| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története

1/16

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
1/16

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története
Épületek/Középület

„Keressük a múltat, hogy megértsük a jelent” – a mádi rabbiház története

2017.05.16. 14:00
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Molnár Zsuzsanna

Földrajzi hely:
Mád, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szécsi Zsolt

Rabbiház és zsinagóga Mádon

Stáblista

építész tervezők: Szécsi Zsolt, M. Juhász Ágnes, Kozma Klára, Czikó Miklós, Baksa Péter (Örökségvédelmi Tervezp és Szolgáltató Kft.) 

belsőépítészet: Horváth Viktória, Nánási Zsolt (Filmset Kft.)

berendezés: Szakáts Tibor, Breier Dávid (Props Commando)

fotók: Bujnovszky Tamás

MÉD:

A második világháború pusztításait követő állagromlás tragikus nyomot hagyott a mádi zsidó hitközség épületein - a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került. A besorolás nyomására azonban megindult az épületek helyrehozatala: a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga újra aktívan működik. A Szécsi Zsolt vezette Európa Nostra díjas rekonstrukcióról Molnár Zsuzsanna írt.

A tokaj-hegyaljai zsidóság történetének kezdetei Nagy Lajos király idejére nyúlnak vissza, amikor olasz borászoknak köszönhetően meghonosodott a szőlőkultúra a területen. A kiváló adottságok eredményeként nagy mennyiségben készült jó minőségű bor, a termék eladásával azonban nehézségeik adódtak a borászoknak. A terjesztés fellendítésére galíciai zsidókat kértek fel, akik virágzó kereskedelmet alakítottak ki a mai Lengyelország, Ukrajna és Oroszország területe felé, de Nyugat-Európába is szállítottak a tokaj-hegyaljai borból. A zsidó közösség – megerősödését követően – zsinagógát és rabbiházat emelt Mádon. Ez a központ mára emblematikus kulturális emlékhellyé vált.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
2/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsidó hitközség a 19-20. század fordulóján élte fénykorát. A második világháború alatt azonban a helyi zsidó közösség csaknem kilencven százaléka elpusztult, s ennélfogva a zsinagóga és a rabbiház elvesztette eredeti funkcióját. A létesítmények olyan tragikus állapotúvá váltak, hogy a World Monuments Fund felmérése alapján a zsinagóga a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé került a 2000-es évek elején. Ez a besorolás indította el a mádi zsidó örökség rendbetételének folyamatát: a munkálatok a zsinagóga és a hozzá tartozó rabbiház épületére egyaránt kiterjedtek. A régészeti és művészettörténeti kutatásokat követő rekonstrukciónak köszönhetően a rabbiház ma zarándokszállásként funkcionál, míg a zsinagóga – mely az ezredfordulóig úgy tűnt, hogy teljes pusztulásra hivatott – újra aktívan működik. A felújítás eredményességét mutatja a 2005-ben elnyert Európa Nostra Díj is.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
3/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsinagóga és rabbiház története a 18. század végére vezethető vissza. Ebben az időben, II. József türelmi rendeletének köszönhetően indulhatott el a zsidók újabb magyarországi letelepedése. Az épületeken található héber feliratok szerint 1795-98-ra datálható a létesítmények létrejötte. Az egy állam, egy vallás eszméje alapján a zsinagóga azzal a kikötéssel épülhetett meg, hogy külső megjelenésében nem kelti szent hely benyomását. Belső terének kialakítása ugyanakkor barokk jegyeket visel magán, lengyel és litván hagyományokat követve. A rabbiház épülete hasonló elv alapján épült, funkcióját tekintve azonban aktívan működött: nemcsak a mindenkori rabbi lakóhelyeként szolgált, hanem a zsidó vallásos tanulmányok, a jesiva intézményének is helyet adott. A visszaemlékezések és feljegyzések szerint az emeleten a központ könyvtára, a rabbi irodája és az iskola működött, míg a pinceszinten a rabbi lakása volt található.


rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás
4/16
rabbiház - építész: Szécsi Zsolt - fotó: Bujnovszky Tamás



A második világháború alatt a mádi zsidó lakosságot Sátoraljaújhelyre majd Auswitzba szállították. A zsinagóga és a rabbiház üresen maradt, a létesítmények sorsa az államosítás lett: a rabbiház épületéből először raktárhelyiségeket és TSZ-irodát csináltak, majd az 1970-es évektől szükséglakásokat alakítottak ki benne, melyeket egészen az 1990-es évekig laktak. A hányattatások eredményeként drámai körülmények alakultak ki. Ez az állapot jellemezte egészen a 2000-es évek elején zajló rekonstrukciós munkák megindulásáig az épített örökséget.

A felújítás nemcsak az épületek megújulását szolgálta, hanem azok történetének megismerését is. A rekonstrukciót vezető Szécsi Zsolt építész elmondása szerint a rabbiház épületének története leolvasható annak szerkezetéből, valamint fennmaradt alaprajzi struktúrájából. Ahogy lefejtették a falak évszázados rétegeit, úgy a ház mesélni kezdett magáról: megismerhetővé vált az eredeti falszerkezet, valamint az a pusztítás, amelyet a 20. században szenvedett el az épület. A feltárásoknak köszönhető információk, a korabeli visszaemlékezések, a feljegyzések és a hivatalos dokumentumok szerint, továbbá a rekonstrukciós munkákat kísérő építészeti, örökségvédelmi és restaurátori szakvélemények alapján történt meg az épület helyreállítása.


zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
9/16
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi zsidó emlékhely mára teljesen megújult. A zsinagóga külleme – a helyreállítást vezető Wirth Péter és Benkő Ágnes építészek munkája eredményeként – annak eredeti állapotát közelíti meg, míg a rabbiház külső megjelenése szintén közel azonos annak egykori formájával, belső tereinek kialakítása azonban napjaink igényeihez igazodik a hagyományok megtartásának és a mai kor stílusának elegyítése révén. A zarándokszállás szobái a vintage stlíus sajátosságait követik, a természetes anyagok és a kortárs elemek vegyítésével. Az épület egyes terei a zsidó kultúra megismerését is elősegítik: ilyen az intézményben működő kóser konyha és a vendégek számára is látogatható kiállítótér, amely a rabbi egykori szobájában kap helyet. A jövőben kóser főzőiskola és borászat kialakítása is várható.


zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter  - fotó: Bujnovszky Tamás
12/16
zsinagóga - építész: Szécsi Zsolt, 2004-es helyreállítás: Benkő Ágnes, Wirth Péter - fotó: Bujnovszky Tamás



A mádi emlékhely részét képezi a tokaj-hegyaljai csodarabbik zarándokútnak. A tíz települést érintő 150 km-es út a terület zsidó emlékhelyeit járja be. A mádi kiinduló és záró helyszín mellett az út megállói: Tarcal, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Olaszliszka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Erdőbénye, Abaújszántó és Tállya. A csodarabbik útján az épített örökség felfedezése mellett a zsidó kultúrához szintén közelebb juthatunk. A zarándokok képet kaphatnak a csodarabbik életéről, megismerhetik a hozzájuk kapcsolódó legendákat, a tokaj-hegyaljai zsidóság történelmét, hagyományait, valamint a térségben betöltött szerepüket.

Molnár Zsuzsanna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.