építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Kendert a házba!

Miben gondolkodhat az, aki nem hagyományos házat akar építeni? Készház, passzívház, szalmaház, petpalackház, bontott téglaház — hogy csak párat említsünk a betonos-téglás-hagyományos szigetelésű házakat leváltó alternatív lehetőségek közül. De ne feledkezzünk meg a kenderről sem! Nálunk még ugyan nem mindennapos a kenderház, de Ausztráliában például nemrég egész kenderház falu épült.  
Elsőre talán a zsák, a kötél vagy a jó öreg farmer jut az eszünkbe, amikor az ipari kender felhasználási területeire gondolunk, na meg nyilván valami egészen más, amiről e cikk keretein belül nem tisztünk szólni, az azonban nem, hogy akár a házunk is épülhet kenderből. Pedig ez a lehetőség mennyi mindenre tekintettel van: természetre, klímára és még a tartósságra is. 
 
Nem is gondolnánk, de közel 25 ezer termék készül e rendkívül sokrétűen alkalmazható haszonnövényből: a kendert a textilipar mellett az élelmiszer-, a jármű- és a kozmetikai ipar is kezdi felfedezni magának, és még energiatermelésre is használható. A 100 százalékban természetes alapanyagokból készülő kenderbeton magyarországi honosítását és építőanyagként történő engedélyezését egy szegedi székhelyű szövetkezet végezte el. Az eljárás eredményeként Magyarországon is immár építhetőek kenderházak, az első két hazai kenderházat a Csongrád megyei Domaszéken építették. Egy 100 négyzetméter alapterületű családi ház építéséhez másfél hektáron megtermő ipari kender — mintegy 12-13 tonna — elegendő. 


A domaszéki kenderház.

 

Nemrég Ausztráliában egy több családból szerveződött közösség épített minőségi otthonokat kenderből a Perthtől 400 kilométerre lévő kisvárosban, Denmarkban. A lakók kenderbetonból készült 12 lakásos ökofalujukat már birtokba is vették. 

A kender ilyetén célú felhasználása az Egyesült Államokban is egyre népszerűbb, itt már öt államban engedélyezték a kender rekreációs célú használatát, ezért USA-szerte egyre több kenderház épül. Az első kenderházat az Észak-Karolina-i Asheville-ben húzták fel és kiváló környezetbarát mutatókkal büszkélkedhet, például a légszennyező anyagokat remekül felszívja. 

A kenderház a vályogházhoz is hasonlítható, ám annyiban jobb, hogy a kenderbeton öko építőanyagként ötvözi a jó hőszigetelő és hőtároló, valamint a páraáteresztő és szabályzó képességet, ezzel a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesz. A kenderház-hívők szerint egy kenderházban egy modern anyagokkal szigetelt házhoz képest lakni olyan, mint ha a hidegben egy műszálas pulóver helyett 100 százalékban pamutból készült pulóvert vennénk fel.


Az egyik első kenderbetonból épült ház az USÁ-ban, az Észak-Karolina-i Asheville-ben.

 

Hazánk évtizedeken keresztül kiemelkedő kendertermelőnek számított, 1962-ben például 23 ezer hektáron termesztettek kendert, de még az 1980-as években — minőség, termesztési terület és mennyiség tekintetében — is az első helyen álltunk Európában. 2007-ben azonban gyakoratilag megszűnt a termesztése, ma "csak" 350 hektáron termesztik Magyarországon a kendert, melynek fa része használható a kenderbeton készítéséhez, ezáltal kenderház építéséhez.

Pedig a kendert könnyű termeszteni, igénytelen a talaj minőségére, nem igényel vegyszeres kezelést, gazdaságosan termeszthető. Négy hónapon belül le is lehet aratni a termést. 

Külföldön is divat 

A több ezer évig fontos ipari növényt a '90-es évek elején fedezték fel újra külföldi hívei. Egy Franciaországból „előkerült” 300 éves technológia ismeretében az elmúlt 4-5 évben Olaszországban például négyszáznál több kenderház — családi- és társasház — épült meg. A 2016-ban Domaszéken épült első kenderház ezen külföldi tapasztalatokat összegyűjtve épült.


Ez is egy Asheville-i kenderház — mint a mesében.

 

A kenderbeton összeilleszthető fával, vasbetonnal, illetve acél pillérvázzal is. A fal vastagsága választható: 35 cm-től már megfelelő, de lehet ennél vastagabb is. (A domaszéki házak fala 50 cm.)

Magyarországon jelenleg még kevés passzívház épül, de 2020-tól az EU épületek energiahatékonyságáról szóló irányelve szerint már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. A kenderházak megfelelnek e kritériumnak is.

 

Hogyan készül a kenderbeton?

A kender rostjait mésszel és vízzel kötik egymáshoz és zsalutéglákká alakítják. Ez könnyen formázható, nem szükséges maltert használni hozzá, és ellenáll a nyirkosságnak is. Ezért sem szükséges komoly alapozást végezni, csupán ugyanebből az anyagból készült lemezekkel burkolni a padozatot. A kenderház meleg, száraz és kényelmes, egyfajta rusztikus atmoszférát kölcsönöz az életnek. Maguk az építészek is meglepődtek a ház akusztikai jellemzőin, ugyanis azokat „nyugtató” hatásúnak találták. 

Íme egy videó arról, hogyan készítik a kenderbetont és hogyan épül ház belőle. 

Kozár Alexandra

vélemény írásához jelentkezzen be »