építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Kőbánya, Bihari út 8/c. városrehabilitációs modellkísérlet

A nagy lakásszámú, erősen leromlott lakóépületek és közvetlen környezetük vizsgálata
A Budapest, X. Kőbányai Önkormányzat 2004. decemberében megbízást adott a VÁTI Kht.-nak, hogy vizsgálja meg a Budapest, X. Bihari 8/c, illetve a Hős utca 15/a-b, nagy lakásszámú, erősen leromlott lakóépületeket és közvetlen környezetüket, és tegyen javaslatot a szociális városrehabilitáció tervezett fővárosi programjába illeszkedően az itt felmerülő problémák orvoslására, megoldására, valamint készítse el az akcióterületi kijelöléshez szükséges városrehabilitációs előtanulmányt.

E kőbányai szociális városrehabilitációs előtanulmány program része bizonyos tekintetben rendhagyó, hiszen bár a programot megelőző 2004. májusában elkészült vizsgálatok egy-egy tömb egészére és azok környezetére vonatkoztak, programjavaslataink mindkét vizsgált tömb esetében elsősorban a tömbön belül található nagyszámú szükséglakást tartalmazó lakóépületegyüttes rehabilitációjára vonatkoznak és csak igen kis mértékben és csak olyan módon kapcsolják be a tömb ezen kívül eső részeit, amilyen mértékben az a szociális városrehabilitáció célját segíteni tudja.



 

A városrehabilitációs előtanulmány programját megelőző történeti vizsgálatok mindkét terület esetében megmutatták, hogy ezen vasút menti maradék területeket a két világháború közötti időben előszeretettel használták fel szükséglakásos telepek felépítésére, ipari és honvédségi területek közé zárványszerűen telepítve, eltávolítva így őket még a külvárosokból is.

Többségüket azonban a II. világháborút követő évtizedek során lebontották. Ezek elsősorban földszintes vagy 1 emeletes telepek voltak. Ennek a városrehabilitációs előtanulmánynak a tárgyát képező 3 emeletes, 25 m2-es szükséglakások százait tartalmazó épületegyüttesek - valószínűleg komolyabb városiasabb megjelenésük okán - a mai napig megmaradtak.

Zárványszerű itt maradásuk, egyre fokozódó gettósodásuk a vizsgálatok kezdetén e tanulmány készítőit komolyan elgondolkodtatta, vajon szabad-e, kell-e ilyen mértékű térbeli elszigeteltségben élő és ilyen mértékű társadalmi problémákat sűrítetten felvető lakóközösségeket pont itt és pont ilyen nagy számban egyben tartani? Szabad-e konzerválni ezt az állapotot? Hiszen például a Hős utcai 300 szükséglakást tartalmazó lakóházegyüttest kizárólag óriási, tagolatlan honvédségi területek és vasút, a Bihari út menti 100 szükséglakást tartalmazó épületegyüttest szinte kizárólag ipari jellegű hulladékterületek és vasúti területek veszik körül. Így felmerült a kérdés, nem lenne-e előnyösebb a jövőben más célra, vagyis nem önkormányzati bérlakásként használni ezen épületeket, vagy akár elfelejteni, vagyis elbontani őket?

Ugyanakkor itt igen nagy lakásszámról és emellett olyan területekről van szó, melyek a gazdasági vizsgálatok szerint ingatlanpiaci pozíciójukat tekintve gazdaságosan nem válthatók ki.

A Hős utca esetében felmerült az a lehetőség is, hogy a kerületi önkormányzat átadná épületeit a Honvédelmi Minisztériumnak. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mivel a honvédség nem akar sem terjeszkedni, sem itteni területeit nem kívánja a jövőben felszámolni, vagy más célúan, például lakóterületként használni. Tehát az elvégzett vizsgálatok, a lefolytatott egyeztetések és az önkormányzati program-alakító tárgyalás után az épületek és a lakófunkció megtartása melletti döntés született és ezen keretek között kellett végiggondolni, hogy az adott helyzetben, az adottságok kihasználásával, melyek azok a szükséges lépések - az épületek és lakások fizikai megújulása mellett -, amelyek mindezen előnytelen helyzet ellenére hosszabb távon is enyhíthetnek, javíthatnak a társadalmi és térbeli izoláltságon, a gettó jellegen.

Az előtanulmányt előkészítő első munkarész, a vizsgálat, a szociális, gazdasági és városépítészeti részeket különállóan tartalmazta. Az előtanulmány második része, a szociális városrehabilitációs program, ugyanakkor már összefüggő komplex programként jelenik meg. A vizsgálatokon belül a városépítészeti vizsgálatok építészeti, környezeti, közlekedési és közművizsgálatokat egyaránt tartalmaztak. E vizsgálatok alapján kiderült, hogy közlekedés és közművek tekintetében a helyzet igen kedvező, ezért a felvázolt átalakulás miatt a Bihari úti és a Hős utcai tömbök környezetében nem lesz szükség semmilyen fejlesztésre. Így a program e két területtel már nem foglalkozott.

Szociális városrehabilitációs akcióterület kijelölése
A Fővárosi Városrehabilitációs Keretről szóló rendelet olyan módosítása, amely lehetővé teszi szociális városrehabilitációs akcióterület kialakítását, jelenleg egyeztetési szakaszban van. Az előzetes szakértői anyagok és egyeztetések alapján az azonban biztos, hogy a kijelölendő akcióterület nagyságrendje jóval nagyobb lesz, mint a megbízás tárgyát képező Bihari úti és Hős utcai tömbök és az ott található szociális rehabilitációt igénylő lakóépületegyüttesek.

Az érintett két tömböt és közvetlen környezetüket elsősorban ipari, honvédségi területek alkotják és csak jóval távolabb találhatók a szintén szociális megújulásra váró kislakásos lakótelepek.

Így a Bihari út és a Hős utca mentén szigetszerűen elhelyezkedő, szükséglakások százait tartalmazó két épületcsoport bár a szociális rehabilitáció feltételeinek minden szempontból megfelel, ugyanakkor az ehhez szükséges akcióterületi kijelölés nagyságrendjét nem éri el. Ezért a megbízás tárgyát képező területekhez képest nagyobb akcióterület kijelölése válik szükségessé.

  1. Bihari út - Fertő utca - MÁV vasútvonal - Balkán utca által határolt tömb
  2. Hős utca - Zách utca - Salgótarjáni út - Pongrác út által határolt tömb
  3. Ladányi János: Néhány szociológiai szempontú megfontolás a Bihari út és Hős utcai kislakásos telepek rehabilitációjával kapcsolatban
  4. A szociális városrehabilitációs program elemei

vélemény írásához jelentkezzen be »