építészet : környezet : innováció

Kontrasztban a múlt és a jelen

Budakalász Kálvária parkját és az ott található Árpád-kori templomromot gondolta újra Takács Gyula tervében. Koncepciójában 21. századi kiegészítést ad a templom maradványainak, ami ezáltal megerősíti a hely erejét.

I. Történelmi háttér

2011 novemberében, valamint 2012 májusa és novembere között Budakalász város Önkormányzatának megbízásából a Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság régészeti feltárást végzett a Kálvária domb területén. A feltárás során előkerült kerámiatöredékekből következtethető, hogy a hely már az őskorban is lakott volt. Az Árpád-kori templom építését legkésőbb a 12. század második felére tehetjük. Ezt követően a szakrális terek folyamatosan bővültek (13. századi kápolna, 17. századi csontkamra). Vélhetően a 18. század közepén bontották le a templomot, helyét már az első katonai felmérés sem jelzi.

Az ásatásokat követően állapotfelmérési és rekonstrukciós tervek készültek a templomról. A templomtorony szélességében a templomhajón és a szentélyen keresztül definiáltam a középkori templom magját. A lábazati magasságig megjelenő rom egy alaprajzot mutat, amely nehezen értelmezhető és nem közvetíti a terület erejét. A templom maradványainak 21. századi kiegészítése segíthet, hogy fizikai és szellemi értelemben fennmaradjon a hely: a mag megjelenítése impulzust ad az embereknek.


koncepció, Budakalász magja pályázat - építész: Takács Gyula


II. Építészeti program

Megközelítés

A helyiek körében nagyon népszerű pihenőhellyé vált a Kálvária park. A domb déli oldalán meredek rézsű található, innen organikusan kialakult vadregényes útvonalak és ösvények vezetnek fel a templomhoz. Ezt az oldalt érintetlenül hagyva továbbra is küzdelmesen juthatnunk fel a dombtetőre. Javaslom az aljnövényzet vágását a jövőben is. A templom maradványai akadálymentesen az északi oldalról közelíthetők meg. Felülírva a jelenlegi spontán ösvényeket, a középkori templom bejáratától egy arra merőleges utat jelöltem ki. Célom a déli oldal növényállományának növelése, a park ligetessé tétele. A Kálvária útra merőlegesen parkolókat terveztem, itt nagyobb rendezvények esetén ideiglenes buszmegálló működhet, megkönnyítve ezzel a terület gyors és kényelmes elérhetőségét. A park továbbra is kerítések nélküli nyitott közterület maradna.


Budakalász magja pályázat - építész: Takács Gyulaa - építész: Takács Gyula


Funkció

A pillér raszter a templomtorony területével megegyező szélességben teljes egészében kitölti a templomtorony - templomhajó - szentély alapterületét 1:5:2 arányban. A karcsú rétegelt-ragasztott fa pilléreken álló épület nem ér hozzá a templom maradványaihoz. A romok megközelítését nem akadályozza, az épület ezen a szinten átlátható és átjárható.

A kilátótoronyban szögletes csigalépcsővel juthatunk fel a kiállító szintre, melynek padlószintje a középkori templom ereszmagasságával egyezik. A hosszanti kiállítótérben a „rom alaprajz” felett sétálva élményszerűen ismerhetjük meg a templom történetét, funkcióit, értelmezhetővé válnak az üres négyzetek.

A kiállítótér szintjén a szentély felett egy meditációs tér található. Ez a térrész három oldalról részben lehatárolt, a födémlemez és a tetőszerkezet áttört. Az épület déli oldala mentén Budakalász távlati látványa tárul elénk. A kiállítás megtekintése után folytathatjuk a torony meghódítását, melynek teljes magassága megegyezik a középkori templomtorony magasságával. A torony tetejéről ráláthatunk a tetőgerinc vonalára amely a XVIII. század közepéig büszkén emelkedett a környék fölé Pilis kicsiny őrdombján.


Budakalász magja pályázat - építész: Takács Gyula


Szerkezet

A szerkezetei koncepció korszerű, mérnöki fa kapcsolatokon, rendszerbe illeszkedő és moduláris szerkesztéseken alapul. Rétegelt-ragasztott fa tartószerkezetek, a belső térben és a homlokzatokon natúr fa felületek, a tetősíkon fa zsindelyfedés. Anyaghasználatát és szerkezeti rendszerét tekintve tehát a romok és az új építmény kontrasztban állnak, egymást kiegészítve azonban megidézik a középkori templom tömegét, karakterét. Felerősíti a hely erejét: jel, amely megmutatja, hogy a középkori templomok nem akárhová épültek.

Részletképzés és kompozíció

A szentély járószintje két fellépéssel magasabban van a templomhajó járószintjénél, míg a szentély felett létrejött meditációs tér padlószintje egy fellépéssel magasabban van a kiállító tér padlószintjénél. Itt a födém és a tető áttört, amely lehetővé teszi, hogy felülről rálássunk a szentélyre és az oltár alapozására, alulról pedig az égboltra - föld és ég kapcsolata.


Takács Gyula
okleveles építészmérnök

 

vélemény írásához jelentkezzen be »