építészet : környezet : innováció

Köztér-megújítási Nívódíj 2012

2012. április 26-án, a százhalombattai Hild János konferencián a Városháza előtt átadták a Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Köztér-megújítási Nívódíját, amelyet idén a szolnoki Tiszai hajósok tere és a komáromi Szabadság tér nyert el. Elismerő oklevélben részesült Nagykőrös városközpontja és Budapest XVII. Rákosmente kerületközpontja.

MUT-ICOMOS Köztér-megújítási Nívódíj Pályázat

 

Köztér-megújítási Nívódíj 2012
 

 

Értékelés

Nívódíjat nyert

Városi főtér kategóriában - Szolnok, Tiszai hajósok tere
Felelős tervező: dr. Gajdos István - A.D.U. Építész Iroda Kft.

 

Szolnok, Tiszai hajósok tere Felelős tervező: dr. Gajdos István - A.D.U. Építész Iroda Kft.
Szolnok, Tiszai hajósok tere Felelős tervező: dr. Gajdos István - A.D.U. Építész Iroda Kft.
Szolnok, Tiszai hajósok tere Felelős tervező: dr. Gajdos István - A.D.U. Építész Iroda Kft.
 

 

A projekt helyszíne Szolnok egyik legfrekventáltabb, és az új tiszai gyalogoshíd miatt még népszerűbbé váló útvonala, ahol a beavatkozás nyomán egy korábban alulhasznosított területből a város egyik fontos találkozóhelye jött létre. A létrejött, rendezvények tartására is alkalmas új tér határozott koncepciót mutat, nagyvonalú formaképzésével az eddigi nehézségekből előnyt kovácsolva úgy ad 21. századi megoldást, hogy egyúttal az intimitásnak is helyet biztosít. A terv anyaghasználata és formavilága, utcabútorzata egyaránt összhangban áll a választott megoldással, összességében pedig markáns új színfoltot adva lényegesen hozzájárul Szolnok élhetőségének, szerethetőségének növeléséhez.

Nívódíjat nyert

Lakóterületi főtér kategóriában - Komárom, Szabadság tér
Felelős tervező: Andor Anikó - LAND-A Táj-és Környezettervezési Műterem

 

Komárom, Szabadság tér Felelős tervező: Andor Anikó - LAND-A Táj-és Környezettervezési Műterem
 

 

A Duna szemközti partjain fekvő, a nagypolitika által egykor kegyetlenül kettészakított városnak a történelmi városközpontja külföldre került, így - bár kevesen tudják - a két világháború közötti városépítés egyik tudatos törekvése volt a Magyarországon maradt, önállóvá vált város új központjának kialakítása, a városháza és az iskola új, neobarokk épületeivel, és a közöttük fekvő, a kor stílusában megformált térrel. Ezt a teret újította meg a település nagyságrendje és a tér funkciója miatt lakóterületi főtérként nívódíjat nyert beruházás. A választott megoldás nagyvonalú, mégis mértéktartó, figyelembe veszi építészeti környezetét, a városi táj léptékét. A tér minden részlete gondosan megtervezett, az egész és az egyes részek összhangja éppúgy mintaszerű, mint a burkolt és a zöldfe1ületek aránya, a választott anyagok használata. A tér kiváló például szolgál a kisvárosi terek nagyvonalú, mégis otthonos megújítása számára.

Elismerő oklevélben részesült

Városi főtér kategóriában - Nagykőrös, Városközpont köztérrehabilitáció
Felelős tervező: Farkas Gábor, Csuvár Zsolt – Farkas Építésziroda Kft.

Az alföldi város központjának tervezési eljárása dokumentáltan mintaszerű volt, különösen a lakossági részvétel biztosítása múlta felül sokszorosan az átlagost, és ez meg is mutatkozik az elkészült téregyüttes minőségén. A több országos főúttal szabdalt térsorozat elrendezésében sikerült megtalálni azt a megoldást, amely a legkevesebb zavart okozza az élhető városközpont működésében, és bár több, önállóan is értelmezhető tér sorozatáról van szó, a térrendszer egységes, tudatosan átgondolt egészet képez. Ezért nem véletlen, hogy a téregyüttes gyorsan népszerű lett a helyben lakók és az idelátogatók körében egyaránt, kiváló terepet nyújtva a közösségformáló rendezvényeknek is. Kár, hogy egyes részletmegoldásai inkább a divatot követik, mintsem a hely szellemét.

Elismerő oklevélben részesült

Lakóterületi főtér kategóriában - Budapest XVII. Rákosmente Kerületközpont
Felelős tervező: Andaházy László, Turcsányi Katalin – PAndaPont Mérnök Iroda Kft.

A lakótelepek vonzerejének növelése olyan kihívás, amelyre az elmúlt évek panelrehabilitációs programjai között túlságosan kevés szakmai figyelem fordult. Ezért különösen érdekes az egy nagy lakótelep-együttesből, és több különböző, családi házas városnegyedből összeálló budapesti külső kerület központjának megújítására vonatkozó kísérlet. Az eredmény ismeretében elmondható, hogy ha igazi, városias kerületközpont nem is jött létre, a korábbi buszvégállomás helyén a környék lakosságát igen jól szolgáló park, valamint a lakótelep nagy részét magasabbra pozícionáló sétány és szabadtér-együttes jött létre. A több évtized egymáshoz kevéssé illeszkedő építészeti törekvéseit tükröző, meglehetősen heterogén környezetben az új park rendet, harmonikus közteret alkot,    integráló hatást gyakorol és érdemi minőségjavulást eredményez, ami a nehéz adottságok mellett a városi sűrűség hiánya, és egyes, kevésbé szerencsés részletei dacára is jó például szolgálhat más, lakótelepi központú városok, városrészek számára.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »