált, már-már zárványnak mondható része a kilencedik kerületnek, a MÁV Aszódi úti lakótelepébe ágyazódva, amit akkor kezdtek el építeni, amikor a barakkokból álló Mária Valéria-telep felszámolása megkezdődött. Az itt élők kollektív emlékezetében még nem merült feledésbe, de azok számára, akik nem sokat tudnak a városrész helytörténetéről, érdekes építészeti megoldást rejtenek bizonyos házak. A vasúthoz legközelebb eső házsort 1954. júniusában 186 méterrel tolták arrébb, hogy legyen hely a ferencvárosi sínrendszer bővítéséhez. (Magyarországon nem ez volt az egyetlen ilyen helyszín, Miskolcon is történt hasonló manőver az ’50-es években.) Az erről szóló korabeli filmhíradó-részletet itt lehet megnézni.

A tér névadója, Madaras József erdélyi születésű, Kossuth-díjas színész a háború után költözött a telepre sokadmagával: családjával tízen laktak egy szoba-konyhás szükséglakásban. (A 2007-ben elhunyt Madaras legfiatalabb testvére egyébként még ma is él, a telepen lakik.) Érdekesség, hogy egy ideig kertészként dolgozott a közeli Gyáli úton lévő Merényi Gusztáv Kórházban. Részben neki állít emléket a téren megvalósult interaktív kiállítás, amit az ARcheo Group hozott tető alá, és ami a Ferencvárosi Önkormányzat által szervezett Public Art pályázat egyik győztes ötlete volt. Különlegessége, hogy egyrészt köztéri művészeti installációként működik, másrészt a kiterjesztett valóságban zajlik. A koncepció egyik alappillére Madaras talán legismertebb szerepe, a híres magyar rendőrkutya, Kántor izgalmas eseteit feldolgozó sorozatban Csupati őrmester figurája, a másik maga Kántor kutya, illetve a tragikus sorsú, koncepciós perben elítélt és kivégzett orvos-vezérőrnagy, Merényi Gusztáv.

A virtuálisan és a szoborként megalkotott Kántor kutya találkozása. Fotó: ARcheo Group
3/6
A virtuálisan és a szoborként megalkotott Kántor kutya találkozása. Fotó: ARcheo Group



Az installáció fizikai magját a szürreálisan nagyra, közel 3 méteresre felnagyított, megszámozott helyszínelő táblák adják, ehhez csatlakozik egy másik síkon a letölthető applikáció, aminek segítségével együtt nyomozhatunk Kántorral és deríthetjük fel a sorozatban is megjelenő bűnügyi eseteket (például a Külvárosi őrszoba, Az erdész halála vagy Az ellopott vonat rejtélyeit), sőt, a kiterjesztett valóságnak hála még játszhatunk is vele. A táblákon lévő ujjlenyomatokat beolvasva érdekességeket tudhatunk meg a környékről, Madarasról, Merényiről és a sorozatról, frissen megszerzett tudásunkat pedig kvízkérdésekkel ellenőrizhetjük. A mélyebb értelmezés ugyanakkor túlmutat a játékos bűnüldözésen azáltal, hogy az emberi sorsokban, cselekedetekben, filmekben, városrészekben megjelenő bűn és bűnhődés kérdéseit is felveti. Ezek a kérdések az egyszerű bolti lopásoktól vagy a sorozatban megjelenő klasszikus bűnügyektől kezdve a Jancsó-filmekben vagy a Hideg napokban bemutatott kollektív bűnökön át érhetők tetten az egyéni sorsokig, Merényi Gusztáv halálra ítéléséig.

A téren felállított hatalmas helyszínelő táblák egyike. Fotó: ARcheo Group
5/6
A téren felállított hatalmas helyszínelő táblák egyike. Fotó: ARcheo Group



A koncepciót kidolgozó Réthey-Prikkel Tamástól és az applikáció egyik fejlesztőjétől, Ivanics Andrétól megtudtuk: a pályázat kiírásakor több ferencvárosi helyszín közül lehetett választani, azonban ez a tér volt számukra a leginkább inspiratív. Cél és egyben feltétel is volt, hogy olyan munka szülessen, ami bevonja, megszólítja az itteni lakókat, illetve azok számára is élményt jelenthessen, akiknek nincs különösebb kötődésük a térhez. Az élményszerűséget mindenképp fokozza, hogy az applikációban megjelenő kutya tényleg a filmben szereplő Kántor: az állat preparátuma a Rendőrmúzeumban van kiállítva, itt fotózták be és így alkották meg a virtuális valóságban. Ez mondhatni adta magát, hiszen az ARcheo Group főként tárgyak digitalizálásával foglalkozik. (A Rendőrmúzeumban egyébként az "igazi", 1964-ben kimúlt Kántor preparátuma is látható.) A nyomozás közben elhangzó instrukciók, vezényszavak pedig Csupati őrmester, azaz Madaras József sorozatbeli hangján szólalnak meg, ami még autentikusabbá teszi a játékot.

Hála a kiterjesztett valóságnak, Kántor kutyával még játszani is lehet. Fotó: ARcheo Group
1/6
Hála a kiterjesztett valóságnak, Kántor kutyával még játszani is lehet. Fotó: ARcheo Group



A művészeti projektekkel foglalkozó ARcheo Group 2017-ben alakult, négy fiatal, kreatív szakemberből álló csoportosulás, ami a legmodernebb informatikai fejlesztések segítségével teszi lehetővé tárgyak virtuális térben, háromdimenziós formában való megjelenítését és korszerű, interaktív fejlesztésekkel történő kibővítését. Fő profiljuk az AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság), a VR (virtual reality, azaz virtuális valóság), a 3D modellezés és az applikációfejlesztés. Madaras József téri installációjuk május 31-ig tekinthető meg és játszható végig.

Koncepció: Réthey-Prikkel Tamás

Megvalósítás, tartalom: Kern Anita, Ivanics André, Weszelovits Gergő, Réthey-Prikkel Tamás

Grafikai tervezés: Hegyi Béla

Installáció kivitelezés: Galambosi Dániel, Füredi Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk