építészet : környezet : innováció

Középkori kincsek fölött lebegő zöld tetők

Ptuj városa az őstörténeti korban népesült be, s fejlődésének üteme – váltakozó intenzitással ugyan – mégis egészen napjainkig folyamatos maradt, ennek eredményeképp a terület régészeti leletekben rendkívül gazdag. Ami áldás, az egyben átok is: a történelmi örökség nagyon megnehezíti, néha ellehetetleníti az új épületek kivitelezését. Ezzel a kihívással is szembenéztek a szlovén Enota iroda építészei, mikor elkészítették a Régészeti Múzeum tájhoz, város szövethez és megkívánt funkcióhoz illő terveit.

Ptuj, Régészeti Múzeum

A helyszín, ami a mai Ptuj városának területén fekszik, az őstörténeti korban népesült be. A késő román periódus építészeti öröksége különösen gazdag, a település csak napjainkban nőtt túl az akkori kiterjedésén. Róma bukása után a város fejlődésének üteme ugyan megtorpant, mégis egészen napjainkig folyamatos maradt, ennek eredményeképp a terület bővelkedik régészeti leletekben. Ez egyrészről elképesztően gazdag régészeti gyűjteményt és pezsgő archeológiai tevékenységet jelent, másrészről minden felszín alatti építkezést és infrastrukturális fejlesztést megnehezít.

 

Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
 

 

A középkori Ptuj kelet felől, a minorita szerzetesek kolostorától északi irányban a várig, nyugaton pedig a domonkos-rendi kolostorig húzódott. Mára a történelmi városrész szélét délen a Dráva vonala őrzi, illetve északon ott maradt meg, ahol a várdombot nem építették be, ezzel szemben keleten lassan teljesen elveszik az új építésű házak között. A keleti oldalon ez a határ logikusan jelenik meg a középkori városfalak formájában, melyeket szinte teljes hosszban természetes zöldsáv szegélyez, így teremtve kikapcsolódásra csábító helyszínt a történelmi város és a kortárs fejlesztések között. A zöldsávot csak a tervezett régészeti múzeum helyszínén szakítja meg az egyetlen főút, mely északnyugati irányból a városba vezet.

 

Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
 

 

Az új épületet úgy terveztük, hogy kitöltse a város eredeti, természetes határán keletkezett felszakadást, valamint újrateremtse, kipótolja a zöldsávot a település teljes északi hosszában. A növényzet folyamatos szalagja jól tagolt átmenetet képez a régi városmagból az új kerület felé úgy, hogy közben élesen elválasztja a történelmi és a kortárs városi struktúrát. A régészei múzeum épülete a korábbi, középkori városfalak legszélére kerül, és amennyire a körülmények engedik, besüllyesztjük a földbe. Így az új épület északi oldaláról zavartalan kilátás nyílik a felújított domonkos-rendi kolostorra, lehetővé téve, hogy az utóbbi komplexum tovább erősítse a város életében betöltött domináns szerepét. A kolostor északi udvarának felújításakor az eredeti kontúrt állították vissza, ami az épületegyüttest szintén az eredeti térhatárolásokhoz vezeti vissza.

 

Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
 

 

Az új építkezéshez szükséges földmunkák sok problémát vetnek fel az egész római kori városrészben, mivel nagy a valószínűsége, hogy újabb régészeti leletek bukkannak fel a kivitelezés során. Az elkerülhetetlen földmunkák miatt a kivitelezés sokszor jelentősen csúszik, vagy fontos leletek esetén akár véglegesen le is állhat. Paradox módon, a régészek az új leletek feltárásának leghevesebb ellenzői, mivel a már eddig felszínre került anyagok dokumentálása is számottevő csúszásban van. Így tehát földalatti szintek csak olyan esetben tervezhetők egy új épületbe, ha az adott helyszínen a történeti rétegeket egy korábbi beavatkozás már elpusztította.

A hajdani várárok területén a földmunkák nem jelentenek gondot, hiszen az árok töltése nem rejt olyan emlékeket, melyekre egyébként máshol számítani lehetne. A helyszín egyéb részein három alápincézett épület áll, melyek mindegyike nagy alapozási gödörrel rendelkezik, míg a házak közötti területen sekély szennyvízárok található. Ezek a tényezők meghatározzák azt a mélységet, ahol a kitermelés még problémamentes, ami determinálja a régészeti munkák végeztével összegyűlt leletek bemutatására tervezett új épület padlószintjét is. Mivel az új kiállítóterület padlószintje a várható felfedezésekhez igazodik, ezeket akár „in situ” is a közönség elé lehet tárni, ami – a megmaradt városfalak felújításával együtt – újabb élményekkel gazdagítja a múzeum látogatóit.

 

Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
Ptuj Régészeti Múzeum, tervező: Enota
 

 

Annak érdekében, hogy a város zöldsávjának folytonosságát újra megteremtsük, az egész tető növénnyel borított. Mivel az ilyen jellegű tetőkön – a talajon élő növényzettel szemben – viszonylag alacsony a vegetáció, a tető felszínét a szélek mentén több ponton is megemeljük. A kolostor szomszédságában a tető az egykori falak magasságáig emelkedik, így hozva létre történeti kapcsolatot a térszerkezetben is. Az organikus, tál alakú tető lehetővé teszi, hogy a zöld felszín minden irányból láthatóvá váljon és minősége a természetes zöld területekhez fogható legyen. A környező terep és a „lebegő zöldtető” közötti „felhasításnak” köszönhetően az erre sétálók közvetlenül ráláthatnak a régészeti gyűjteményre, ráadásul a belső tereket természetes megvilágítás is éri. Az építészeti kialakítás következtében a múzeum meglepő hasonlóságot mutat az ásatási helyszín archetipusával, ahol a feltárást egyszerű ponyvaszerkezettel védik a nap és a csapadék ellen.


Ptuj Régészeti Múzeum
tervezés típusa: megbízásos
tervezés éve: 2011
állapot: folyamatban
terület: 6 720 m2
megbízó: Ptuj önkormányzata
helyszín: Ptuj, Szlovénia
építészet: Enota
tervezők: Dean Lah, Milan Tomac, Alja Černe, Nebojša Vertovšek, Andrej Oblak, Polona Ruparčič, Karmen Bovha, Maruša Zupančič, Nuša Završnik Šilec

 

vélemény írásához jelentkezzen be »