Nézőpontok/Tanulmány

In memoriam Kiyonori Kikutake - a Metabolizmus múltja, jelene és jövője (1.)

1/19

Kenzo Tange, forrás: http://kenplatz.nikkeibp.co.jp/article/building/photo/20061114/500969/

?>
Kenzo Tange, forrás: http://kenplatz.nikkeibp.co.jp/article/building/photo/20061114/500969/
?>
Kiyonori Kikutake, forrás: http://iinavi.inax.lixil.co.jp/ia_seminar/006/ias006.html?tc=IAM000014&c=M972137366328875
?>
Kisho Kurokawa, forrás: http://www.kisho.co.jp/page.php/4
?>
Fumihiko Maki, forrás: http://moriartmuseum.cocolog-nifty.com/blog/2012/01/4-d366.html
?>
Masato Ohtaka, forrás: http://art-random.main.jp/samescale/080/086-m-ootaka-1.jpg
?>
Kenji Ekuan, forrás: http://japanecho.net/jp/topic/0024/
?>
Kiyoshi Awazu, frrás: http://ssahn.com/?p=102
?>
Noboru Kawazoe, forrás: http://inaxreport.info/no175/feature2.html
?>
Arata Isozaki, forrás:  http://www.teknemedia.net/pagine-gialle/musei/triennale_milano/dettaglio-mostra/6080.html
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
?>
1/19

Kenzo Tange, forrás: http://kenplatz.nikkeibp.co.jp/article/building/photo/20061114/500969/

In memoriam Kiyonori Kikutake - a Metabolizmus múltja, jelene és jövője (1.)
Nézőpontok/Tanulmány

In memoriam Kiyonori Kikutake - a Metabolizmus múltja, jelene és jövője (1.)

2012.04.20. 10:25

Tavaly decemberben hunyt el Kiyonori Kikutake, a japán Metabolista csoport vezéregyénisége. Halála egybeesett egy nagyvolumenű kiállítással az építészeti Metabolizmusról, amit Tokió legdivatosabb művészeti központjában, a Roppongi Hills 53.emeletén található Mori Művészeti Múzeumban rendeztek meg. Ennek apropóján eleveníti fel a mozgalom történetét, építészeti és várostervezés elméletét és alapítóinak alakját Nyilas Ágnes egy tizenkét részes cikksorozatban.

Az építészeti Metabolizmus múltja, jelene és jövője  - In memoriam Kiyonori Kikitake


Tavaly decemberben hunyt el Kiyonori Kikutake, a japán Metabolista csoport vezéregyénisége. Halála egybeesett egy nagy volumenű kiállítással az építészeti Metabolizmusról, amit Tokió legdivatosabb művészeti központjában, a Roppongi Hills 53.emeletén található Mori Művészeti Múzeumban rendeztek meg. A kiállítás időzítése és helyszíne persze nem volt véletlen. Az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) japán bizottságának rendezésében lezajlott 24. építészeti világkonferencia megnyitója ugyanis pár nappal a kiállítás megnyitója után zajlott, ugyanebben az épületben, egy szinttel lejjebb. A két esemény kombinálása teljesen érthető, hiszen a metabolisták emberi képzeletet fölülmúló városterveit a fél évszázaddal ezelőtti tokiói világkonferencia alkalmán egy egész világ csodálta, ami nagyban hozzájárult a mai japán építészet nemzetközi élvonalba kerüléséhez is. Másrészt a szomorú realitás is sürgető tényezőként játszott közre: 2005-ben Tange, 2007-ben Kurokawa, 2009-ben Awazu, 2010-ben Ohtaka hagyott itt bennünket, és Kikutake is már évek óta gyengélkedett. Halálával háromra csökkent a Metabolista csoport eredeti tagjainak száma.

A Mori Művészeti Múzeum kiállítása tavaly szeptember 17-től ez év január 15-ig volt megtekinthető, és az alkalomnak megfelelően minden eddigi léptéket fölülmúlt. A jól ismert terveken és maketteken kívül kevésbé ismert tervek és eddig nyilvánosan nem publikált részletek is bemutatásra kerültek, nem kimondottan ugyan, de az „utolsó felvonás" hangulatát kölcsönözve ezzel a kiállításnak. Másrészt viszont tavaly októberben jelent meg Hajime Yatsuka – építészkritikus, a Mori Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás kurátora – legújabb könyve Hyper den-City: Tokyo Metabolism2 címmel, melyben a szerző a Tokiói-öböl 2050-es vízióját tárja elénk. A vízió Tange 1960-as Tokiói-öböl tervén alapul, és a Megastruktúra gondolatában rejlő lehetőséget sugallja, míg Yatsuka egyben a metabolizmus esetleges jövőjéről gondolkodtatja el az olvasót….

De kik is azok a metabolisták?

A japán Metabolista csoportot négy építész, név szerint Kiyonori Kikutake (1928 – 2011), Kisho Kurokawa (1934 – 2007), Fumihiko Maki (1928 – ) és Masato Ohtaka (1923 – 2010), két grafikus tervező, Kenji Ekuan (1929 – ) és Kiyoshi Awazu (1929 – 2009), valamint egy építészkritikus, Noboru Kawazoe (1926 – ) alapította az 1960-as tokiói világkonferencia alkalmából. Ide készült kiáltványuk „Metabolizmus 1960: Javaslatok egy Újfajta Urbanizációra" (Noboru Kawazoe, Metabolism 1960: The Proposals for New Urbanism) címmel. Az alapgondolat Kawazoe-tól eredt. Ő egy egyedülálló japán építészeti irányzat létrehozását tűzte ki céljául, ahol nemcsak maguk a tagok, de ötleteik is – az élő szervezet anyagcseréjéhez hasonlóan – időszakosan cserélődnek. Ezt az alapgondolatot Kikutake 1958-as „Torony-alakú közösség" terve (Tower-shaped Community Project, 1958) szemléltette a legjobban, ami ezáltal a mozgalom szimbólumává vált.

Kiáltványuk bátorsága, dinamizmusa és minden eddigit fölülmúló fantáziája az egész világot ámulatba ejtette. Sikerük részint Kenzo Tange (1913 – 2005) nevéhez fűződik, akit a metabolisták „atyjaként" tartanak számon. Tange építészeti irányvonala és várostervei nagy befolyással voltak a csoport fiatal tagjaira, és egyben közvetlenen kapcsolatot is biztosított számukra a világ építészeti elitjével a CIAM (Congres Internationaux d’Architecture Moderne, magyarul „Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa") – majd később a TeamX – találkozói kapcsán. Itt említendő Arata Isozaki (1931 – ) neve is, aki ekkoriban Tange irodájában tevékenykedett, és a leghíresebb tervek alapötletében majd részletes kidolgozásában lényegi szerepet játszott.

Kenzo Tange, forrás: http://kenplatz.nikkeibp.co.jp/article/building/photo/20061114/500969/
1/19
Kenzo Tange, forrás: http://kenplatz.nikkeibp.co.jp/article/building/photo/20061114/500969/

Kenzo Tange (1913 – 2005)

A huszadik század egyik legnagyobb építészegyénisége volt. A tradicionális japán stílus nemzetközi modern elemekkel való ötvözésére tett számos indítványa révén vált ismertté, de azt sem tévedés állítani, hogy a metabolista eszmék nagy része is az Ő műtermében született. Első nemzetközileg elismert munkáján, a Hirosimai Béke Park tervén Le Corbusier befolyása érezhető, ami nagyban hozzásegítette felvételét a CIAM tagjai közé. A híres Szent Mária-katedrális vagy a tokiói Olimpiai Csarnok mellett számos híres épületet alkotott világszerte.

Kiyonori Kikutake, forrás: http://iinavi.inax.lixil.co.jp/ia_seminar/006/ias006.html?tc=IAM000014&c=M972137366328875
2/19
Kiyonori Kikutake, forrás: http://iinavi.inax.lixil.co.jp/ia_seminar/006/ias006.html?tc=IAM000014&c=M972137366328875

Kiyonori Kikutake (1928 – 2011)

A tokiói Waseda Egyetemen végzett. 1953-ban saját irodát alapított Kiyonori Kikutake építésziroda néven, ahonnan több neves építész került ki, köztük Toyo Ito is. 1960-ban a Metabolista csoport alapítótagjai között volt. Egyedi épület- és várostervei mellett tervezéselméleti munkássága is páratlan. Egyik leghíresebb műve, a „Rendszer, típus, forma" (Ka, kata, katachi) az építészet morfológia megközelítését népszerűsíti. Legismertebb tervei között van a Skyhouse (saját háza) és az Edo-Tokió Múzeum, de a 2005-ben Nagojában megrendezett világkiállítás producereként is széleskörűen ismert.

Kisho Kurokawa, forrás: http://www.kisho.co.jp/page.php/4
3/19
Kisho Kurokawa, forrás: http://www.kisho.co.jp/page.php/4

Kisho Kurokawa (1934 – 2007)

A Tokiói Egyetemen, Kenzo Tange tanítványaként végzett. A Metabolista csoport alapító tagja volt. Az általa tervezett Nagakin Kapszula Toronyház metabolista alapelveket testesít meg. Híresebb tervei közé tartozik még a tokiói Nemzeti Művészeti Központ, az amszterdami Van Gogh Múzeum, vagy a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér is. Politikai tevékenységéről is ismert. 2007-ben, közvetlenül halála előtt, Tokió főpolgármester-választásán jelöltként vett részt. Ismertebb elméleti munkái között szerepel „Az építészeti Metabolizmus", „A városépítés ideológiája és metodikája", vagy „Az együttélés filozófiája".

Fumihiko Maki, forrás: http://moriartmuseum.cocolog-nifty.com/blog/2012/01/4-d366.html
4/19
Fumihiko Maki, forrás: http://moriartmuseum.cocolog-nifty.com/blog/2012/01/4-d366.html

Fumihiko Maki (1928 – )

A Tokiói Egyetemen, Kenzo Tange stúdiójában kezdte tanulmányait, majd a Harvardon folytatta. 1960-ban részt vett a Metabolista csoport alapításában. 1960–85 között Amerika és Európa számos híres egyetemén tanított. 1965-ben megalapította a Maki Tervezőirodát. Az általa tervezett AsahiTV központi épülete, akárcsak a Nagojai Egyetem központi épülete, a modern építészet elismert alkotásai, míg a tokiói Hillside Terasz a városnövekedés metabolista alapelvének megtestesítőjeként vált ismertté. Legújabb projektjei között szerepel a Világkereskedelmi Központban épülő öt új felhőkarcoló egyike, a 4 WTC.

Masato Ohtaka, forrás: http://art-random.main.jp/samescale/080/086-m-ootaka-1.jpg
5/19
Masato Ohtaka, forrás: http://art-random.main.jp/samescale/080/086-m-ootaka-1.jpg

Masato Ohtaka (1923 – 2010)

A Tokiói Egyetem elvégzése után Kunio Maekawa irodájában tanonckodott, majd 1962-ben megalapította saját irodáját. A Metabolisták vezéregyénisége, és egyben a korlátlan növekedést biztosító „befejezetlen városterv" szószólójaként ismert. „A csoportos forma irányában" címmel Fumihiko Makival közösen publikált a metabolisták 1960-as kiáltványában. Ugyancsak itt jelent meg első híres terve Tokió Shinjuku városrészének újjáépítésére, ami a csoportos forma gondolatán alapul. Valamivel későbbi terve, a Kagawa prefektúrai Szakaide lakópark pedig a „mesterséges építési terület" gondolatának megtestesítője.

Kenji Ekuan, forrás: http://japanecho.net/jp/topic/0024/
6/19
Kenji Ekuan, forrás: http://japanecho.net/jp/topic/0024/

Kenji Ekuan (1929 – )

A japán ipari formatervezés vezéregyénisége. 1957-ben megalapította a GK Design Groupot, 1960-ban részt vett a Metabolista csoport alapításában. Az építészeti metabolizmus elveit az ipari formatervezés területére transzformálva megalapozta híres „eszközelmélet"-ét. Számos neves cég termékének formaterve fűződik a nevéhez, köztük a japán szójaszószgyártó Kikkoman cég szójaszószos üvege, a Yamaha cég motorkerékpárjai vagy a Narita Expressz szerelvényei. Elméleti írásai és értekezései közül „A japán ebédcsomag esztétikája" angolul is megjelent.

Kiyoshi Awazu, frrás: http://ssahn.com/?p=102
7/19
Kiyoshi Awazu, frrás: http://ssahn.com/?p=102

Kiyoshi Awazu (1929 – 2009)

Grafikus tervező volt. Poszterei, festményei, illusztrációi és könyvborítói révén vált ismertté. A Metabolista csoport egyik alapítótagjaként részt vett számos tervük kidolgozásában. Kikutake 1964-es híres Hotel Tokoen szállodatervében például a belsőépítész szerepét töltötte be. Az építészeti metabolizmus egyik kulcsszavaként számon tartott „környezet" gondolatából kiindulva 1966-ban megalapította a „Környezetbarátok Gyűlését" (Environmental Gathering). 1967-től aktívan részt vett a 70-es oszakai világkiállítás előkészületeiben, és ennek kapcsán számos bel- és külföldi projektben szerepelt.

Noboru Kawazoe, forrás: http://inaxreport.info/no175/feature2.html
8/19
Noboru Kawazoe, forrás: http://inaxreport.info/no175/feature2.html

Noboru Kawazoe (1926 – )

Építészkritikus, de a várostervezés vagy az emberi civilizáció témakörében is számos kritikai írása jelent meg. A 60-as és 70-es években a metabolisták szóvivője volt. Részt vett az 1960-as tokiói világkonferenciára előkészületeiben, és a Metabolista csoport többi tagjával közösen megjelentette híres kiáltványukat „Metabolizmus 1960: Javaslatok egy újfajta urbanizációra" (Noboru Kawazoe, Metabolism 1960: The Proposals for New Urbanism) címmel. Számos írása közül „Az építészet kihalása", vagy „Az emberek és az istenek lakóhelye" különösen népszerű Japánban.

Arata Isozaki, forrás:  http://www.teknemedia.net/pagine-gialle/musei/triennale_milano/dettaglio-mostra/6080.html
9/19
Arata Isozaki, forrás: http://www.teknemedia.net/pagine-gialle/musei/triennale_milano/dettaglio-mostra/6080.html

Arata Isozaki (1931 – )

A Tokiói Egyetemen Tange műtermében számos projekt kidolgozásában, köztük az 1960-as Tokiói-öböl tervében, az 1970-es oszakai világkiállítás tervében, vagy Szkopje városközpontjának rekonstrukciós tervében vett részt. 1963-ban saját irodát nyitott Arata Isozaki & Associates néven. A világ majdnem minden táján vannak megvalósult épületei, beleértve Amerikát, a Közel-Keletet és Kínát is. Jelenleg a Közép-Ázsiai Egyetem (University of Central Asia) campusainak tervén dolgozik Kazahsztánban, Kirgisztánban és Tadzsikisztánban, valamint Csengcsou (Zhengzhou) város fejlesztési tervén a közép-kelet-kínai Honan (Henan) tartományban. Épületein és várostervein túl írásairól is híres, mint amilyen például az 1975-ös „Az építészet leépítése" című műve.

