építészet : környezet : innováció

Lágy esésű épülettömeg: sportközpont és ifjúsági park Tárnokon

Paládi-Kovács Ádám és Hőnich Henrik célja az volt, hogy a kialakítandó közpark egyszerre adjon otthont különböző sportpályáknak, ugyanakkor kielégítse a kikapcsolódni vágyók igényeit is. Mindezt úgy kívánták megvalósítani, hogy a park a lehető legkisebb ökológiai beavatkozással fogadja be a multifunkcionális sportcsarnokot.

Építészeti koncepció

A sportközpontot is magába foglaló Ifjúsági Park (közpark) megvalósítására kijelölt terület a Tárnok Kis-Berki-dűlő ingatlana. A jelenlegi rét északnyugati oldalán két futball-pálya, északkeleti felén jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló területek fekszenek, délkelet felől iskola építés céljára fenntartott –, míg délnyugatról a Benta-patak menti hosszanti telek határolja.

A Benta-patak áradásától egy 80-90 cm magas töltés védi a part menti területeket. A rét jellegű egyszintes növényzeten kívül („gyep”) cserje vagy fa a területen nincs, a vizes élőhelyet kedvelő fákat a tervezési területen kívül, a Benta-patak folyását követve telepítették. A telek É–D irányban enyhén lejt, az eredeti terepre valamikor egy kisebb, jobbára földet tartalmazó dombot ”hordtak”.

A rendezési terv szerint az ingatlan megközelítése a Berki útról biztosított. A földút másik oldalán lévő és a Hazatérők útja közötti, jelenleg szántó besorolású és mezőgazdasági művelés alatt álló területet – a rendezési terv szerint – távlatban családi házas beépítésre jelölik ki. A koncepcionális döntés alapkérdéseit és azok megválaszolását a tervezési terület helyzete és adottságai határozták meg.

 

Sportközpont - építész: Paládi-Kovács Ádám, Hőnich Henrik

 

A sportcsarnok

A sportcsarnok az enyhén délfelé lejtő terep legmagasabb pontján, a telek északi sarok pontján, annak főközlekedési úthoz (Berki út) legközelebbi, legkedvezőbb helyzetben lévő részén helyezkedik el a közpark fogadó – befogadást kifejező elemeként, amely architekturális átmenet az épített környezet és a természet világa között.

Célunk az volt, hogy a sportcsarnok olyan épített létesítményé válhasson, amely nem rátelepszik a közparkra, hanem mintegy abból természetes módon kifejlődött-kinőtt plasztikus terepalakulat legyen. Ezt a célt szolgálja: a „lágy esésű épülettömeg”, amelyre felfut a rét, illetve a Benta-patak felől indított, az extrém sportokat befogadó és az épületre ráfutó-ráterülő plasztikus tereprendezés és növénytelepítés, mintha a rét – északi sarkát képletesen felemelve – lepelként borulna rá és foglalja magába az épületet.

Ahhoz, hogy a sportcsarnok az ifjúsági park szerves részévé és egyben szervező elemévé váljék hozzájárul az előcsarnok transzparenciája, egyszerű áttekinthetősége, a fejépület valamennyi funkcionális elemének (előcsarnok, büfé fogyasztótér, a földszinti terasz, az emeleten megosztható előadótermek, konditerem, irodák) vizuális kapcsolata a parkkal (nagyméretű üvegfelületek); illetve az ökológiai elemek változatos és tudatos alkalmazása (zöldtető, zöldhomlokzat, a háromszintes kertészeti kialakítás).

 

Sportközpont - építész: Paládi-Kovács Ádám, Hőnich Henrik

 

Terület felhasználási- és telepítési szempontjai

  • a kültéri labdajátékos sportpályák kívánatos É-D hossztengelyű tájolása,
  • a kültéri pályaelrendezés leggazdaságosabb terület felhasználása,
  • 1000 méteres futópálya, melynek egy szakasza 60, illetve 100 méteres síkfutásra is alkalmassá tehető,
  • az extrém sportok pályáinak izolálása természetes elemekkel (a pihenni vágyó közönséget ne zavarják),
  • a gyalogos séta- és feltáró utak vezetése,
  • vizuális kapcsolat biztosítása az egyes funkcionális egységek között,
  • egyszerű és átlátható parkolási rendszer,
  • a lökésszerű forgalmat (mérkőzés vagy rendezvény végén) fogadni képes tágas épület előtti köztér,
  • energiatudatos (a dél felé lejtő zöldtetőre telepített napelemek és napkollektorok) és fenntartható épület (alkalmazott anyagok, szerkezetek, berendezések, műszaki megoldások, tájolás).

 

Sportközpont - építész: Paládi-Kovács Ádám, Hőnich Henrik

 

Funkcionális koncepció

  • az épület külső kapcsolatai egyértelműek és tisztán átláthatók legyenek a köztér felé,
  • a közönség, a sportolók-versenyzők, a szolgálati és az esetenkénti teherforgalom világos szétválasztása épületen kívül és a házon belül,
  • az épület funkcionális működésének tiszta átláthatósága a könnyű és egyértelmű tájékozódás érdekében (használat, menekülés),
  • a lelátók egyenletes feltöltése és gyors, rövid-utas kiüríthetősége,
  • a lehető leglogikusabb és legrövidebb belső közlekedési rendszer kialakítása,
  • az utcai cipős és a tornacipős forgalom szigorú szétválasztása (még a tanári-edzői-bírói is),
  • a sportcsarnok több (2-3) azonos méretű részre osztható, azonos épületgépészeti és elektromos kiszolgálás mellett,
  • az öltözőket a kültéri sportpályák sportolói az utcai cipős közlekedő felől használhassák,
  • az esetenkénti teherforgalom (koncert) a közönségforgalmat ne zavarja,
  • a fogyatékkal élők számára mind az épületbe való bejutás, mind a belső forgalomban való részvétel teljes körűen akadálymentes legyen.

 

Sportközpont - építész: Paládi-Kovács Ádám, Hőnich Henrik

 

További funkcionális lehetőségek

A fejépület egyes funkcionális egységei szakaszolva is működőképesek,
azaz az előcsarnok, vagy a büfé a terasszal, vagy a közönség WC stb. egymástól függetlenül (detektív rácsos elválasztás) működhet, illetve üzemeltethető, illetve a fejépület tetején gyalogosan vagy liften elérhető kilátó-terasz létesíthető, amely a büféből akár ki is szolgálható.

 

Sportközpont - építész: Paládi-Kovács Ádám, Hőnich Henrik

 

Szerkezetek, anyagok

A többcélú sportcsarnokban felület-elasztikus sportpadló lengőpadló fűtéssel;
a kültéri labdapályák és a futópálya csúszásmentes, pont- és felület-rugalmas kültéri burkolattal (recortan stb.); a mobil lelátók acélszerkezetűek és formatervezett műanyag ülésekkel; a nagy közönségforgalmi közlekedő tereket kőburkolattal javasoljuk. A vizes helyiségekben és az öltözőkben csúszásmentes greslap burkolat készül; a homlokzatokat hőszigetelt szendvics-szerkezettel és időtálló külső kéreggel látszó fehér betonnal (esetleg acéllemez, vagy szálcement lapok, esetleg préselt műgyantás lap) képzeltük el. A homlokzati üvegszerkezetek hőhídmentes acélszerkezetűek (magas szintű igénybevétel, vandalizmus); a felülvilágítók pontraszter-festésű ragasztott üvegezésűek.

A tetőfödém kettős hőszigetelésű (DUO) zöldtető (egyesíti az egyenes és fordított rétegrend előnyeit: fokozott hő-, tűz- és zajvédelem), szőnyegnövényekkel és laposan terülő örökzöldekkel valósulna meg. Opcionálisan javasolt: zöldhomlokzat rozsdamentes acélhálóra futtatott lombhullató és/vagy örökzöld növények. Előnyei: napsugárzás elleni védelem (a mögöttes felület felmelegedése 20 százalékkal csökken, légnedvesség szabályozás, oxigéntermelés, por elnyelés, évszakról évszakra másként láttatják az épületet.

Paládi-Kovács Ádám

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »