Lég-hangok – akusztika a fellegekből

Akusztikai hetünk következő cikkében Dr. Márki Ferenc PhD, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője repülőterek környékére kalauzol minket. Írásában a repülőgépek generálta hangok emberekre gyakorolt hatásáról, illetve az ellenük való védekezésről olvashatunk. 

Jelen cikkben légből kapott történetek helyett légből kapott hangokról lesz szó, nevezetesen a repülőterek környékét meghatározó hangjelenségről. A zajnak ez a fajtája meglehetősen különleges, mivel védekezni ellene nehézkes, és ráadásul az emberek hozzá való viszonyulása is sajátos. Míg a legtöbb közlekedési zaj ellen lehetséges a lakosokat zajárnyékoló falakkal védeni, valljuk meg, zajárnyékoló ernyők megépítése a legambiciózusabb építész számára sem tűnik reális célkitűzésnek. Természetesen más szakterületen tevékenykedő mérnökök hada folyamatosan dolgozik azon, hogy a vasmadarak egyre csendesebben suhanjanak, és bár jelentős eredményeket sikerült elérni az elmúlt évtizedekben (a 60-as évek gépei kb. 20 dB-lel hangosabbak voltak, mint a maiak), sajnos a probléma továbbra is fennáll, mivel a légiközlekedés volumene jelentős mértékben nőtt az elmúlt évtizedekben. Nos, ha árnyékolni nem lehet, akkor földi közlekedés esetén időnként szóba jönnek még elterelések, forgalom-csökkentések is. Ezek légiközlekedés szempontjából nehézkesek, mivel egy repülőgép nem tud kis íveken kanyarogni, a repülőtér áthelyezése is akkora költség, hogy abba nem szívesen vág bele senki, és persze a forgalom-csökkentés sem opció, mert nincs hova áthelyezni a "kitiltott" forgalmat.

Ezután vizsgáljuk meg az emberi oldalát a dolognak. A világ számos országában számos tanulmányt folytattak már, melyekben a repülőterek környékén élőket arra kérték, hogy válaszolják meg azt a kérdést, hogy "Visszagondolva az elmúlt kb. 12 hónapra, mennyire zavarta, bosszantotta Önt a repülőgépek zaja?" [Fields et al., 2001] Ezzel párhuzamosan azt is kérdezték, hogy miért, valamint akusztikai paraméterek seregeit is kiszámolták az adott lakosok lakhelyére. Ezeket az adatokat összevetve a lakosok által adott válaszokkal arra jutottak, hogy maga a hang akusztikai jellemzői kb. 1/3 mértékben határozzák meg a válaszokat, 1/3-ért ún. nem akusztikai paraméterek felelősek (mint pl. viszony a repülőtérhez, a légiforgalmat irányító hatóságokhoz, félelmek balesettől/károsanyagoktól, stb.), a maradék 1/3-ról pedig nem tudunk semmit. [Guski, 1999] Ezek tipikusan az egyes emberek egyediségéből adódnak, melyek lehetnek egyéni szempontok, pillanatnyi érzések, melyeket nem tudnak a lakosok kizárni a múltra vonatkozó kérdés megválaszolása során, ill. maga az osztályozás bizonytalansága is. Az is érdekes, hogy út- ill. vasút-közlekedéssel összevetve azonos hangerő mellett ezt a zajt tartják az emberek legzavaróbbnak.

A emberek hány százaléka mondja adott hangerő mellett kölönösen zavarónak az út- vasút ill. repülő zaját:

Nos, mi az üzenete mindennek az építész felé? Egyrészt, hogy magát az épületet kell a lehető legjobban zajszigetelni. Talán azt nem kell hangsúlyozni, hogy a nyílászárók üvegezésének magas hanggátlása nem elegendő: kiemelten fontos a záródás tökéletessége, a tok hanggátló képessége és végül a beépítésé is.

Azt talán feltételezhetjük, hogy az épületek hanggátlása minden esetben nagyobb, mint a beépített nyílászáróké, az azonban nem triviális, hogy a tetőszerkezet is rendelkezik kellő hangszigeteléssel. Hiába jó minden fal és minden nyílászáró, ha a cseréptető alatti födém csak valami egyszerű könnyű szerkezet, akkor a lég-ből érkező hang ott fog bejönni. Tehát figyelnünk kell a teljes épület minden oldalának hanggátlására.

Építészként azonban két dovábbi dologra is fel kell hívnunk a lakosok figyelmét, akik ennek kapcsán keresnek meg minket: (1) A tökéletes hanggátlás csak akkor működik, ha az ablakok, ajtók zárva vannak. Azaz vagy légcserélő rendszert is be kell építeni (és abból olyan csendeset kell választani, mely nem fogja átvenni a repülők idegesítő szerepét) vagy számolni kell azzal, hogy bizony nyáron, nyitott ablaknál gond lesz.

És itt jön elő (2) a zaj szubjetív mivolta: ha télen zárt ablakoknál csendesebb környezetben élünk, akkor nyáron fokozottabban fog minket zavarni a hirtelen megnövekedett zaj. És persze hasonló lesz a helyzet akkor is, ha a kertben fogunk grillezni, barátokkal beszélgetni.

Ezeket nagyon fontos tudatosítanunk a megrendelőben, hogy ne utólag szembesüljön velük.

A történet másik üzenete az építész felé, leginkább azok felé, akik a megfelelő döntéshozó körökben mozognak, az azzal a manapság divatos angol kifejezéssel jellemezhető, hogy Land Use Planning, azaz területrendezési terv. Ez jelen esetben azt takarja, hogy repülőterek közelébe olyan létesítményeket érdemes építeni, melyeket nem zavar a légiközlekedés. Csak hogy néhány példát említsünk: szálloda, irodaház, bevásárlóközpont. Ezek bevételtermelő mivoltuk következtében rendelkezhetnek a szükséges forrásokkal, hogy olyan magas hanggátlási követelményeknek megfelelően épüljenek meg, melyek egy repülőtér közelében megfelelőek. További előnyük, hogy a nemzetközi üzletágak számára kifejezetten előnyös a repülőtér közelsége avagy az, hogy közülük egyesekben nem alszik éjszaka senki, így a gépek okozta felébredés sem fog problémát okozni.  És – visszautalva a légiközlekedésről adott megítélést meghatározó nem-akusztikai paraméterekre ill. egyéni tényezőkre – arról se feledkezzün meg, hogy ezeken a helyszíneken egészen mások az emberek várakozásai is, mint otthon. Tehát pl. egy szabadtéren töltött kávészünetben okozott nagyobb zaj nem fogja szubjektíven annyira zavarni az embereket, mint otthon a kertben vagy nyáron a nyitott ablak mellett.

Az építész hozzá van szokva, hogy a funkcionalitáson túl az esztétika is kulcsfontosságú tényező a tervezés során. A lég-ből kapott hang esetében is hasonlóan kulcsfontosságú az emberi tényező, fordítsunk kiemelt figyemet rá!

Dr. Márki Ferenc PhD, egyetemi docens

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 
Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratórium vezető

Irodalom:

Fields J. M., De Jong R. G., Gjestland T., Flindell I. H., Job R. F. S., Kurra S., Lercher P., Vallet M.,Yano T., Guski R., Felscher-Suhr U., Schumer R., Standardized general-purpose noise response questions for community noise surveys: Research and a recommendation, J. Sound Vib., 242(4), 641-679 (2001). Last visited on the 26th of March, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022460X00933844

Guski, R., 1999. Personal and social variables as co-determinants of noise annoyance. Noise Health 3, 45–56.