Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Költözés a 19-ből a 21. századba - új dohányipari üzem Debrecenben

1/29

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/29

Költözés a 19-ből a 21. századba - új dohányipari üzem Debrecenben
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Költözés a 19-ből a 21. századba - új dohányipari üzem Debrecenben

2015.01.12. 14:42
MÉD

Projektinfó

Róna feldolgozó üzem

URL:
Balázs és Vecsey Építésziroda Kft.

Tervezés éve:
2012

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
14000 m2

Stáblista

építész munkatársak: Aradi Réka, Bodogán Edit, Nagyné Rizán Csilla, Nagy Viktor, Szén János
gépészet: Lakatos Imre, Energosolar Kft.
statika: Szabó Attila, Aktuál Bau Kft.
elektromos tervező: Sasvári Gábor, Villépterv 48 Bt.
tűzvédelem: Herperger Sándor, Plussz 92 Bt.
tűzjelző: Varga Csaba, MNKH Zrt.
sprinker: Hargitai Viktor, Melde Kft.
közlekedés: Gulyás Imre, Gulit Kft.
külső közmű: Sindel György, Adorján György
környezettervező: Kontra Dániel, Dede Balázs
talajmechanika: Markó András, Minaret 2000 Kft.
automatika: Mag Flórián, IAS Kft.
akusztika: Csott Róbert
konyhatechnológia: Kovács Erzsébet
villámvédelem: Rajki Ferenc, Hungaroprojekt Mérnökiroda Kft.
lift: Kováts Attila, Nyírlift Kft.

beruházó: Róna Dohányfeldolgozó Kft.
generálkivitelező: Aktuál Bau Kft.
lebonyolító: Spányi és Jakab Kft.

MÉD:

A gyárak, üzemek kapcsán gyakran még mindig koszos, sokszor és igénytelen módon átépített, toldalékolt épületekre asszociálunk. Az utóbbi évek üzemépületeinek ezt szögesen cáfoló sorába illeszkedik a Balázs és Vecsey Kft. által tervezett ház.

A feladatunk az volt, hogy egy zöldmezős beruházás keretében megalkossuk egy dinamikusan növekvő, luxemburgi tulajdonú, de magyar gyökerű vállalat modern debreceni központi épületét, és egyben gyártelepét. A megbízás kiterjedt a tervezés minden szakaszára és szegmensére. Cégünk generáltervezőként a koncepcióalkotástól a tervezői művezetésig minden munkafázist – a kiterjedt altervezői gárdával együtt - maga végzett.

Az épület célja

A dohány feldolgozásáról általában mindenkinek a cigaretta jut eszébe. Nos, ez egy olyan dohányfeldolgozó üzem ahol sok mindent gyártanak, de hagyományos cigit pont nem. A mindenféle vágott dohányok mellett a cigarettahüvely a fő termékük, amiben ráadásul még piacvezetők is. A cigarettahüvellyel egyébként ezt megelőzően – nemdohányzók lévén - nem is találkoztunk, itt tudtuk meg, hogy az egy „eko" megoldása a cigizésnek; dohány nélkül árusítják, amibe a felhasználó tömködi bele a tetszése szerinti vágott dohányát.

A 90-es évek elején huszon-egynéhány fővel indult debreceni cég gyorsan kinőtte a telep adta lehetőségeit, mára közel 500 főt foglalkoztatnak, hogy az Európa minden pontjáról érkező megrendeléseket teljesíteni tudják. Ekkora növekedési dinamika követelte meg egy új színtér létrehozását.

14/29

Hogyan gyártanak?

A gyártóterület három részből áll, amelyeket egy közlekedési tengely fog össze. Ennek a tengelynek az egyik végén helyezkedik el az úgynevezett magasraktár, a másik végén a szociális- és iroda blokk. A külső áruforgalom a raktárhoz kapcsolódó süllyesztett dokkolókon keresztül zajlik. A telepítés pedig lehetővé teszi a későbbi bővítést is. Fontos kérdés az árubiztonság. Jövedéki termékről, és ráadásul könnyen mozdítható cikkről van szó, ami miatt fokozott figyelemmel kellett lennünk a vagyonbiztonságra. A cigi könnyen füstbe megy…

13/29

A Megrendelő

Minden építész szereti az olyan megrendelőt, aki a tervezés során inkább bővíti a tervezési programot, növeli a műszaki tartalmat, mint azt, aki „lebutítja" a házat. Nekünk - a megrendelő cég vezetőinek személyében - szerencsére az előbbi típusból jutott. A tervezés időszakában olyan konstruktív megoldások, közös gondolatok láttak napvilágot, amelyek az épület előnyére váltak. Már a folyamat elején kialakult a kölcsönös bizalom - nem csak a magyar, de a luxemburgi vezetők irányába is - ami aztán megalapozta a projekt eredményes megvalósítását.

A társtervezők, a lebonyolító és a kivitelező

Az épület bonyolult technológiai rendszere a társtervező kollégákat is kihívások elé állította. A sokrétű üzemeltetési elvárás különösen a gépészek agytekervényeit dolgoztatta meg, de szinte mindenkinek ki kellett hoznia magából a szakmai maximumot. Ahhoz viszont, hogy a papírra vetett elvek a valóságban is az eredeti elképzelések szerint valósuljanak meg, kellett egy minőség-orientált lebonyolító, és egy jól szervezett kivitelező is. A megrendelő és a lebonyolító elvitathatatlan érdeme, hogy a ház úgy valósult meg, ahogy azt megterveztük.

Kontextus

Debrecen keleti feléről beszélünk, ami ipari park címmel rendelkező terület ugyan, de szoros szomszédi viszonyban áll a családi-házas övezettel. A telepítésnél ugyanúgy, mint az akusztikai részletkérdéseknél mindvégig fontos szempont volt a környező épületek zavarásának minimalizálása.

22/29

Az építészeti koncepció

Mik vezéreltek bennünket a tervezés folyamán? Címszavakban: a tömegek harmóniája, a funkcionalitás, a lineáris szerkesztés, a jó térarányok, a tiszta közlekedési és szerkesztési rendszer, a részletek finomsága, stb. Hogy mit sikerült ebből megvalósítani, azt döntse el mindenki a fényképek alapján!

Szín és anyagválasztás

A színek és anyagok kiválasztása – tekintettel arra, hogy az irodablokk belsőépítészeti terveit is mi készítettük – nem csak az általános építészi feladat szintjén vált csatatérré. A Megrendelő ugyanis igen határozott elképzelésekkel rendelkezett, amely sok esetben erősen elütött a mi világunktól. Különösen a homlokzati színek kavarták fel a port. A sok-sok egyeztetés, vita, színterv aztán persze meghozta a mindenki által elfogadható megoldásokat.

Nehézségek az építés közben

Túl egyszerű lenne az életünk, ha minden ház felépülhetne anélkül, hogy valami változást ne hozzon az élet. Így volt ez a dohányfeldolgozóval is. 2013 tavaszát írtunk, amikor is elindult a tavaszi áradás, a zöldár. Volt nemulass Debrecenben is! A talajvíz szintje mindenütt csúcsokat döntött, de nem ám egy-két centivel! Az építés helyszínén a mértékadó (!) szinthez képest majd egy méterrel fentebb állt meg a talajvíz teteje, ezzel több, mint száz éves csúcsot megdöntve. A sok kupaktanácsnak aztán az lett a vége, hogy az egész épületet megemeltük 70 centivel. Így utólag mindenki örül, hogy az építés közben jött a fene nagy víz, nem pedig utána, mert akkor csak az ügyvédek gazdagodnának, míg eldöntenénk ki, mit és hol rontott el.

A tervezés időszakában szigorúan koncentráltunk arra, hogy hátha most sikerül egy olyan épületet összehozni, ahol a gépészek nem tudják kijátszani az éberségünket, és a homlokzatra, meg a tetőre sem kerül ki semmilyen doboz, vagy cső. Aztán bebizonyosodott, hogy az építész éberségének a kivitelezés alatt sem szabad lanyhulni; ha a gépész tervezőnek nem sikerült, akkor a kivitelező kirak valamit a tetőre, ami majd biztosan messziről csillog. Résen kell lenni…!

26/29

Összegezve

A cég korábbi telephelye a működésüknek igencsak idejétmúlt helyszíne volt. A cég ügyvezetője a váltást később úgy summázta, hogy most átköltöztek a 19. századból a 21. századba.

Építészként – és merjük gondolni, hogy társtervezőink is így gondolják – nagy öröm az, amikor úgy köszön vissza az épület a megtestesült valóságban, ahogy azt előtte monitorra vetettük. Ez az épület nem csak méretével került be a portfóliónk jelentősebb épületei közé, hanem azzal is, hogy itt mindenben érvényesült az eredeti tervezői koncepció a tömegképzéstől akár a bádoglemezek hajlítási részletéig.

Az erő a résztvevőkben van, köszönjük a csapat minden tagjának!

Balázs Csaba

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.