Nézőpontok/Tanulmány

Kenzo Tange Boston-öböl terve – A Metabolizmus múltja, jelene és jövője (3.)

1/20

1. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája axonometria

?>
1. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája axonometria
?>
2. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája perspektiva
?>
3. Kenzo Tange, Hiroshimai Béke Park terve
?>
4. Kiyonori Kikutake, 1958-as Víziváros terve
?>
5. Kenzo Tange, Boston-öböl helyszinrajz
?>
6. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_1
?>
7. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_2
?>
8. Kenzo Tange, Boston-öböl alaprajz
?>
9. Kenzo Tange, Boston-öböl metszetek
?>
10. Kenzo Tange, Boston-öböl szerkezeti- es terelemek
?>
11. Kenzo Tange, Boston-öböl formai szintek
?>
 Kenzo tange, Tokioi-öböl
?>
13. Antonio Sant’ Elia, The Cittá Nuova
?>
14. Walter Gropius, Wohnberg Project
?>
15. Le Corbusier, Plan ’Obus’ perpective
?>
16. Le Corbusier, Plan ’Obus’ section
?>
17. Tange, Kurashiki City Hall perspective
?>
18. Tange, Kurashiki City Hall facade
?>
19. Tange, Kurashiki City Hall interior
?>
1/20

1. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája axonometria

Kenzo Tange Boston-öböl terve – A Metabolizmus múltja, jelene és jövője (3.)
Nézőpontok/Tanulmány

Kenzo Tange Boston-öböl terve – A Metabolizmus múltja, jelene és jövője (3.)

2012.05.11. 09:38

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Nyilas Ágnes

Dosszié:

Mi vitte rá Kenzo Tangét, hogy irodalmi tanulmányait feladja, és az építészet felé forduljon? Az az átütő hatás, melyet Corbusier a Szovjetek Palotájára kiírt tervpályázatra benyújtott munkája gyakorolt rá. Hogy milyen elvek szolgálnak híres Boston-öböl terve – az első tudatos és precízen kidolgozott A-keresztmetszetű megastruktúra – kialakításában? Megtudhatjuk Nyilas Ágnes cikksorozatának 3. részéből.

Tange építészetének elemzésekor nem feletkezhetünk meg Le Corbusier, és rajta keresztül a CIAM, majd később a TeamX befolyásáról sem. Az első impulzus középiskolás éveiben érte Hiroshimában, mikor egy külföldi magazinban megpillantotta Corbusier a Szovjetek Palotájára kiírt tervpályázatra benyújtott munkáját. A hatás átütő volt, olyannyira, hogy az akkor még irodalmat tanuló Tange mindjárt el is határozta, hogy az építészet útjára lép. Corbusier szobrászi formaérzéke és a modern város grandiózus víziója lenyűgözte a fiatal Tangét, aki 1939-ben „Óda Michelangelóhoz: Bevezetésképp egy Le Corbusier tanulmányhoz" címmel tízoldalas cikket írt az egyik legnépszerűbb japán építészeti folyóiratba (Kenzo Tange, „Michelangelo sho: Le Corbusier ron he no jisetu toshite", Gendai Kenchiku, Dec. 1939, pp.36-47). A cikkben Tange Corbusier-t az egyetlen nyugati építészként értékelte, aki „forradalmian poetikus hozzáállást tanúsít a várostervezéshez".

 

1. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája axonometria
1/20
1. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája axonometria

2. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája perspektiva
2/20
2. Le Corbusier, A Szovjetek Palotája perspektiva

3. Kenzo Tange, Hiroshimai Béke Park terve
3/20
3. Kenzo Tange, Hiroshimai Béke Park terve

 

 

Corbusier Tangéra gyakorolt befolyása később a CIAM keretin belül teljesedett ki. Tange ugyanis az 1951-es hoddesdoni CIAM gyűléssel kezdődően, ahol a hiroshimai Béke Park tervét tárta a világ építészközönsége elé, törzsvendég volt a szervezet találkozóin. Városléptékű gondolatainak fejlődésére azonban az új alapelveket képviselő későbbi találkozók voltak nagyobb hatással. Köztük is az 1956-os dubrovniki találkozó jelentette a legnagyobb mérföldkövet. A Smithson testvérek által előterjesztett új kategóriák, valamint az „emberi képzettársítás", a „csoport", a „mobilitás" forradalmian új eszméi Tangét is a CIAM merev funkcionalista alapelveinek átértékelésére motiválták, és a város növekedésének gondolata felé terelték figyelmét. Az 1959-es otterlói találkozón Tange végül bemutatta az akkor még igen fiatal Kikutake első „víziváros" tervét, ami a tenger fölött létrehozott „mesterséges építési terület" ötletével az ugyanazon évben a Boston-öbölbe tervezett Megastruktúra közvetlen előzményeként értékelhető.

A Boston-öböl terv koncepciója, szerkezeti és térelemei

1959 szeptemberétől a következő év februárjáig Tange vendégprofesszor volt a MIT-n (Massachusetts Institute of Technology), ahol diákjainak egy 25 000 fős közösség tervezését adta ki feladatul a Boston-öbölben létesített mesterséges szigetekre. A gondolat az egyedi lakóépület és a városszerkezet között tátongó szakadék feltöltésére hivatott köztes lépték, a „csoportos emberi lépték" (mass-human scale) ötletén alapult, amit Tange a kommunális központ szerepét betöltő nyílt terekben látott megvalósíthatónak. Feladatkiírásában említést tett még a hosszabb élettartamú „főszerkezet" (major structure), azaz a városi infrastruktúra, és a rövidebb élettartamú „mellékszerkezetek" (minor structure), a lakóegységek összekapcsolásának szükségszerűségéről, valamint egy „új prototípus"-ról, ami mindezt lehetővé tenné. A feladat kidolgozásában hét csapat vett részt. Közülük Tange a George Pillorge, Edward Haladay, Ted Niederman és Gustave Solomons alkotta csapat munkáját választotta részletes kidolgozásra, ami később saját nevén látott napvilágot. A terv ugyanis Tange koncepcióját – a modern városi infrastruktúrában rejlő lehetőségek maximális kiaknázásával – egy A-keresztmetszetű megastruktúrába sűrítve valósította meg.

 

4. Kiyonori Kikutake, 1958-as Víziváros terve
4/20
4. Kiyonori Kikutake, 1958-as Víziváros terve

5. Kenzo Tange, Boston-öböl helyszinrajz
5/20
5. Kenzo Tange, Boston-öböl helyszinrajz

6. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_1
6/20
6. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_1

 

 

A terv az öbölben létesített négy mesterséges szigeten alapul. A szigetek két íves épületblokkon keresztül kapcsolódnak össze, melyek homorú ívükkel fordulnak egymás felé. A metró a szigetek alatt fut, míg a vízszinttel egy magasságban iskolák, közösségi és rekreációs funkciók kapnak helyet. A kompozíció közepén, a két épületblokkal közrezárt, hatalmas nyílt terület szintén közösségi létesítmények befogadására alkalmas. Az épületblokkok vázát alkotó A-keresztmetszetű tartók liftaknákat és lépcsőházakat tartalmaznak. Az A-tartók két szárát összekötő hatalmas födém a központi városi funkciók befogadására készült. Minden egyes – két-két szomszédos A-tartó közötti – födém által kijelölt központi városi tér a Tange feladatkiírásában szereplő „csoportos emberi lépték" megtestesítője, míg az épületblokkok tengelyére felfűzött födémek hosszú láncolata egy „emberfeletti lépték"-et (ultra-human scale) képvisel.

A néhány méteres távolságban fölállított külső A-tartók között hasonló alakú, de duplafalú tartók vannak viszonylag sűrűn elhelyezve. Ezek a belső tartók egy-egy megdöntött nagy létra szerkezetéhez hasonló kialakításúak. Egy szerkezeti egység két különböző magasságú létrából áll, melyek fordított V-alakot formázva egymás felé hajlanak. A „létrák fokait" képező vízszintes födémrendszer a közlekedés különböző tereit fogadja be: az alsó szinteken a metró vonalai futnak be az épületblokkba, míg följebb egy többszintes autópálya fut keresztül az épületen. Végül a tartókról konzolszerűen kifelé nyúló födémek a lakóteret befoglaló lakókonténerek elhelyezésére szolgálnak. Ők a „mesterséges építési terület" elvén működnek: szerkezetük független a lakókonténerekétől, melyeket így bármikor, igény szerint be lehet építeni a főszerkezetbe. Ezek a lakókonténerek – elhelyezkedésükből adódóan – a közlekedési csatornákon keresztül kapcsolódnak a központi városi funkciókhoz, ezzel elégítve ki a Tange feladatkiírásában szereplő kitételt.

 

7. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_2
7/20
7. Kenzo Tange, Boston-öböl makett_2

8. Kenzo Tange, Boston-öböl alaprajz
8/20
8. Kenzo Tange, Boston-öböl alaprajz

9. Kenzo Tange, Boston-öböl metszetek
9/20
9. Kenzo Tange, Boston-öböl metszetek

10. Kenzo Tange, Boston-öböl szerkezeti- es terelemek
10/20
10. Kenzo Tange, Boston-öböl szerkezeti- es terelemek

11. Kenzo Tange, Boston-öböl formai szintek
11/20
11. Kenzo Tange, Boston-öböl formai szintek

 Kenzo tange, Tokioi-öböl
12/20
Kenzo tange, Tokioi-öböl

 

 

Térszervezés és kompozíciós alapelvek

Alaktani szempontból a terv három formai „szinten" értelmezhető, ami egyben három különböző léptéknek felel meg. Mindhárom szinten lineáris térszervezést figyelhetünk meg, míg a szerkezeti elemek és a térelemek viszonya a határoltság elvén alapul. Az első szinten a duplafalú tartók enyhén íves tengelyre felfűzött lineáris sorozata a közlekedés számára fenntartott teret határolja le a létrák szárai között. A második szinten az egy pár dupla falú, egymás felé dőlő ferde létrák sorozata a központi funkciók befogadására szolgáló városi tereket határolja el az épületblokkok tengelyében. A harmadik szinten pedig a két enyhén íves épületblokk, melynek magját a lineárisan felfűzött központi városi terek alkotják, egy hatalmas plázát határol le a teljes kompozíció középpontjában, egyéb közösségi és rekreációs funkciók számára. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy minden egyes formai szintet a határoltság elve ural mint legfőbb kompozíciós alapelv, amit pedig a szerkezeti elemek duplázása tesz lehetővé. Minden szinten ugyanis dupla szerkezetet figyelhetünk meg: az első szinten a létra két szárát, a második szinten a két létrát, a harmadik szinten pedig a két íves épületblokkot.

A három, egymással hierarchikus viszonyban álló formai szint kapcsolatát illetően pedig azt figyelhetjük meg, hogy a szintek nem különülnek el egymástól, hanem egymással szoros összefüggésben egy nagyobb rendszert alkotnak. Ez a rendszer leginkább a matrjoska baba szerkezetéhez hasonlítható. Az első szinten ugyanis a közlekedési terek az őket elhatároló létrákkal együtt egy nagyobb szerkezeti egységként is fölfoghatóak, amik a második szinten párt alkotva a központi városi tereket határolják le. Ezek a központi városi terek pedig az őket lehatároló, és a közlekedés tereit is magában foglaló létrapárokkal együtt ismét egy nagyobb szerkezeti egységként (épületblokk) foghatók föl, melyek a harmadik szinten a hatalmas plázát határolják le a kompzíció középpontjában. Így méltán állíthatjuk, hogy Tange Boston-öböl tervében a meghatározó kompozíciós alapelv a határoltság, ami nemcsak az egyes formai szinteket uralja, hanem az egyes formai szintek egymáshoz való viszonyát is meghatározza, ahol a szintek egy komplex hierarchikus rendszert alkotnak.

A Boston-öböl terv feltételezett elő- és utóképei

Habár Tange Boston-öböl terve az első tudatos és precízen kidolgozott A-keresztmetszetű megastruktúra a világon, kevés forrás foglalkozik a terv részletes értelmezésével. Reyner Banham – a cikksorozat előző részében említett – híres könyvében (Reyner Banham, Megastructure: Urban Futures of the Recent Past, London, 1976) a Boston-öböl tervet a Tokiói-öböl terv közvetlen előzményeként értékeli, és a „a teraszos kialakítású mesterséges építési telek" valamint „a központi városi térhez közeli öbölmenti elhelyezkedés" koncepciójában látja a leglényegesebb hasonlóságot. Másrészt viszont az A-keresztmetszetű tartókról kinyúló, a lakókonténerek befogadására szolgáló hatalmas födémekkel kapcsolatban azt írja, hogy ezek az Antonio Sant’ Elia 1914-es The Cittá Nuova-jában vagy Walter Gropius 1928-as Wohnberg Project-jében szereplő gondolat részletes fölülvizsgálatának az eredményei. Ugyanebben az évben Manfredo Tafuri (Manfredo Tafuri, Francesco Dal Co, Modern Architecture/2, Milano, 1976, p.360.) is hasonló felhangú értékelést írt a Boston-öböl tervről, de ő Le Corbusier 1931-es Plan ’Obus’-ához hasonlítja Tange megastruktúráját.

