Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra

Részlet a X. Újszegedi Bioépítészeti Napokon elhangzott előadás anyagából (a teljes anyag letölthető a cikk alján).

Komlós Ferenc: Igény a hőszivattyúra

Hőszivattyús rendszerek költségei

• Jellemző példaként ismertetem egy Kft. levegő/víz (A/W) hőszivattyúkkal kapcsolatos, anyagra és munkára vonatkozó tájékoztató árait.
• A készülékek 5−16 kW fűtőteljesítményig kaphatóak.
• Az árak teljesítménytől és gyártótól függően 850.000.- Ft + áfa és 1.650.000.- Ft + áfa között vannak.
• A HMV-tárolók a saját rendszeréhez illeszthetőek. 150, 200 és 300 literesek. Áruk: 190.000.- Ft + áfa és 230.000.- Ft + áfa között vannak.
• A hőszivattyú beszerelési költsége kb. 80.000−100.000.- Ft + áfa (ezt az árat felmérés után pontosítják).
• A továbbiakban ugyanúgy kell szerelni, mint egy hagyományos fűtési rendszert.
• Karbantartási költség évente kb. 10.000.- Ft + áfa (+ kiszállási költség).

A hőszivattyús rendszerek gazdaságosságát alapjaiban meghatározza az adott rendszerrel elérhető COPéves teljesítménytényező értékének alakulása. A földhős zárt hurkos, ún. földszondás hőszivattyús rendszereket jelenleg COPéves = 4,5 értékre tervezik. Ennek az értéknek a megvalósulása azonban számos tényező függvénye. Az üzemeltetés is odafigyelést igényel. Az egyre korszerűbb automatikák beépítésével csökken a beavatkozás lehetősége és így csökken a negatív tényezők szerepe is.
Ezen érték megvalósulása jelenleg 45−50% körüli pénzbeli megtakarítást hoz a megrendelőnek a vezérelt és nappali áram 70/30 százalékos igénybevétele által.

Jellemző példaként az alábbiakban ismertetem egy napjainkban elkészült 11 kW-os teljesítményű, ún. kétkutas hőszivattyús rendszer beruházási költségét:

• Hőszivattyú: 2.060.000.- Ft
• Gépészet: 380.000.- Ft
• Munkadíj: 170.000.- Ft
• 2 db 15 m talpmélységű vízkútpár (termelő+nyelető): 600.000.- Ft
• Kútgépészet: 460.000.- Ft
• Beszabályozás, beüzemelés: 100.000.- Ft
• Összes bruttó költség: 3.770.000.- Ft

Lakóépületek esetében a beruházási költség bruttó 4,0−5,3 millió Ft között mozog zárt hurkos, függőleges kollektoros (földszondás) hőszivattyús rendszerek kivitelezésével.
Ezen érték csökkenése a magyarországi hőszivat-tyúgyártás (az ún. Heller-program) eredményekép-pen képzelhető el. Ez bruttó 0,8–1,0 millió Ft csökkenést eredményezhet.
Amennyiben a rendszerek megtérüléséről beszélünk, külön kell választanunk az újonnan épülő és az átalakításra, fűtéskorszerűsítésre szoruló épületeket, ezenkívül külön kell vizsgálni a családi lakóházakat (ez legfeljebb 10−20 kW hőigény) a nagyobb rendszerektől.

A vonatkozó jogszabályok alapján a környezeti levegőből (a légkör troposzféra rétegéből), és a felszíni vizekből (állóvizek, vízfolyások) vett hőenergia hőmérséklethatár nélkül költségmentes (ingyenes), a földhő (geotermikus energia) hasznosítása pedig akkor, ha a hőszivattyú hőforrásoldali csőcsonkján a hőhordozó közeg hőmérséklete a 30 °C-ot nem haladja meg.
Szinte mindenütt van alkalmas környezeti hőforrás, amelyet csak hőszivattyúval lehet energetikailag kedvezően hasznosítani, ráadásul a hőhordozóját sem kell megvásárolni.
A hosszú élettartam (kb. 30 év) és a kisebb üzemeltetési költség miatt a beruházási többletköltség a berendezés működési ideje alatt többszörösen megtérül (szakszerű tervezés-kivitelezés és üzemeltetés esetén)!

2007. október 11.
X. Újszegedi Bioépítészeti Napok
Bálint Sándor Művelődési Ház

A teljes prezentáció a csatolt dokumentumból letölthető!

Thália Színházban, október 29-én hétfőn, 17 órákor Fuego de la Salsa elnevezéssel lesz egy látványos előadás.

További rövid kiegészítés, vélemény a szerzőtől a hozzászólóknak:

1. A szennyvizek melegítő hatásuk miatt károsan hatnak az élővizekre. Néhány Celsius-fokos hűtésük határozottan előnyös az ott élő állat- és növényvilágra.
2. A zárt hurkos csövezés, az ún. földszondás változat terjedt el leginkább.
3. Magyarországnak kiemelkedő hidrogeológiai adottságai vannak! Felelőtlenségnek tartom nem kihasználni ezt az adottságot. (Sajnálatos, de városaink kevésbé fenntartható állapotban vannak, mint vidéki településeink!)
4. Energiaáraink emelkedése, energiafüggőségünk mértéke (75%!), energiahatékonyságunk javítása, légszennyezésünk csökkentése, szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése a nyári villamos csúcs gondja is indokolja a hőszvattyúzás szükségességét.
5. A hőszivattyú villamos áram nélkül is működhet. Pl. belső égésű motorral (lehet biogázas motor is...)!
6. A tömeges felhasználást szeretném elérni. Lásd a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés” című országos javaslatot (röviden a Heller-program)
7. Felhívás, megjelent 2005-08-15-én: Nevezzük a levegőt megújuló energiahordozónak!