Épülettervek/Hallgatói terv

Kritikus tömeg - Kerékpár Múzeum a VII. kerületben

1/9

Szijjártó Csongor diplomamunka.

?>
Szijjártó Csongor diplomamunka.
?>
Szijjártó Csongor diplomamunka.
?>
Szijjártó Csongor diplomamunka.
?>
Szijjártó  Csongor  diplomamunka.
?>
Szijjártó  Csongor  diplomamunka.
?>
Szijjártó  Csongor diplomamunka.
?>
Szijjártó Csongor diplomamunka.
?>
Szijjártó Csongor
?>
1/9

Szijjártó Csongor diplomamunka.

Kritikus tömeg - Kerékpár Múzeum a VII. kerületben
Épülettervek/Hallgatói terv

Kritikus tömeg - Kerékpár Múzeum a VII. kerületben

2010.09.16. 12:11
MÉD

Diplomamunka gyanánt Szijjártó Csongor a VII. kerületbe, egy zárványként ottmaradt ipari részre tervezte Kerékpár Múzeumát, ami nem csupán kiállítótérként, hanem biciklijavító-műhelyként és találkozási pontként is működne.

Műleírás

„Minden a vasgyűjtéssel kezdődött. Egész kerékpárok és vázak érkeztek. Ezután következtek az alkatrészek és végül a fotók, jelvények és sok apróság, ami szorosan kötődik a kerékpáros kultúrához. Együtt lakom velük, lassan ők győznek, kiszorítanak a térből. Ahogyan rokonait sem választja az ember, ezek a kerékpárok sem kiválasztottak, inkább jönnek egymás után. Úgy gondolom, a kerékpár olyan tárgy, ami jogosan lehet emblémája egy új gondolkodásnak, ami már létezik, de nem integrálódott napi életünkbe. Még mindig hierarchiában élünk, és gondolkodunk, miközben ezt a világképet a természettudományok már meghaladták. A kerékpár nagyszerűen testesíti meg ezt az új elképzelést, a szabadon gondolkodó és mozgó lények teljes egyenlőségét és felelősségteljes gondolkodását."

/Roskó Gábor/

Egy évvel ezelőtt olyan területre bukkantam a hetedik kerületben, amely ipari jellegével kívülállóként bújik meg országunk legurbánusabb területén. Ebből kifolyólag funkciója elveszett, nem verhet újabb gyökeret. A régi ipari csarnokban ma szupermarket, a trafóházban irodák működnek. A Dembinszky, Damjanich, Rottenbiller és Bethlen Gábor utca övezte terület rehabilitációja már megtörtént, legalábbis a városvezetőség szerint. Hiszen burkolókő van mindenütt, és a facsemeték is erőre kaptak már. Ám a parkolót csak az ott dolgozók vagy ügyintézők használják félüzemen, a köztes tér pedig pang. A hely értékéhez méltatlan a parkoló, a gumiszerelő, a romos raktár, amelyet fotóról inkább a kőbányai vasútvonal menti graffiti-övezetbe képzelnénk. Félúton a Gödör és a Millenáris Velodrom között, ez a hely sokkal inkább megfelel a minden délután oda járó fiataloknak, akik bicikliznek, fociznak és görkorcsolyáznak, ha tehetik.

 

Szijjártó Csongor diplomamunka.
1/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.

Szijjártó Csongor diplomamunka.
2/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.

Szijjártó Csongor diplomamunka.
3/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.

 

 

Maga az ötlet, hogy biciklimúzeumot tervezzek egyrészt az eszköz melletti elhivatottságomból, másrészt olyan lelkes gyűjtők iránti tiszteletből ered, mint például a kortárs festő, Roskó Gábor, akinek magángyűjteménye – sok másikhoz hasonlóan – egy eldugott és alkalmatlan helyen várja, hogy napvilágra kerüljön a kerékpártörténelem. Szerettem volna egy olyan központi helyet létrehozni a kerékpárosoknak, amely bár nem az egyetlen, de meghatározó jelentőségű mind látogatottságában, mind funkcióit tekintve. A közelben található Közlekedési Múzeum egymaga nem tudná ellátni ezt a feladatot, a kínálatában hasonló Erzsébet téri Gödör pedig mint találka-, parti- és sportközpont már telítődött, így ésszerű a decentralizálás. Ennélfogva az épület funkciói széles spektrumban mozognak. Elsődleges funkciónak a kerékpár múzeumot és hozzá csatlakozóan múzeum-shopot és kávézót határoztam meg.

Felvetett néhány további kérdést az intenzív átmenő forgalom és az önkormányzat rendezési terve, amely szerint a helyszín nagy része közterületnek van szánva). Így került szóba a közpark, illetve tematikus biciklis park, mint köztér. A kerékpáros és múzeumfunkcióhoz pedig hozzáadtam egy kerékpárszerelő műhelyt (amely egyszerre működhet biciklis boltként és restauráló műhelyként is), valamint egy zárt és több nyílt biciklitárolót. Mivel a belvárosban nagy szükség van olcsó parkolóházakra, ezért a kieső parkolóhelyeket mélygarázzsal pótoltam, ahonnan könnyen elérhető egy kis biciklikölcsönző.

Megoldandó problémaként merült fel a viszonylag alacsony ipari épületek övezte terület egy részén elkezdődő magas bérházsor, amely egy igen tekintélyes méretű tűzfallal határolja a területet, valamint ugyanennek az épületnek a hátsó, „kerti" homlokzata, amely ránéz a tervezési területre. A ilyen típusú udvarok közparkosítása Európában már bevett szokás, és ahogyan dán és portugál példák mutatják, elég népszerű is. Tervem mellékkoncepciója tehát ezen problémák megoldása, amely a tűzfal esetében a társasház által hasznosítható közösségi tereket, teraszokat foglal magában, a terület szempontjából pedig kerékpártárolók, parkoló, közpark funkciók elhelyezését taglalja. A terület fáinak megőrzését fontos, ám nem kötelező szempontként kezeltem. A koncepció mellékágait külön tervezési fázisnak tartom, azzal részletekbe menően nem foglalkoztam.

A múzeumépület formai kialakítását az első perctől különállóként, önálló jelentésként értelmeztem. Nem kerestem kapcsolódási pontokat a szomszéd épületekhez, hiszen azok mind éles határként, megközelíthetetlen arcokként néztek a területre, kivéve talán egyet, amely roppant tűzfallal, homogén nyerstégla-architektúrával bámul üresen a helyre. Ebből adódóan az épület formaalkotása szabad, mind a homlokzatokat mind a pince- és tetőformálást tekintve és szinte kezdetektől lehetőség adódott a tervezésben a köztérnek az épületbe, az alá való befolyatására.

Tervem alapkoncepciója tehát egy köztér volt mely felett, körül egy tömeg emelkedik, lebeg. Fontos volt továbbá az épület jó átláthatósága a lendületes kiállítási útvonal megteremtéséhez. Maga a kiállítási tárgy, a kerékpár adta a formai alapot: csöveivel és háromszögeivel egy merev vázat alkot, amely oly tökéletes, hogy bár több mint száz éve próbálják megújítani, a legújabb és legmodernebb anyagok is erre az alapformára hagyatkoznak. Így jöttek létre csövek, hidak, hármas csomópontok, melyeket egy öblösödő kráter fölé csavartam. A korai formák még keresték a kezdetüket és végüket, majd később ugyanabban a pontban megtalálták azt.     


Az épület homogenitása fontos szempont volt számomra, amennyiben önállósítottam a formát, elkülönülő mégis semleges jelleget kívántam az épületnek. Az ipari környezet és a terület mellett álló svédtetős ipari csarnok adta meg az anyag kérdésére a választ. A kopolit, vagy kopilit néven ismert ipari üveg Közép-Európában divatosnak számít manapság – gondoljunk csak a Prágai Műszaki Könyvtárra vagy Emil Lammers rendőrségi épületeire Németországban. Ebből az anyagból aztán később szerkezeti, kiállítás-technikai megoldások is születtek. Az szerkezeti felépítés könnyű, tekintettel a levegőbe emelkedett tömegekre és a kerékpár ősi elnyűhetetlen anyagára az acélra. Végül kialakult egy acélszerkezet, amelyet két oldalról a kopolit-üveggel burkolok, létrehozva ezzel a homlokzat homogén megjelenését. A kétrétegűségből adódóan játékot kezdtem a belső, illetve külső felület között így jött létre a funkciónak megfelelően néhol víztiszta néhol csak áttetsző üvegfelületek kombinációja. A külső réteg minden ponton víztiszta, míg a belső a kávézó, shop, kiállítás vagy vetítőfunkciónak megfelelően engedi be a fényt, vagy épp gátolja.

 

Szijjártó  Csongor  diplomamunka.
4/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.

Szijjártó  Csongor  diplomamunka.
5/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.

Szijjártó  Csongor diplomamunka.
6/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.


Szijjártó Csongor diplomamunka.
7/9
Szijjártó Csongor diplomamunka.


 


A kráter kialakítása több szempontnak is meg kellett, hogy feleljen. Mint köztér, járhatónak, biztonságosnak és olykor kényelmesnek kellett lennie, mint biciklis park teret kellett hogy adjon a mai városi kerékpárosok egy új nemzedékének, akik biciklijükkel minden tereptárgyat megjárnak, akárcsak más extrémsportok művelői. Természetesen a kávézó, kerékpárműhely teraszát is el kellett helyezni, valamint biztosítani szerettem volna a lehetőségeket a többi sportolni vágyó számára is.


A kiállított terv egy metszete mindannak, amit fontosnak és értékesnek találtam a tervezési folyamat során, ám minden bizonnyal nem vett figyelembe minden szempontot. A prezentálandó terv tartalmaz játszóteret, kerékpáros gyakorlópályát, parkolót, biciklitárolót, kávézóteraszokat és közparkot, ám a kerttervezési folyamat még csak programként teljes. A diplomamunka gerincét mindenképpen a múzeumépület és a tűzfalra tapasztott többfunkciós provizórium ragasztványépület adja.


Az épületet több irányból lehet megközelíteni, a Dembinszky és Bethlen Gábor utca irányából a jelenlegi parkolók később parkosított területen át, a Rottenbiller utca felől kapualjon keresztül szintén az övező parkon keresztül. A terület közepén mélyedő térbe bármely irányból leereszkedhetünk gyalog vagy biciklivel. Ha autóval érkezünk, akkor a Bethlen Gábor utcából kocsibehajtón érhetjük el a parkolót, ahonnan egy folyóson a kráterbe, vagy egy lépcsőn keresztül a parkba juthatunk, ahol elérhetjük a múzeum bejáratát.

A bejárati recepció dupla belmagasságú légtérrel fogad, majd a széles rámpa rögtön kiállítási térré válik. A rámpa végén az első pilonépület felső szintjére érünk, ahol a kiállítást a következő hídon elhagyva meglátogathatjuk a vetítőt. A vetítő két helyiségből áll: egy nagyobb, szabályos térben bútorok látják el a kis egyszemélyes vetítőkabin-funkciót, míg a másik terem kis létszámú csoportoknak biztosít filmnézési lehetőséget. A lejárati rámpán visszatérve és továbbhaladva a fő pilonépület felső szintjére érünk, ahol megtekinthetjük a legnagyobb kiállítóteret majd a lefelé induló rámpa pihenőjén visszatérhetünk kiinduló pontunkhoz vagy továbbhaladhatunk az alsóbb szintekre, a múzeum-shopba és a kávézóba.


Szijjártó Csongor
8/9
Szijjártó Csongor

vezető tervező: Szijjártó Csongor (MOME)
opponens: Ekler Dezső
konzulens: Csomay Zsófia

 

 

Vélemények (1)
Szijjártó Csongor
2010.09.17.
14:16
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZILICE// Rejtett kincsek

2023.03.16. 16:42
10

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

A Szilicei-fennsík karsztos világának természeti kincsein túl ismert egy építészeti gyöngyszem is: ez pedig a gótikus eredettel bíró, mára a Református Egyházhoz tartozó szilicei templom. A Rejtett kincsek mai részében a 13. századi eredettel bíró, különleges, erődített kegyhelyet ismerhetjük meg.

Nézőpontok

KEMÉNY GYÖRGY SECCOJA// Egy hely + Építészfórum

2023.03.16. 14:24
9

Budapest szívében, a Ferenciek tere egyik lakásának cselédszobájában rejtőzik a magyar pop-art egyik kulcsműve és a város egyik legérdekesebb zuga. A lakásban marxista szemináriumok következménye lett a jól ismert kollektív alkotás, azaz egy falkép, amelyet minden szombat este tovább színeztek a tagok, míg a figurákat, kontúrokat Kemény György grafikus és plakáttervező készítette el.

Budapest szívében, a Ferenciek tere egyik lakásának cselédszobájában rejtőzik a magyar pop-art egyik kulcsműve és a város egyik legérdekesebb zuga. A lakásban marxista szemináriumok következménye lett a jól ismert kollektív alkotás, azaz egy falkép, amelyet minden szombat este tovább színeztek a tagok, míg a figurákat, kontúrokat Kemény György grafikus és plakáttervező készítette el.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk