Utolsó pillanatban menekülhet meg a svábhegyi Steindl-villa

A XII. kerületben 2022 végéig megvalósuló komplex projekt keretében megújul a Jókai-kert és a Költő utca sok éve megmentésre váró, kérdéses sorsú épülete, a Steind-villa. A tervek szerint a fejlesztések egyaránt szolgálnák a fennmaradt történeti emlékek megőrzését, a természet- és műemlékvédelmet, valamint egy korszerű természetismereti bemutatóhely és rendezvényhelyszín kialakításával egy új ökoturisztikai célpont létrehozását.

Jókai Mór mostanra legendásnak számító svábhegyi kertje a korabeli művészvilág egyik népszerű találkozóhelyeként, a nyári időszakban az alkotás és az író kerti tevékenységeinek színtereként volt ismert. A történet szerint Jókai 1853-ban vette meg az elhanyagolt, sziklás ingatlant a régi kőbánya helyén, majd több évnyi kemény munkával alakította virágzó kertté, parkká a területet. Ciszternákat, teraszokat épített ki, hogy a lejtős, művelésre kevésbé alkalmasnak tűnő birtokon öntözhesse a gyümölcsfákat, a mintakertet és a virágait.

A telken egy présház és egy tornácos ház kapott még helyet, amely előtt a híres rózsakert volt. Mostanra csak a présház áll a két épület közül, a Jókai-villát pedig egyre romló állapota miatt lebontották.

Az utóbbi években úgy tűnt, hogy hasonló sors vár a Jókai-kert szélén fekvő Steindl-villára is. Az 1830-as években még elsősorban kirándulóhelynek és hangulatos mulatóhelynek számító Svábhegyen az 1840-es években elindult egy nyaraló építési láz. Számos ismert, budapesti tehetősebb személyiség vásárolt birtokot és szebbnél szebb házak épültek fel a területen. A Steindl-villát és egykori "ikertestvérét"  egy gazdag ékszerész, Steindl Károly (Steindl Imre építész édesapja) építtette még a XIX. század első felében. A két villa közül csak az egyik áll, azonban a fennmaradt Steindl-villa sorsa is évtizedek óta bizonytalan. Folyamatosan romló állapota miatt, gyakran felmerülő vitatémának számítottak az épület bontása vagy éppen felújítása körül kialakult kérdések a kerületet foglalkoztató tárgykörök között. 

A hosszú ideje lakatlan ház 2009 óta műemléki védettség alatt áll. Történeti értéke mellett, a svábhegyi villa-építészet egyik jelentős eleme, értékes részletekkel például a faragott ajtó- és ablakkeretekkel, a szép előtetővel, a belső falépcsővel képviselve a korszakot. Állapota a szakmai vélemény szerint kritikus és életveszélyes, ezért már több alkalommal röppent fel olyan hír, amely a bontásról vagy éppen a megmentés utolsó lehetőségeiről szólt.

Egy 2018-as dokumentum szerint Visnyovszki András, a Védegylet Egyesület elnökeként információt kért a Steindl-villáról, amely ahogy fogalmazott „az épület faszerkezetét állítólagosan megtámadó gombafertőzést és az ezzel kapcsolatos teendőket tárgyalja, és amely szükségesnek ítéli a védett épület lerombolását - annak felújítása, a fertőzés kezelése helyett." A megkeresésre válaszolva a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat hivatalos tájékoztatásában azt írta: „Az Önkormányzat a Budapest, XII. kerület, Költő utca 25. szám alatt található Steindl-villával kapcsolatban döntést nem hozott, a szomszédos ingatlanon lévő volt szanatóriumi épületek nem állnak az Önkormányzat tulajdonában, emiatt erre vonatkozóan nem rendelkezünk információval."

A 2021. április 21-én tartott sajtótájékoztatón elhangzottak alapján az épület tetőszerkezetét megtámadó könnyező házigomba fertőzést a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az önkormányzat összefogásával 2019. nyarán végül sikeresen megszüntette. Ezt követően újra kulcskérdéssé válhatott az épület megmentése, ám a Jókai-kertben álló villa vegyes tulajdonviszonya megnehezítette a felújításhoz kapcsolódó terveket, hiszen a ház részben állami, részben önkormányzati tulajdonban volt.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy egy a Normafa projekt kapcsán megvalósuló ingatlan cserének köszönhetően sikerült a kérdéses területrészt állami tulajdonba cserélni és ennek a kezelési jogát pedig az igazgatóság megkaphatja, így gyakorlatilag egységes kezeléssel kezdhetik el a Steindl-villa rekonstrukcióját is magában foglaló komplex programot. 2020-ban a Jókai-kert teljes területe a projektet végrehajtó Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe került.

A fejlesztések révén az építészeti, kultúrtörténeti és természeti értékek megőrzése, állapot javítása mellett, kreatív hasznosítását tervezik az ingatlannak azzal a céllal, hogy egy a diákok és a felnőtt lakosság körében is kedvelt látogató, pihenőhely szülessen a Jókai-kertben. Összesen 2,62 hektár természetközeli élőhely állapota javul és létrejön egy Natura 2000 területeket bemutató, természetismereti kiállítás. A programot három fejlesztési pontra osztva egy új látogatóközpont és Natura 2000 kiállítás lesz a területen, meúgújul a Jókai-kert és a nemzeti park Magyarországon egyedülálló gyűjteményének könyvtári fejlesztésére is sor kerül.

A projekt három ütemben valósul meg összesen 900 000 000 forint támogatással. A villa rekonstrukciója az első ütem része, amelynek során az eredeti formának, külalaknak és a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újítanák meg a házat. „Az épület elé kerül egy veranda, amely a történeti ismeretek, archívok alapján régen is állt a villa előtt. Ez egy fogadótérré, rendezvényterasszá fog alakulni és az épületben pedig a Natura 2000 fajok és élőhelyek bemutatására vonatkozó kiállítás kap otthont." - ismertette a részleteket Füri András. Ezenkívül megépül a látogatóközpont fogadótere zöld bolttal, mosdókkal, catering helyiséggel.

„A terveink elkészültek erre a fejlesztésre, közbeszerzéssel kiválasztásra került a tervező, illetve az engedélyeztetési eljárások is lezajlottak, így engedélyes tervek birtokában tudunk nekivágni a közbeszerzési eljárásnak, ami várhatóan még ebben a félévben lezajlik." - jegyezte meg a nemzeti park igazgatója. Az Építészfórum kérdésére elmondták, hogy a Steindl-villára és a Jókai-kertre vonatkozó tervezési feladatok elvégzésére az igazgatóság az ABORA Mérnöki Tervezői és Oktató Műhely Kft.-t kérte fel konzorciumban a MIXA Stúdió Kft.-vel.

A fejlesztés második ütemében a tervek szerint az átjáró épületrész születik meg az új épület és a Steindl-villa között. A fogadótér emeleti irodáinak kialakítása, a tároló épületrész megépítése, valamint a Jókai-kert területén a tereprendezési munkálatok, gyepesítési feladatok és kerti pavilonok kihelyezése pedig a harmadik fázisban valósulnak meg.

A Duna-Ipoly Nemzetti Park Igazgatósága 2008 óta működik az 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánított egykori Jókai birtokon, ahol a korábbi években már volt egy rekonstrukció, ám egy komoly jégkárt követően a növényállomány sérült, így a Jókai-kert komplex fejlesztése részeként a területre új lágy- és fásszárú növényeket telepítenek, új madáritatókat, madárleseket és parkbútorokat helyeznek el. A faépületeket, a bejárati fogadót, a kiállító pavilont elbontják és a faépületek helyén egy parkolót alakítanak ki a kert látógatóinak.

A tájékoztatón Pokorni Zoltán Budapest XII. kerületének polgármestere hangsúlyozta, hogy a kert jelenleg is népszerű helyszín a kerületiek életében, ezért érdemes fejleszteni. A Steindl-villához fűződően úgy fogalmazott, hogy egyik tulajdonos sem lehet rá büszke, de valóban az utolsó pillanatban vannak, hogy megmentsék az épületet. Elmondta, hogy ehhez csak az első lépés volt a gomba fertőzés megszüntetése, hiszen egy épület akkor menekülhet meg valójában, ha funkciót kap.

A polgármester ezt követően beszámolt a Hegyvidéken korábban megvalósult műemlék épületek megújulásáról és a közeli tervekről. Említette az egykori lóvasút végállomás épületét, a volt Fácán Vendéglőt, a Rajk-villát, a Hild-villát, a Barabás-villát. Elmondta, hogy egy másik Hild épületet is felújítanak, ahol egy Aba-Novák múzeum kapna helyet és tervezik az 58-as villamos régi végállomásának megmentését is, amely vendéglőként és jégpályaként/campingként születhet újjá. Hozzáfűzte, hogy a felsoroltak ellenére is vannak a kerületnek adósságai a védett épületek tekintetében, ám ezek sok esetben nem önkormányzati vagy vegyes tulajdonban lévő ingatlanok.

A Hegyvidéki Önkormányzat egyébként tavaly év végén fogadta el új szabályozási tervét, amely kedvezményekkel támogatja a műemlék épületek felújítását, azaz ha valaki védettség alatt álló házat újítana fel, akkor például 5 százalékkal növelheti a beépíthetőséget és a szintterületi mutatókat, illetve a párkánymagasságot is bővítheti. A védett épületek felújítását ezekkel a bővítési opciókkal támogatja az önkormányzat, lehetőséget biztosítva a tulajdonosoknak a mai igényeknek megfelelő élettér kialakításához. Ehhez azonban szigorú elvárások is társulnak: a terveket el kell fogadnia a tervtanácsnak, valamint hatósági szerződésben rögzítik a felújítás határidejét.

Az épület generál tervezője: ABORA Kft és MIXA Kft.
Vezető építész tervező: Laczó Zoltán
Építész tervezőtárs: Csontos Györgyi
Építész munkatársak: Vizi Gergely, Hornperger Arnold, Csibi Dániel, Pálóczi Tibor