építészet : környezet : innováció

Köztér 2.0 - Az utcabútor legyen közösségi élmény!

 Pallag Bálint, Moholy-Nagy László ösztöndíjas, a SLIVER interaktív térelem megalkotója a projekt hátteréről, a Lisys Fényrendszer Zrt-vel való együttműködéséről, a  köztérhasználat és az utcabútorok átalakulásáról mesélt. Markó Barbara interjúja.

A köztérhasználati szokások óriási változásokon mennek keresztül, ezzel összefüggésben a hagyományos utcabútorokat mindinkább felváltják a sokféle funkciót integráló designelemek, amelyek gyakran egyszerre biztosítják a kültéri ülőhelyet, a közvilágítást és a fényreklámok felületeit. Mi sem bizonyítja jobban ennek a tendenciának a jelenlétét, mint hogy a Moholy-Nagy László ösztöndíjas munkák közt két ilyen alkotást is találunk.

Az utcabútorok legfőbb célja, hogy kényelmesebbé tegyék a köztéri időtöltést, de ugyanakkor segítsék a közösségi élet kibontakozását. Ez az alapelv vezette Pallag Bálintot, amikor a legújabb világítástechnikai eszközökkel kombinálta ülőbútorát. LED-fényforrásokat használó interaktív ülőbútora ívesen felnyíló járófelületet imitál, a járókelő úgy érzi, mintha a térburkolat alatt titokzatos, fényt árasztó víztömeg hömpölyögne, amely mozgás hatására fodrozódni kezd. Pallag Bálintot kértük, hogy meséljen a projektről.

Kezdetektől együttműködtél a Lisys Fényrendszer Zrt.-vel, vagy csak egy későbbi fázisban csatlakozott a partnercég?

Pallag Bálint
Eleve úgy érkeztem, hogy tudom, kinek tervezem a terméket. A Műszaki Egyetemen végeztem, és már tanulmányaim alatt is igyekeztem realisztikus projektekben, lehetséges megrendelőkben gondolkodni. Például akkoriban terveztünk egy moduláris kistermék-adagoló automatát, amit most négy országban forgalmaznak. A diplomám pedig egy ásványvizes palack volt a pannonhalmi apátság számára, de sajnos a válság miatt megakadt a projekt. A stuttgarti Iparművészeti Akadémián sokat tanultam az integrált design-ról és arról, hogyan kell együttműködni nagy cégekkel és ténylegesen az ipar felé fordulni. A Lisys Közép-Európában piacvezető a köztéri világítási rendszerek terén, nekik köszönhető minden jelentős fényáradat a budapesti éjszakában, referenciáik között ott a Vár, a Szabadság híd, a Bazilika vagy a Művészetek Palotája. Szinte minden nagy középület világítását Deme László tervezte, a Lisys világítástervezője. Eddig még nem dolgoztam velük, ez az első együttműködésünk. Gördülékenyen alakul a közös munka, a Lisys elnöke, Böröcz Sándor nyitott az innovatív megközelítésekre.

Hogyan zajlott a termék közös fejlesztése?

A fejlesztés folyamatos konzultáció mentén alakult. Különféle fényjátékokkal kísérleteztünk, az egészen elvadulttól a hétköznapiig, végül a vízbe dobott kő effekt mellett döntöttünk. Kezdetben analóg technológiával dolgoztunk, aztán egyre nagyobb fantáziát láttunk az ötletben és végül digitális vezérlésre váltottunk, így a mintázat pixelenként vezérelhető. Ezáltal egy fúziós termék jött létre, a pad és a világítástechnika egysége adja magát a tárgyat – egy elegáns fémszerkezet és egy nagy adag interaktivitás. Máris nem tűnik olyan elvontnak, miközben nézzük az Iparművészeti Múzeum kiállításán tapicskoló kisgyerekeket vagy akár a múzeum egyik művészettörténészét, aki hosszú perceket töltött a padon. Kihozza a homo ludenst a felnőttekből is!

Hogyan látod a köztér változásait?

Gyökeres paradigmaváltás várható. A LED-rendszerek leváltják a magasnyomású fényforrásokat, aminek nagyon sok hozadéka lesz a tárgyakat tekintve is. Erre a változásra a legnagyobb gyártók még nem reagáltak olyan nagy lendülettel, pedig rengeteg lehetőség van az olyan világítótestekben, amelyet nincsenek annyira formához kötve, mint a klasszikus utcai lámpák. Egy köztéri LED-világításnak nincs szüksége például tükörrel ellátott optikai térre - lehet, hogy pusztán egy világító oszlopot őriz majd a hagyományos kandeláber formából. Flexibilisebb formákat hoz ez a változás, amiből egyenesen következik a funkciók keveredése, szemetes, pad, világítás és egyéb térelemek nem feltétlen válnak külön egymástól a jövőben.

Ez technológiai és formai kérdés. Mi a helyzet a köztér közösségformáló erejével?

Ez a pad önmagában egy térbe helyezett szoborplasztika volna, a másodlagos funkciójától válik igazán érdekes jelenséggé, abban a pillanatban, hogy megjelenik a használó, aki kapcsolatba lép vele. Korábban is erősen foglalkoztatott a köztér közösségteremtő ereje, amikor Szicíliában jártam, lenyűgözött, hogy a közteret nappaliként használják az ott élők. Magyarországon az év felében engedné ezt az időjárás, mégsem ez a megszokott – tenni kell érte. Lassanként úgy alakítottuk az életünket, hogy az otthonunkban is szeparáltan élünk, egy korábbi munkámban foglalkoztatott a búbos kemence attribútuma, a családot összekapcsoló tűz központi szerepe. Úgy gondolom, hogy a közteres munkáknál is a szocializációnak kell főszerepet kapnia.

 

 
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

 

Mi lesz a termék jövője, milyen változtatásokat terveztek?

A vízbe dobott kő effektet természetesen nem mi alkalmazzuk először, de utcabútorba integrálva mi foglalkozunk vele elsőként. Nem csak magyarországi viszonylatban gondolkodunk, hiszen a design és az alapanyagok, a Corten-acél, az üveg és az elektronika minőségének köszönhetően egy versenyképes termék született. Ott tartunk, hogy elkészült a kiállításon is bemutatott, működő prototípus, ami technológiai finomítások után gyártható lesz. A prototípus célja mindig az esetleges hibák kiküszöbölése, például most láttuk, hogy bőrtalpú cipővel nem működik elég hatékonyan a szenzor, az ilyen apróbb problémákat meg kell oldani. Ami a jövőt illeti, látva, mennyire élvezik a gyerekek a padot, el tudnék képzelni egy interaktív csúszdát is.  Jelentős érdeklődés mutatkozik, a panel egyéb padló és falburkolati felhasználásának lehetőségével kapcsolatban is, aminek persze nagyon örülünk, hiszen újabb remek termékek születhetnek!

Kötelező kérdés egy utcabútor esetében: mennyire vandálbiztos?

Magyarországon tiltással, szabályok szigorú betartatásával próbálnak rendet teremteni, de amint nincsenek ellenőrizve ezek a szabályok, azonnal megszegik őket. Talán jobb út, ha szerethetővé tesszük a közösségi tereket, ha pozitív példával járunk el. Ha a közösség sajátjaként tekint az utcabútorokra, akkor az emberek egymást nevelik arra, hogy vigyázzanak ezekre az értékekre. Már az is sokat elárul, hogy mindenki megkérdezi, mennyire áll ellent a bútor a vandáloknak. Egyébként az acélszerkezeti része nagyon erős és rugalmas, emberek tömegét kibírja. A gyenge pont érthető módon az edzett, rétegragasztott biztonsági üveg, hiába lépésálló, soha nem lesz száz százalékig védett – pl. sorozatos kalapácsütéseket nem bírna ki. Azt gondolom, ez egy reprezentatív jellegű termék, olyan terekbe szánjuk, ahol kevésbé jellemző a rongálás.

Ha rendeltetésszerűen használják, mennyire tartós?

A LED-ek élettartama nagyjából ötvenezer óra, a beépített tápegység szintén nagyjából harminc-ötvenezer órát bír. A panelek élettartama összefüggésben áll azzal, hogy választják meg a pad helyét, mennyire van kitéve a környezeti hatásoknak. A moduláris felépítésnek köszönhetően – 24 cserélhető panelből áll az elektronikai egység – könnyen cserélhetőek az elemek, ha valamelyik meghibásodik.

Jó látni, hogy egy magyar terméktervező képes érvényesülni, ez bizonyítja, hogy vannak lehetőségek itthon is. Kezdik felismerni a cégek a formatervező hasznát?

Jelenleg szabadúszóként dolgozom és azt látom, hogy létezik az igény itthon is, hogy tervezőt alkalmazzanak. De mégis az a ritkább eset, hogy nincs rá pénz – inkább az jellemző, hogy nem ismerik fel ezt a szükségletet. Pedig, ami ma eladható, az holnap már nem biztos, egy terméktervező sokat tud segíteni ebben. A designer nem pusztán egy szakma, hanem egy életforma. A design pedig abszolút interdiszciplináris, felszív mindent hétköznapi tapasztalatot és szaktudást. A mesteremtől, Cserny Józseftől nagyon sokat tanultam erről.

Markó Barbara

Kapcsolódó oldalak:
SLIVER interaktív térelem
SLIVER led teszt a Vimeo-n
Pallag Bálint Design

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »