Design/Formatervezés

Kína másik arca

1/16

?>
?>
Kínai álom
?>
szalma iskola
?>
osztályterem
?>
koreai falu
?>
lakóépület és melegház
?>
fűtött ágy
?>
a wok eredete
?>
étterem
?>
rizs-szalma
?>
rizs-szalma zsúp
?>
építkezés
?>
építkezés
?>
építkezés
?>
építkezés
?>
emléktábla
1/16

Kína másik arca
Design/Formatervezés

Kína másik arca

2007.06.22. 12:24

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Építészek, alkotók:
Novák Ágnes

A híradások általában Peking, Olimpia, Sanghaj építési és gazdasági csodájáról szólnak, vagy Tibet egzotikumáról. Novák Ágnes rövid írásában Kína egy kevésbé ismert oldala, társadalmának másik – falusi - szelete jelenik meg.

Kínai álom
2/16
Kínai álom

Kína arcai – lassan nyilvánvaló, hogy a jelen Kínája (amely pár rövid évtized alatt formálódott át) gyökeresen más lesz néhány év múlva. Biztosan állíthatjuk, hogy a történelem legnagyobb változását szinte észre sem vettük, pedig Európa életét is felbolygatja hamarosan. A híradások általában Peking, Olimpia, Sanghaj építési és gazdasági csodájáról szólnak, vagy Tibet egzotikumáról. Ebben a rövid írásban Kína egy kevésbé ismert oldala, társadalmának másik – falusi - szelete jelenik meg.

 

Kína másik arca – Mandzsúria
160 millió lakos, tucatnyi milliós város, napkollektor a városi házak tetején, tízkor az egész városban villanyoltás, szélesen kanyargó folyók, gazdag földek, földutak, tisztaság, gépesítetlen mezőgazdaság, vidékies nyugalom és nyüzsgés egyszerre.

Észak-kelet Kína – Mandzsúria - lakosságának történelmileg kialakult hátrányos helyzete egyre romlik az elsivatagosodás, az időjárási anomáliák, a földrengések és a – vízerőművek giga-építkezései elől menekülő – hatalmas népességvándorlások miatt. (a Mandzsúria birtoklásáért korábban harcot vívó környező hatalmak, Japán, Oroszország, Korea irigykedve tekintettek a termékeny földekre és a szénvagyonra.)

A szegénység ebben a tartományban mintegy 160 millió lakost érint, ahol a téli hideg gyakran süllyed –40 °C alá. Ezen a vidéken a hagyományos építésű házak föld és kőfalú, földszintes, kéthelyiséges apró épületek voltak. A gyakori földrengések után épített „korszerű“ új épületek betonfalai és fémtetői ha lehet még az eredetinél is rosszabb lakókörnyezetet teremtettek. Ezért gyakoriak azok az egészségi problémák, amelyek közvetlenül a rossz lakókörnyezet miatt alakultak ki. A nagyszámú népesség befogadásához akár tégla, akár más építőanyagú épületeket hoznak létre, a termőföld károsodik, fokozódik az erodálás, és romlik a földek élelmiszertermelő potenciálja is, az energiaigény pedig óriási mértékben növekszik.

1997-ben egy közepes erősségű földrengés elpusztította a Tangyuang városhoz közel eső faluk iskoláit és a környező épületek egy részét. A rombadőlt épületek helyett az ADRA (Adventist Development and Relief Agency) és a OWD (One World Design Architecture, USA) egy segítő program keretében szalmabála épületek építésében segítette a helyi faluközösséget.

A segítő projekt alapja:

  • energiahatékony
  • olcsó
  • fenntartható
  • az állami vezetés által is elfogadott megoldást kell javasolni.


Célcsoportok:

  • iskoláskorú népesség (az alapelvek hosszútávú megalapozására)
  • etnikai kisebbségek (a hátrányos helyzet csökkentésére);
  • otthon és munkanélkülivé vált – áttelepített – falvak lakóinak segítése;
  • olyan csoportok segítése, amelyek segítik a további technológia-átadást, a helyi állami vezetés is szereplői.


Így fontos eleme volt a fenntarthatóság elveinek megfelelő hosszútávú projekt megalapozása, valamint a projekt elfogadása érdekében a helyi vezetés és a lakók bevonása, később pedig az első mintaépületek után a technológia átadása, és a széles körű információ biztosítása. (Amennyire ez lehetséges egy félkatonai, elzárt, európányi méretű megyében, ahonnan Pekingbe eljutni többe kerül, mint egy Budapest-Peking repülőjegy, és a belföldi úthoz is útlevél kell. De egy nyugati segélyprojektnek a felsoroltak szinte kötelező elemei, így a kínai vezetés megpróbálja elfogadni.)

 

szalma iskola
3/16
szalma iskola

osztályterem
4/16
osztályterem

koreai falu
5/16
koreai falu

 


Az első projekt a két falusi iskola megépítése volt, ezzel a kínai családok életének fókuszában álló (egyke, jól iskolázott) gyermekek megnyerése volt a cél. Az iskolaépületek nagyon egyszerűek, de a téli időszakban valóban sokkal jobb komfortot biztosítanak, és a gyerekek jellemzően jó élményekkel mentek haza télen sokkal hidegebb otthonaikba. (Mao Ce-tung és a kínaizált Lenin portré természetesen most is az osztályterem kötelező dekorációs eleme. Az iskolák minden falusi településen a legjobb épületnek számítanak.)

 

lakóépület és melegház
6/16
lakóépület és melegház

fűtött ágy
7/16
fűtött ágy

a wok eredete
8/16
a wok eredete

étterem
9/16
étterem

rizs-szalma
10/16
rizs-szalma

rizs-szalma zsúp
11/16
rizs-szalma zsúp

 

Néhány tél elteltével már nagyobb léptékben cselekedhettek. Az egyik apropó az amuri árvízek során elöntött koreai falu áttelepítése volt, így az etnikai egységben 1000 km-ről áttelepített falu gazdagodott kéttucatnyi új falusi lakóépülettel. A falu építésében a helyiek közül is sokan részt vettek, és minden munkacsapatban dolgozhattak a régió más részéről érkező építőmesterek is. A falu létrehozásakor az egyforma lakóépületek mellé melegházakat is telepítettek, hogy az újonnan letelepülő népesség számára munkát is biztosítsanak. A melegházak egy része az évek során állattartó épületként szolgált, más esetben kis műhelyt rendeztek be falai között, de az alapelv, a lakó és munkahely egyidejű megoldása kiemelten értékessé tette a projektet.

A préselt szalmabála fal itt is megfelelő a metsző téli hideg okozta problémák enyhítésére, ezért a szalmát mint szigetelőanyagot elfogadta a helyi lakosság, hiszen korábban is használták tetőfedésre. A projekt fenntarthatósága érdekében mégis kénytelenek voltak az épületekben téglát is alkalmazni, mert a falusi családok számára a téglaház jelentette az elfogadható életszínvonalat.
A programban résztvevő családok kiválasztása során arra is ügyeltek, hogy a szegényebb családok mellett a jobbmódúak is reprezentálva legyenek a szalmabála épületek használói között. Kínában ugyanis a tégla a jómódúak építőanyaga, státuszszimbólum is. Az évek során sikerült részben fordítani ezen az előítéleten, hiszen a szalmaházak lakói fokozott figyelmet élveznek a sajtó és a helyi vezetés részéről.

Büszkén mutatták lakásaikat, életük apró részleteit. A pénzügyi háttér egy részét az ADRA, egy részét a családok, egy részét pedig a kínai állam biztosítja. (részletesebben: http://www.bshf.org) 2004-re a helyi kínai vezetéssel együtt koordinált program keretén belül 464 főt képeztek ki, 603 épületet hoztak létre a térség 59 falujában.

 

építkezés
12/16
építkezés

építkezés
13/16
építkezés

építkezés
14/16
építkezés

építkezés
15/16
építkezés

 

A program illeszkedett az Új Kína modellnek a faluról alkotott elképzeléséhez, melyben az „Új Szocialista Falu“ kiemelt szerepet kap a városok szerepének ellensúlyozására, a félkatonai és féldiktatórikus eszközök mellett megjelentek a jobb életminőséget ajánló megoldások. Sok esetben a (nyugat felé kötelező) környezetvédelmi szlogenek egy része valóban leszivárog a gyakorlatba.
Ebben a régióban az Új Szocialista Falu jelszóhármasa: közösségi, környezetbarát és energiahatékony. (Lehet akár nevetni is rajta, de még mindig jobb, mint a korábbi modell.)

emléktábla
16/16
emléktábla



A 2006-ban szervezett több mint egyhetes tanulmányi út résztvevői kéttucatnyi országból érkeztek. A városban estébe nyúló előadási napok és helyszíni falulátogatás, illetve közös építkezés váltották egymást.

Célok és eredmények:

  • egészséges, fenntartható, energiahatékony építési módszer kifejlesztése az Észak-kínai tartományok részére,
  • helyben rendelkezésre álló anyagok használata,
  • helyi menedzsment létrehozása
  • a munkaerő megfelelő képzése,
  • olyan épületek megvalósulása, melyek egészséges, kényelmes, biztonságos, tartós, megfizethető energiahatékony és esztétikailag megfelelő minőségűek, ugyanakkor a helyi kulturális közeghez is illeszkednek.


Összességében már több mint 800 lakóépületet építettek Tang-Yuan város környékén található falvakban. A Jianxi egyetem oktatói átvették a projektvezetést, és immár tisztán kínai vezetéssel dolgoznak Huangbaiyu Eco-falu modell projektben Benxi Liaoning településen.

Az ADRA hasonló programot vezet jelenleg Mongóliában, Irakban, Belorussziában és Argentínában is, ezzel elnyerte a Building and Social Housing Foundation (BSHF) 2006. évi díját.

A résztvevők számára külön érdekességet jelentett, hogy a teljesen eltérő társadalmi közegből érkező résztvevők hamar megtalálták a közös hangot. Az indiai segélyprogram vezetője, a caracasi favella lakóinak mentora és a magyar építészoktató egyetértettek abban, hogy ámbár nagy a baj, mindannyiunknak tenni kell valamit az ember és a föld védelmében. (Kár, hogy a politikusok nem látnak el eddig sem.)


A sokarcú Kína egy új arcát mutatta meg, a technika jó-rossz másolása mellett a diktatúra árnyékában egy nagyon emberi társadalomkép érhető tetten, érdekes maradványaként az ázsiai társadalmi berendezkedésnek.

Novák Ágnes
okl. építészmérnök, BSHF ösztöndíjas
MOME

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk