Emberek/Térhasználat

Karnyújtásnyira a jövőtől, ahol nyaranta a Dunában is hűsíthetik magukat a budapestiek

1/3

Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo

Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo

Mintavétel. Fotó: Kaszics Bálint. Forrás: Valyo.

?>
Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo
?>
Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo
?>
Mintavétel. Fotó: Kaszics Bálint. Forrás: Valyo.
1/3

Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo

Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo

Mintavétel. Fotó: Kaszics Bálint. Forrás: Valyo.

Karnyújtásnyira a jövőtől, ahol nyaranta a Dunában is hűsíthetik magukat a budapestiek
Emberek/Térhasználat

Karnyújtásnyira a jövőtől, ahol nyaranta a Dunában is hűsíthetik magukat a budapestiek

2024.08.07. 07:51

A Duna vize a budapesti szakaszon már lassan egy évtizede elég tiszta a strandoláshoz, mégis a mai napig sokakban él a meggyőződés, hogy nem egészséges, ha megmártózunk benne. A Valyo Fürdésre kiválóan alkalmas?! című kezdeményezése mindenki számára átlátható és hozzáférhető adatokkal szemléleteti, hogy igenis vannak olyan területek, ahol hosszan is biztosítható a megfelelő vízminőség – ezzel a politikai akaraton kívül már szinte semmi nem áll az útjában a városi úszásnak. 

Júliusban sorra dőltek meg a melegrekordok. Az egyre hosszabbra nyúló kánikulák mindannyiunkat megviselnek, rossz hatással vannak a közérzetünkre, romlik a koncentrációs képességünk, az alvás kevésbé pihentető, és más egészségügyi vonzatai is sokakat terhelnek. Aki eltöltött néhány napot a fővárosban a nagy forróság idején, saját tapasztalatai alapján bizton állíthatja, Budapest nincs berendezkedve ekkora nyári hőségre. Mindez komolyan sürgeti a választ: hogyan vészelhetik át a városlakók az egyre forróbb nyarakat?

A Város és Folyó Egyesület, Valyo lassan másfél évtizede hívja fel a figyelmet Budapest egyik legkevésbé kiaknázott potenciáljára, a Dunában rejlő lehetőségekre. 2010-ben, megalakulásukkor azonban még szó sem lehetett arról, hogy a Dunában fürdeni is lehetne. Akkortájt a tisztítatlan szennyvíz miatt a folyó nem volt alkalmas úszásra, így a Valyo csapata a partokra fókuszált. Csak 2015 környékén reppentek fel a hírek arról, hogy a Duna budapesti szakaszában akár fürödni is lehetne. Pedig, hogy a városban is lehessen strandolni, nem ördögtől való elképzelés – számos nemzetközi, nagy sikerű gyakorlatból lehet inspirálódni, akár Dánia példájából, melyről a tavaly nyáron Sághegyi Adél Laura írt az Építészfórumon.

A Dunai fürdőzés sem légből kapott ötlet, hiszen már az 1800-as években megjelentek a fauszodák a belvárosi szakaszon, később, a 20. század elején egyszerre kilenc ilyen építmény is működött a fővárosban. A fauszodák, más néven folyami uszodák olyan létesítmények, melyek kialakításukkal biztonságos körülményeket teremtenek a folyó sodrásával szemben. Történetük végét Budapesten a II. világháború pusztításai jelentették, végül különböző okokra hivatkozva mindig elmaradt az újranyitásuk.

Az első lépést a városi úszás visszaszerzésében 2019 hozta el: a Valyo egy teljes napra megnyitotta a Római szabadstrandot, mely akkor hosszú évtizedek után Budapest egyetlen dunai strandjaként működött (1973-ban a folyó szennyezettsége miatt bezárták).  A tesztnap hatalmas sikert aratott, így a programot a rákövetkező évben is megismételték. Az érdeklődés eredményeképp az önkormányzat is meglátta a lehetőséget a Római szabadstrandban, azóta átvette az üzemeltetését, és nyaranta több hétig látogatható. Idén június 28. és augusztus 20. között lehet megmártózni.

Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo
1/3
Római szabadstrand. Fotók: Spengler László. Forrás: Valyo

2021-ben pedig (a Valyo kezdeményezéseitől függetlenül) megnyílt a strand a Kopaszi-gáton is. Bár fizetős verzióban, ezzel lehetővé vált, hogy Dél-Budán is biztonságos és legális körülmények között lehessen úszni a Dunában.

A Valyo Fürdésre kiválóan alkalmas?! projektje április végén vette kezdetét, azzal a céllal, hogy bemutassa, a Duna vízminősége a belvárosi szakaszon is alkalmas arra, hogy strandot lehessen üzemeltetni. Ennek alátámasztására négy helyszínen is havi rendszerességű, akkreditált méréseket végeznek, a Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt-n keresztül (helyszínek: Óbudai-sziget északi spicce, id. Antall József rakpart, Szent Gellért tér, Hengermalom út vége). A hivatalos mintavételekkel párhuzamosan a Gellért téri kifolyó felett, egy korábbi fauszoda helyén az önkéntesek segítségével hetente vételeznek nem akkreditált mintákat is, melynek kiértékelésében az ELTE Mikrobiológiai Laboratóriuma működik közre. A “citizen science" a tudomány egy részvételi ága, a városlakók bevonásával hozza közelebb és népszerűsíti az adott ügyet, valamint magát a tudományt. Aki ki szeretné próbálni, milyen a lakossági mintavétel, ezen az űrlapon keresztül még tud jelentkezni az önkéntesek közé. A hivatalos és nem hivatalos mérések eredményeit a Valyo dunaviz.info-n teszi nyilvánossá, ezáltal bárki követheti, éppen hogyan alakul a Duna vízminősége. A méréseknek köszönhetően végre lehetővé válik a folyamatos monitorozás, hiszen az eddigi adathiány miatt nehéz lett volna bizonyítani, hogy valóban vannak olyan helyek a Duna belvárosi szakaszán, ahol hosszú ideig is biztosított a fürdésre alkalmas vízminőség.

Mintavétel. Fotó: Kaszics Bálint. Forrás: Valyo.
3/3
Mintavétel. Fotó: Kaszics Bálint. Forrás: Valyo.

Persze a kezdeményezés nem csak az élmény miatt fontos, hogy egy fauszodából élvezhessük a budai vár vagy a Fővám tér panorámáját. A Fürdésre kiválóan alkalmas?! projekt ráirányítja a figyelmet az élővizek szennyezettségének problémájára is. Amellett, hogy hozzásegíti az állampolgárokat is a „folyékony köztér" használatához, alternatívákat mutat fel arra, hogyan lehetne a városlakók jóllétét biztosítani az egyre forróbbá váló nyarakon. Ráadásul a több biztonságos, kijelölt strand csökkentheti az illegális strandolást az olyan területeken, melyek nem megfelelőek a fürdőzésre, ezzel a balesetmegelőzésben is fontos szerepet játszanak.

Idén a Valyo a fővárosi részvételi költségvetésen is pályázott az ötlettel, “építsen a Főváros az egykori uszodák mintájára egy modern fauszodát, ahol biztonságos körülmények között lehet fürdeni a Dunában, használjuk Budapesten a Dunát strandként, ahogy egykoron" címmel. Az ötlet anyagi és jogi buktatókra hivatkozva nem jutott tovább, ezért

az egyesület petíciót kezdeményezett egy fauszoda létrehozásáért, mely itt írható alá

A városi úszás az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelmet kapott a nemzetközi színtéren is, részben a párizsi Olimpiát övező érdeklődés miatt. A Szajnában megrendezett vizes számok és a folyó vízminősége hónapok óta lázban tartja a sajtót. Az események kedvező hatással vannak az aktivizmusra is. Idén nyáron megalakult a Swimmable Cities globális szövetség, amely a bemutatkozásuk szerint „a városi úszókörnyezet tervezésével, a közvetítéssel, a közösségépítéssel, a politikával, a biztonsággal, a közegészségüggyel, a vízi utak helyreállításával és a vízminőséggel foglalkozó szakértőket" integrálja, miközben a városi úszás lehetőségének megteremtésért dolgozik, és közös platformot szolgáltat a témában érintett szervezeteknek.

Böröndy Júlia

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.