Való igaz, hogy mindhárom terv szembetűnő formai hasonlóságot mutat Tange Boston-öböl tervével, de ezek a tervek mind léptékükben, mind pedig részleteikben számos hiányosságot mutanak ahhoz, hogy teljes bizonyossággal tulajdoníthassuk őket az A-keresztmetszetű megastruktúra előképeinek. A The Cittá Nuova két egymásnak döntött, lépcsőzetesen kialakított lakóépületblokkja ugyan egy kisebb központi városi teret fog közre hasonlóan a Boston-öböl terv épületblokkjaihoz, de az struktúra léptéke meg sem közelíti a bostoni megastruktúrájét, és itt a központi városi tér vízszintes tagolásának hiánya következtében a „csoportos emberi lépték" gondolata sincs jelen. Gropius Wohnberg Project-jével is hasonló a helyzet: a szerkezet vízszintes tagolásának, és az ebből levezethető „csoportos emberi lépték" gondolatának nyoma sincs a terven, de itt még a lépcsőzetesen kialakított lakóépületblokkok által lehatárolt központi tér funkciójára nézve sincs semmi utalás, habár a szerkezet a The Cittá Nuova-nál valamivel nagyobb léptékű. Végül Corbusier Plan ’Obus’-a az a terv, ami léptékét nézve megközelíti Tange bostoni megastruktúráját, és a vízszintesen több kilométer hosszan elnyújtott szerkezet hatalmas konzolos födémei valamint az ezeken lépcsőzetesen feltornyozott lakókonténerek is szembetűnő hasonlóságot mutat Tange tervével; itt azonban egyáltalán nincs említés a lakókonténerekkel esetlegesen lehatárolt központi városi terekről.

 

13. Antonio Sant’ Elia, The Cittá Nuova
13/20
13. Antonio Sant’ Elia, The Cittá Nuova

14. Walter Gropius, Wohnberg Project
14/20
14. Walter Gropius, Wohnberg Project

15. Le Corbusier, Plan ’Obus’ perpective
15/20
15. Le Corbusier, Plan ’Obus’ perpective

16. Le Corbusier, Plan ’Obus’ section
16/20
16. Le Corbusier, Plan ’Obus’ section

17. Tange, Kurashiki City Hall perspective
17/20
17. Tange, Kurashiki City Hall perspective

18. Tange, Kurashiki City Hall facade
18/20
18. Tange, Kurashiki City Hall facade

19. Tange, Kurashiki City Hall interior
19/20
19. Tange, Kurashiki City Hall interior

 

 

A külföldi kritikákkal ellentétben, melyek elsősorban a Boston-öböl terv formai előképeinek keresésére tették a hangsúlyt, Noboru Kawazoe 1968-as kritikája (Kenzo Tange, Noboru Kawazoe, Gijutsu to ningen + toshi, kenchikusekkei kenkyujo 1955-1964, Tokyo, 1968, pp.8-13.), ami az eddigi legátfogóbb elemzés a témában, a bostoni megastruktúrát Tange munkásságában elfoglalt helye alapján méltatja, és megépült terveinek láncolatába próbálja beilleszteni. Kawazoe közvetlen összefüggést lát a Tange által 1958-ban tervezett Kurashiki Városháza épülete, valamint az ezt követő öböl tervek (Boston-öböl, Tokiói-öböl terv) között: szerinte mind a Boston-öböl, mind pedig a Tokiói-öböl terv központi városi terei a Kurashiki Városháza belső tereiből fejlődtek ki.

A jelen cikksorozat Kawazoe gondolatmenetét követi, és – habár a fenti tervek vitathatatlanul hatással lehettek Tange gondolkodására – a Boston-öböl tervet Tange metodikai fejlődésének láncolatába illesztve a szerkezeti duplázás sajátosan „Tangés" eljárásának első tudatos példajaként értékeli. Ez a metódus teszi lehetővé a határoltság elvének egy komplex hierarchikus rendszerben való alkalmazását, mely az „új prototípus"-nak, Tange megastruktúrájának a legfőbb ismertetőjele. A szerkezeti duplázás módszere a Boston-öböl tervvel kezdődően visszatérő motívummá vált Tange városléptékű munkáiban, és letagadhatatlan hatással volt a Metabolisták városterveire is. Ennek a módszernek a következő, és egyben legösszetettebb példája Tange 1960-as Tokiói-öböl tervében látható, ami a negyedik cikkben kerül részletes elemzésre.

(Folyt.köv.)

Kapcsolódó oldalak:

A Metabolizmus születése – A Metabolizmus múltja, jelene és jövője (2.)

In memoriam Kiyonori Kikutake - a Metabolizmus múltja, jelene és jövője (1.)

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk