Komor Marcell és Jakab Dezső szecessziós épületében nyit meg a Tóth József Színház és Vigadó Szentesen

Az egykori Petőfi Szálló és Vigadó homlokzatát és a belső tér egy részét már korábban felújították, de a leendő színházteremmel is bőven akadt munka.

Szeptemberben megnyitja kapuit a több mint kétmilliárd forintból felújított szentesi Tóth József Színház és Vigadó. A Szentes főterén álló, 1897-1899 között épült magyaros-szecessziós stílusú Petőfi Szálló és Vigadó épülete a hazai szecesszió meghatározó építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint készült el. 2008-ra a teljes épület leromlott, használhatatlanná vált. A város a Településfejlesztési Operatív Programból 1,1 milliárd forintot nyert el az épületkomplexum felújítására, ezt egészítette ki egy 700 millió forintos kormányzati támogatás, az önkormányzat pedig 360 millió forint önerőt tett a projektbe eddig - nyilatkozta a működtetésről kötött szerződés aláírásakor Szabó Zoltán Ferenc polgármester az MTI-nek. Az épületben található színházterem névadója Tóth József (1823-1870) színész, Szentes jeles szülötte, aki a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója volt. A szakmai irányítást és az üzemeltetést a Békéscsabai Jókai Színház látja majd el, a saját társulattal nem rendelkező szentesi színházba előadásokat, közművelődési programokat visznek. 

A felújított épületet már korábban, 2017 júniusában átadták, ekkor kapott helyet az alsó szinten a Szecessziós Ház. A Kossuth Lajos utca felőli szárnyban egy kávézót, a Petőfi utcai szárnyban pedig egy 60 főt befogadó termet alakítottak ki, beépített projektorral, vászonnal felszerelve. Mindennek előzménye, hogy 2014 májusában az önkormányzat pályázott az EGT Norvég Alap felhívására, ami a műemlékmegújítást, a nagyközönség számára elérhetővé tételt, a kulturális és közösségi funkciók elhelyezését támogatta. Így valósulhatott meg az utcai homlokzatok szecessziós díszítésű rekonstrukciója, bent pedig közel 500 négyzetméternyi szecessziós tér megújulása. A terek kialakítását, a belső anyaghasználatot, berendezést tekintve az volt a cél, hogy a szecesszió irányzata szerint valósuljanak meg, terrazzo és kő burkolatok, kerámia, kovácsoltvas, csiszolt üveg használatával, a XIX. és XX. század fordulójának hangulatát idézve. A homlokzaton kerámia-rekonstrukciót is végeztek, az épületkerámiák nyers gyártási mennyisége körülbeül 15 tonna volt.

A saroktelken álló szabálytalan „F" alaprajzú, két- illetve háromszintes épület hosszan elnyúló, íves vonalvezetésű orommezőkkel és tornyokkal záródó homlokzatokkal, kiemelt, hengertagos, bádog-héjazatos kupolával fedett saroktoronnyal rendelkezik, olvasható a szentes.hu oldalon. A Tóth József Színház és Vigadóval kapcsolatos fejlesztésről szóló korábbi cikkben azt írják, a projekt keretében színházi, kiállítási és egyéb turisztikai elemek beépítésével egy turisztikai és kulturális központ jön létre a szecessziós hagyományok felélesztésével. Az épületegyüttes revitalizációjának egyik legfontosabb eleme az lesz, hogy az egykori vigadó, később színház és a hozzá szorosan kapcsolódó terek visszakapják funkciójukat, XXI. századi professzionális színpad-, hang-, és fénytechnikával, mobil berendezés alkalmazásával. Ahogy most kiderült, a terem legalább 350 néző befogadására alkalmas, és páholyokkal, forgókkal, zenekari árokkal, zsinórpadlással és a felújítás után a legmodernebb technikával rendelkezik.

A rekonstrukció a szecessziós épület eredeti arányait, nyílászárórendszerét, anyagait és színeit hozza elő mind az enteriőrben, mind külső megjelenésében, modern formába öntve. A felújítás a műemléki előírások szerint, a fellelt eredeti tervek és restaurátori kutatások alapján történt, a modern kor követelményeinek figyelembe vételével.

A cikkben idézik Szabó János építészmérnököt, aki a projektbemutatón azt mondta: a régi tervek alapján igyekeztek a tégla épületrészt sérülésmentesen rekonstruálni. A színház az utcáról rejtve marad, a buszpályaudvar és a városközpont között azonban a belső sétány egy átvezetést jelent. Ha a főbejáraton lépünk be a színházba, jobbra egy vörös, balra egy kék szalon található, mindkettő ruhatár és közösségi funkcióval ellátható variábilis tér, mögötte az előcsarnok, ami az építész szerint eredeti formájában majdnem teljesen visszaállítható. Míg régen az előcsarnokból középen, most a két oldalfolyosón lehet bejutni a színházterembe - egyrészt azért, mert szerettek volna nézőszámot bővíteni, másrészt így tudták akadálymentesíteni a földszintet. A ház akusztikailag hangversenyek megrendezésére is alkalmas. A színpad kétszeresére bővül a hátsó, illetve az előszínpaddal, az előtte található zenekari árkot süllyedő árokként alakították ki, ezáltal speciális előadásokra is lehetőség nyílik. 

A színház felújítása Szenes István Ybl-díjas belsőépítész elképzelései alapján valósul meg, akinek nevéhez számos nagy volumenű színházi munka fűződik, többek között Veszprémi Petőfi Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, az Uránia Nemzeti Filmszínház vagy az Eiffel Műhelyház. A szentesi teátrummal kapcsolatban korábban így nyilatkozott az Origónak: "A hetvenes években, amikor átalakították, az akkori trend szerint szétverték a teljes páholysort, leborotválták és megemelték a nézőteret és beraktak hátra egy nagy lemezt, egy erkélyt, hasonlóan az Erkel Színházhoz. Lehetetlen és az eredeti alkotói szándékot tekintve belsőépítészetileg egészen skizofrén helyzet állt elő. Ezt próbáljuk most kiküszöbölni és visszaállítani a proszcéniumot, a sík padlót, a páholyokat és a zenekari árkot. Egyébként nagyon érdekes a belső tér, kissé erotikus elemekből áll össze, főleg a páholyok gömbölyded íveit és formáit illetően, de ebben akusztikai tényezők is szerepet játszanak, hiszen a színpadról a nézőtér felé áramló hangot irányítani kell."

Érdekesség, hogy a kialakítási szakaszban, az épület déli végében, közvetlenül a színpad alatti pincerészben több leletet is találtak. Az egykor szeméttárolásra használt gödrökből különféle, a kora újkorra, leginkább a 17-18. századra keltezhető kerámiatöredékek és néhány állatcsont került elő.