A Metabolista csoport legfőbb érdeme egy teljesen egyedülálló építészeti és várostervezés elméleti rendszer kidolgozása volt. Rendszerük az alaklélektan (Gestalt-pszichológia) elvein alapult, és az építészet morfológiai megközelítését sugallta a vele egy időben létező brit brutalista és a holland strukturalista irányzatokhoz hasonlóan. Gondolatmenetük a Megastruktúra ötletében teljesedett ki. A nemzetközi Strukturalista majd Megastruktúra irányzattól eltérően azonban terveik egyedi japán vonásokkal rendelkeztek. Nacionalizmusukban nagy szerepet játszott a vesztes háború utáni nemzeti öntudat újjáélesztésének szükségszerűsége. Az épített környezet újjáépítésének szükségszerűsége és az 1950-60-as évekbeli rohamos népességszaporulat viszont fizikai motivációval szolgált munkájukhoz. A terveikben oly lényeges szerepet betöltő „mesterséges építési terület" (artificial land) gondolata a növekvő népesség és a korlátozott mennyiségű építési terület problémájára kínált volna megoldást. A „lakókonténer" ötlete pedig az épületelemek szabványosításának és előregyártásának gondolatán alapult a gyors újjáépítés és az egyre növekedő népesség lakáshoz juttatásának jegyében. Ez a „lakókonténer" – ami jóformán bárhol és bármikor hozzácsatlakoztatható a városi infrastruktúrához – a város korlátlan és flexibilis növekedését biztosította volna, a metabolista tervezéselmélet alapelveinek megfelelően.

 

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
10/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
11/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
12/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
13/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
14/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
15/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
16/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
17/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás:  Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum
18/19
Metabolista kiállítás a Mori Művészeti Múzeumban, forrás: Watanabe Osamu, Courtesy: Mori Art Museum

 

Az elkövetkező tizenkét részes cikksorozat a Metabolista csoport építészeti és várostervezés elméletének ismertetését tűzi ki céljául. A következő rész a metabolizmus kialakulásában szerepet játszó különböző tényezőket összegzi majd, a további részekben pedig az ismertebb Megastruktúra tervek kerülnek részletes elemzésre szerkezeti formájuk alapján. A Metabolista csoportban elfoglalt kulcsszerepe és a különleges alkalom kapcsán Kiyonori Kikutake munkái nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezen túl Kenzo Tange néhány terve, melynek egyértelmű befolyása volt Kikutake gondolkodásának alakulására, is részletesebb bemutatásra kerülnek, a többi csoporttag munkái viszont, melyek nagy része Kikuatke és/vagy Tange terveinek szerkezeti formájából levezethetőek, a jelen cikksorozatban csak másodlagos szerephez jutnak. A Megastruktúra tervek bemutatása után Noboru Kawazoe írásaiba tekintünk be az építészeti metabolizmus alapmetaforájának értelmezése céljából. Majd a Megastruktúra irányvonalától eltérve, Fumihiko Maki és Masato Ohtaka vizsgálódásait követjük nyomon a „kollektív forma" tárgyában. A Megastruktúra mozgalom bukásának ismertetése után a cikksorozat a Metabolisták nemzetközi építészetre gyakorolt hatására is kitér, majd legvégül a metabolista eszmék jelenbe való átültetésének lehetőségeit taglalja.

Nyilas Ágnes
(folyt. köv.)

 

Vélemények (2)
hatvani.adam
2012.04.21.
19:39

Várjuk a folytatást! Ha ajánlhatok témához egy másik olvasnivalót is: http://www.domusweb.it/en/book-review/the-metabolist-epic/

nyilas_agi
2012.05.07.
16:33

@hatvani.adam: Igen. Ez az eddigi legjobb és legfrisseb összefoglaló Róluk angolul. Illetve van még egy, ami egy évvel korábban jelent meg: http://books.google.hu/books/about/Kenzo_Tange_and_the_Metabolist_Movement.html?id=JhFWpAs7e6YC&redir_esc=y És ajánlanék még további kettőt, ami szerintem a legérdekesebb módon szövi bele a Metabolista gondolatokat a jelenbe, jövőbe: http://db.10plus1.jp/backnumber/issue/tpobibid/50/ http://yaplog.jp/telescopetrek/archive/17 (Bár ezek egyelőre csak japánul vannak, de telis-tele képekkel, és néhány rövidebb angol szöveggel, felirattal..)

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk