építészet : környezet : innováció

Kultúrával megszelídített természet - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

Az alföldi táj erősen horizentális jellegű, ahol az egymásmellettiség jelenti az összetartó erőt. Egy új elem nem a régebbi eltörlésével találja meg helyét, téri és kulturális beágyazódása sokkal inkább szomszédaival való viszonyának megfejtésében rejlik. Pelle Zita és Balázs Marcell pályaműve ezen felvetésen alapszik. A terv megosztott III. díjat nyert. 

"Egyenletes éghajlatú vidék ez, kultúrával megszelídített természet, ahol az erdők parkszerűek, de a kertek erdőben folytatódnak, a lélek önmagára hivatkozik, mint minden törvény forrására, miután minden szép törvénynek alávetette magát. Ápolt szabadság ennek a vidéknek a hangulata; az ember, miután pallérozta természetét, fölszabadítja s kacérkodik a függetlenséggel, melynek műveltségében hordja ellenszerét."
Németh László: Történelmi táj (részlet)


Hódmezővásárhely egykori mezővárosként az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű városa. Egykori tavainak és mezőinek, lakott területeinek és környező tanyavilágának, művelt földjeinek és külterületeinek komplex kapcsolatrendszere erősen horizontális jellegű. Az Alföldre jellemző vízszintes vonal egyszerű, mégis megkapó képe Tornyai János tájkép festészetének is kedvelt témája. A tágas horizont világában a fák, a templomtornyok jelentik a súlypontokat. Horizontba sűrített karakter.

A 19-20. század fordulóján átszerveződő közigazgatás és intézményesülés folyamatában országszerte, így Hódmezővásárhelyen is egymás után kezdtek megjelenni a városi tornyok. A korábbi templomtornyok mellett megjelentek a városháza, járásbíróság, pénzintézet és egyéb bérpaloták tornyai. A korábbi, jellemzően földszintes belváros összképét új, vertikális elemek kezdték gazdagítani.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

 

A város karakterének megfogalmazása mellett párhuzamosan merül fel a kérdés: mit jelent ma a könyvtár? A digitális, információs forradalom által megváltozott életünkben egészen biztosan más szerepet tölt be, mint a korábbi évtizedekben. A könyvtárak állománya már digitálisan kereshető és a kölcsönzés is jelentősen leegyszerűsödött. Kimondható, hogy pusztán a könyvekhez való hozzájutás céljából nem lenne szükség könyvtárat építeni, ennek ellenére a könyvtár meghatározó szerepe ma is vitathatatlannak tűnik. A kölcsönzésen túl a könyvek iránti érdeklődés, a kultúra közösségteremtő ereje, a valódi, nem virtuális találkozások tereinek biztosítása a könyvtárak legfontosabb feladata.

Németh László Ágak és gyökerek című írásában arról ír, hogy a történelem változó körülményeiben legfőbb feladatunk „Lenni, s növelni a kohéziót”. Szépen rímelő gondolat ez az alföldi horizontális világ erőterével, ahol az egymásmellettiség jelenti az összetartó erőt. Egy új elem nem a régebbi eltörlésével találja meg helyét, téri és kulturális beágyazódása sokkal inkább szomszédaival való viszonyának megfejtésében rejlik. Javaslatunkban olyan könyvtár kialakítására törekedtünk, amely tiszteletben tartja szomszédait, együttműködésre törekszik velük.

A Református Ótemplom korábbi, védfallal körbezárt kertjének kontúrja az 1889-es bontás során részben eltűnt. A templom karakteréhez hozzátartozó védett körbezártságot az új épülettel visszahozzuk, de funkcionális értelemben továbbra is nyitva hagyjuk: az új rendezvénytér a templomkerttel együttműködésben erősítheti az Ótemplom közösségének életét. A szomszédos lakóházat megtartjuk, földszintjét könyvtári funkciók kialakítására fordítjuk. Az eddig zárt keleti homlokzatát megnyitjuk, csökkentve ezzel a tömbbelső „hátoldal” jellegét.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

 

Hódmezővásárhely népi hagyományainak és képzőművészetének egyik legmeghatározóbb kincse a kerámia. A Majolikatelep európai színvonalú kerámiákkal ajándékozta meg a várost, homlokzatokon és tetőkön való alkalmazása sokszínű és időtálló karakterrel dúsítja a város építészetét. Az Andrássy út térfalait számos felületen gazdagítja a kerámia. Az új könyvtár kerámia homlokzatával nemcsak beáll az Andrássy úti házak sorába, hanem a homlokzatain felhasznált kerámia a benapozással összefüggő intelligens burkolatként is működik.

Építészeti koncepciónk fentiek összegzéseként három lábon támaszkodik:

  1. A beépítés módja a közösségi terekben és a környező épületekkel való viszonyban a horizontális kapcsolódásokat erősíti,
  2. A könyvtár a Kossuth tér közintézményeinek sorában új súlypontként jelenik meg, mely egyaránt érvényesül a déli városfal felől városba érkezők, valamint az északi sétáló utca, az Andrássy út és a Kossuth tér felől érkezők nézőpontjából,
  3. A kerámia, mint városi karaktert hordozó építészeti örökség alkalmazásában a hagyományt és az ésszerű homlokzati kialakítást ötvözzük.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

 

Építészeti kialakítás

Egy települést kiszolgáló könyvtár egyaránt tekinthető nyitott városi funkciónak és zárt városi térnek is. A belső terek tagolása, nyitottsága, átláthatósága fontos szemponttá emelkedik. Az épület funkcionális értelemben is transzparens, építészeti kialakítása ennek a szándéknak az eredménye, homlokzatai egyszerű formában közvetítik az építészeti koncepció szándékait.

A központi olvasótér horizontmagasságban egybefüggő tere felülvilágított. Az északi tájolással kialakított shed tető egyenletes, szórt égboltfényt biztosít. A térhez négy belső olvasókert kapcsolódik, az intenzív növényvilág az olvasás nyugodt környezetéhez kíván hátteret szolgáltatni, egyben a körbezárt kert biztonságát is kínálja.

A város építéstörténetében nyomon követhető a kerámiaelemek változatos alkalmazása. Az épület ennek a kohéziót teremtő karakternek szeretne részévé válni: homlokzatai kerámia-elemsorozatból készülnek. A tervezett V és A alakú mintázat egyszerre áttört és homogén. A szükséges helyeken tömör burkolatként, bevilágítást igénylő helyeken áttört árnyékolóként, a déli tájolású síkon visszahúzott üvegszerkezettel, átszellőztetett klímahomlokzatként kialakítva funkcionál.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell


Funkcionális kialakítás

Az épület három, minőségében eltérő bejáraton keresztül érhető el. A Kossuth téri homlokzat mentén, az épülettömeg által védett helyzetben helyezkedik el a látogatói főbejárat, amely a mindenki számára nyitott előcsarnokot és az információs pultot tárja fel. Az előcsarnok elosztó jellegű, innen érhető el a gyermekkönyvtár, a nagy olvasóterem, valamint függőleges közlekedéssel az emeleti szintek. A főbejárathoz közel található a kávézó és terasz, amelynek nyitott homlokzati felülete bejáratként is használható. A nyugati homlokzat e szakaszáról érhetők el közvetlenül azok az olvasótermi bejáratok, amelyet a rendszeres látogatók, bérlettel, olvasójeggyel rendelkezők használnak.

A gyermekkönyvtár az Andrássy út felől közvetlenül, vagy az előcsarnokon keresztül közvetetten is megközelíthető. A gyermekkönyvtár légtere azonos a felnőtt olvasóval, mindössze a bútorozás térelhatároló szerepe választja el a két funkciót. A könyvtári igazgatási feladatot ellátó irodahelyiségek, valamint a Németh László emlékszoba a keleti traktusban található, az olvasótérrel egy szinten, a meglévő lakóépület nyitott földszintjén kialakítva. Az irodai funkciók önálló bejárattal rendelkeznek.

A gazdasági beszállítás az épület észak-keleti oldalán kerül elhelyezésre, a szállítási forgalom a keleti oldalról, burkolt térszínről érhető el. A beszállítást tartalmazó blokk teherlifttel közvetlenül kapcsolódik a pinceszinten kialakított raktározó terekhez. A pinceszinti zónákat az északi oldalon található manipulációs tér tárja fel, ahonnan a személyzet kiszolgáló funkciói, a levéltári és a könyvtári raktár egyaránt közvetlenül elérhetőek. A belső könyv és iratmozgatás szempontjából a pince két függőleges közlekedési kapcsolattal rendelkezik.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

 

A déli homlokzat mentén találhatók az előadóterek, amelyek nagy létszámú események során összevonhatóak. Ebben a zónában helyezkedik el a klubtér, a multimédia és a folyóiratolvasó, amely terek a hétköznapi élet pezsgő színterei lehetnek. Az összevonható rendezvénytér kettős feltárással rendelkezik: használható az olvasótérhez kapcsoltan, megközelítése a könyvtár látogatójegyes forgalmától elkülönített. A templom felé tájolt, déli homlokzaton közvetlen bejárat is található, amellyel a rendezvénytér és a hozzájuk kapcsolódó vizesblokk külső használatúvá, önálló rendezvények számára kiadhatóvá válik.

Az emeleti szinteken helyezkednek el a könyvtár oktatási/kutatási, valamint a levéltár terei. Az első emeleten találhatóak a könyvtárhoz tartozó oktatási, kutatási és informatikai termek, míg a második emeleten a levéltári rendeltetés található. A levéltári szint magában foglalja az intézmény igazgatásához szükséges helyiségeket, a levéltárosokat és a kutatótermet. A kért anyagok a pinceszintről közvetlenül eljuttathatóak a kutatótérbe.


Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont - építész: Pelle Zita, Balázs Marcell

 

Hővédelem és belső téri komfort

Az épület geometriai kialakítása önmagában biztosítja az egybefüggő üvegfelületek árnyékolását a nyári időszakban. Az éjszakai, tetőn történő átszellőztetés lényegesen csökkenti az épület felmelegedési kockázatát és hűtési igényét. Az északi irány felé döntött shed üvegtető az olvasótér minden pontján egyenletes, jó minőségű bevilágítást nyújt. A tető egyes szakaszain teljes értékű zöldtető készül, a termőföld vastagsága meghaladja a 100 centimétert. A zöldfelületek olvasótérhez történő kapcsolása – párologtatáson alapuló – természetes hűtési és bevilágítási lehetőséget is jelent.

Pelle Zita, Balázs Marcell

 

vélemény írásához jelentkezzen be »