Játék a kiterjesztett valósággal és a fizikai térrel – interaktív public art mű Ferencvárosban

Az interaktív kiállítás részben köztéri művészeti installáció, részben a kiterjesztett valóságban zajlik. Együtt nyomozhatunk Kántorral, a legendás rendőrkutyával, és deríthetjük fel vele a 70-es évekbeli sorozatban is megjelenő bűnügyi eseteket. 

A ferencvárosi Madaras József tér egy különleges, elszeparált, már-már zárványnak mondható része a kilencedik kerületnek, a MÁV Aszódi úti lakótelepébe ágyazódva, amit akkor kezdtek el építeni, amikor a barakkokból álló Mária Valéria-telep felszámolása megkezdődött. Az itt élők kollektív emlékezetében még nem merült feledésbe, de azok számára, akik nem sokat tudnak a városrész helytörténetéről, érdekes építészeti megoldást rejtenek bizonyos házak. A vasúthoz legközelebb eső házsort 1954. júniusában 186 méterrel tolták arrébb, hogy legyen hely a ferencvárosi sínrendszer bővítéséhez. (Magyarországon nem ez volt az egyetlen ilyen helyszín, Miskolcon is történt hasonló manőver az ’50-es években.) Az erről szóló korabeli filmhíradó-részletet itt lehet megnézni.

A tér névadója, Madaras József erdélyi születésű, Kossuth-díjas színész a háború után költözött a telepre sokadmagával: családjával tízen laktak egy szoba-konyhás szükséglakásban. (A 2007-ben elhunyt Madaras legfiatalabb testvére egyébként még ma is él, a telepen lakik.) Érdekesség, hogy egy ideig kertészként dolgozott a közeli Gyáli úton lévő Merényi Gusztáv Kórházban. Részben neki állít emléket a téren megvalósult interaktív kiállítás, amit az ARcheo Group hozott tető alá, és ami a Ferencvárosi Önkormányzat által szervezett Public Art pályázat egyik győztes ötlete volt. Különlegessége, hogy egyrészt köztéri művészeti installációként működik, másrészt a kiterjesztett valóságban zajlik. A koncepció egyik alappillére Madaras talán legismertebb szerepe, a híres magyar rendőrkutya, Kántor izgalmas eseteit feldolgozó sorozatban Csupati őrmester figurája, a másik maga Kántor kutya, illetve a tragikus sorsú, koncepciós perben elítélt és kivégzett orvos-vezérőrnagy, Merényi Gusztáv.

Az installáció fizikai magját a szürreálisan nagyra, közel 3 méteresre felnagyított, megszámozott helyszínelő táblák adják, ehhez csatlakozik egy másik síkon a letölthető applikáció, aminek segítségével együtt nyomozhatunk Kántorral és deríthetjük fel a sorozatban is megjelenő bűnügyi eseteket (például a Külvárosi őrszoba, Az erdész halála vagy Az ellopott vonat rejtélyeit), sőt, a kiterjesztett valóságnak hála még játszhatunk is vele. A táblákon lévő ujjlenyomatokat beolvasva érdekességeket tudhatunk meg a környékről, Madarasról, Merényiről és a sorozatról, frissen megszerzett tudásunkat pedig kvízkérdésekkel ellenőrizhetjük. A mélyebb értelmezés ugyanakkor túlmutat a játékos bűnüldözésen azáltal, hogy az emberi sorsokban, cselekedetekben, filmekben, városrészekben megjelenő bűn és bűnhődés kérdéseit is felveti. Ezek a kérdések az egyszerű bolti lopásoktól vagy a sorozatban megjelenő klasszikus bűnügyektől kezdve a Jancsó-filmekben vagy a Hideg napokban bemutatott kollektív bűnökön át érhetők tetten az egyéni sorsokig, Merényi Gusztáv halálra ítéléséig.

A koncepciót kidolgozó Réthey-Prikkel Tamástól és az applikáció egyik fejlesztőjétől, Ivanics Andrétól megtudtuk: a pályázat kiírásakor több ferencvárosi helyszín közül lehetett választani, azonban ez a tér volt számukra a leginkább inspiratív. Cél és egyben feltétel is volt, hogy olyan munka szülessen, ami bevonja, megszólítja az itteni lakókat, illetve azok számára is élményt jelenthessen, akiknek nincs különösebb kötődésük a térhez. Az élményszerűséget mindenképp fokozza, hogy az applikációban megjelenő kutya tényleg a filmben szereplő Kántor: az állat preparátuma a Rendőrmúzeumban van kiállítva, itt fotózták be és így alkották meg a virtuális valóságban. Ez mondhatni adta magát, hiszen az ARcheo Group főként tárgyak digitalizálásával foglalkozik. (A Rendőrmúzeumban egyébként az "igazi", 1964-ben kimúlt Kántor preparátuma is látható.) A nyomozás közben elhangzó instrukciók, vezényszavak pedig Csupati őrmester, azaz Madaras József sorozatbeli hangján szólalnak meg, ami még autentikusabbá teszi a játékot.

A művészeti projektekkel foglalkozó ARcheo Group 2017-ben alakult, négy fiatal, kreatív szakemberből álló csoportosulás, ami a legmodernebb informatikai fejlesztések segítségével teszi lehetővé tárgyak virtuális térben, háromdimenziós formában való megjelenítését és korszerű, interaktív fejlesztésekkel történő kibővítését. Fő profiljuk az AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság), a VR (virtual reality, azaz virtuális valóság), a 3D modellezés és az applikációfejlesztés. Madaras József téri installációjuk május 31-ig tekinthető meg és játszható végig.

Koncepció: Réthey-Prikkel Tamás

Megvalósítás, tartalom: Kern Anita, Ivanics André, Weszelovits Gergő, Réthey-Prikkel Tamás

Grafikai tervezés: Hegyi Béla

Installáció kivitelezés: Galambosi Dániel, Füredi Tamás