Lánchíd és hídfőterek: A Széchenyi tér

A Lánchíd és a hídfőterek átalakításának terveit bemutató cikksorozatunk jelenlegi, záró része a Széchenyi tér, Széchenyi rakpart és József Attila utca megújításával foglalkozik. 2022 nyarán az állam ingyenesen átvette két további tér mellett a Széchenyi teret, majd 99 évre az V. kerületnek engedte át azokat hasznosításra. A Széchenyi tér további tervezése így ellehetetlenült, a tervezés engedélyezési tervi szinten megállt. A jelen tervbemutató a Széchenyi tér és Széchenyi rakpart esetében engedélyezési tervszintet tükröz, míg a József Attila utca tekintetében az eredeti szerződés szerinti megvalósíthatósági tanulmányt mutatjuk be.

ÉPÍTÉSTÖRTÉNET
A Széchenyi tér a mai dunai panoráma egyik legszebb tere, sokáig csak az áruszállító hajók kirakodására szolgált, ezért is nevezték Rakpiacnak vagy Kirakodó térnek. Ekkor (jóval a Lánchíd megépülte előtt) csak egy kis aszimmetrikus teresedést látunk a térképeken ezen a helyen. Az első klasszicista paloták felépültét követően, az 1830-as évektől megváltozott a tér funkciója, jellege: előkelő városi köztérré vált. Ez elsősorban a Szépítő Bizottmány tevékenységének volt köszönhető, később a tér átalakulását erősítette a Lánchíd megépülte (1849) illetve a Duna szabályozásához kapcsolódó partfeltöltés is. A terület északi részén lévő partszakaszt jelentősen feltöltötték, így nagyjából téglalap alakú, kellemes arányú tér jött létre.

A Kirakodó-tér hátsó térfalát többemeletes klasszicista magánpaloták képezték, két oldalán pedig rangos középületek épültek: a Lloyd palota (1830), illetve a Magyar Tudományos Akadémia palotája (1865). A térképi ábrázolásokon az Akadémia palota építkezésével párhuzamosan jelenik meg a téren úthálózat, az 1860-as évek elejéről származó ábrázolások azt mutatják, hogy a terület kialakítása elsődlegesen közlekedési funkcióját tükrözte. A Dunára merőleges Béla (ma Vigyázó Ferenc) és Fürdő (a mai József Attila) utcák irányából két széles, ferdén futó kocsiút vezetett a híd felé, a tér funkciója elsősorban az volt, hogy a híd irányába vezető város felőli forgalmat szolgálja.

Az 1860-as évek elején már született terv a terület parkosítására: a híd lehajtójától sugárirányban fasorral szegélyezett, kövezett utak vezettek volna a város felé vezető összes utcához, a közöttük lévő területen növényzettel. Már ekkor a tér középpontjába, körülbelül oda, ahol később a koronázási domb állt, Széchenyi szobrát helyezte el a tervező, Friwisz Ferenc.

Szobor nem került akkor még a térre, de a meglévő két, ferdén futó (valószínűleg bazaltkockakővel burkolt) utat 1867-ben már fiatal fasor szegélyezte. Az utak között fennmaradó területet viszont a legtöbb ábrázolás burkolatlan, de növényzet nélküli talajnak mutatja (ugyanakkor közvilágítás már ekkor is volt a téren, a fényképek tanúsága szerint gótizáló romantikus utcalámpák, kandeláberek álltak).

A tér belső oldalán futó, az Akadémia és a Dorottya utcát összekötő út ekkor már valószínűleg vulkanikus nagykockakő burkolatú volt, középen 45 fokban összefutó átlós sorokban (halszálka), kötésben rakva. A két, ferdén a hídfő felé futó nagykockakő burkolatú, fasor övezte kocsiút közé került 1867-ben a koronázó domb. A téren zajlott első jelentős események egyike volt az I. Ferenc József koronázásához (1867. június 8.) kapcsolódó ú.n. kardvágás. A magyar vármegyék és szabad királyi városok földjéből emelt dombon a leendő király négy kardvágást tett a négy égtáj irányában, ezzel jelezve, hogy kész megvédeni országát a különböző irányokból érkező támadástól. Ebből az alkalomból építették fel a tér közepén a gótizáló architektúrájú alacsony támfallal körülvett koronázási dombot, hasonló kiképzésű felvezető lépcsőkkel.

A koronázási domb elbontásáról már a hetvenes évek elején döntés született, a tér átalakításának terveit a nemzeti példaképek állítandó szobrai elhelyezésének szándéka vezérelte. Több terv is született a terület méltó kialakítására, Feszl Frigyes 1871-ben egyetlen szobor köré szervezte volna a teret, később Reitter Ferenc és mások is három hangsúly elhelyezését tartották megfelelőnek. A híd tengelyébe és a tér két oldalára is került volna egy-egy vagy több szobor. Végül 1877-ben bontották el a koronázó dombot, majd parkosították a területet. Mind a tervezetek, mind a megvalósult megoldás figyelembe vette a korábbi időkben kialakult, az Akadémia és a Dorottya utcák felől a hídhoz vezető útvonalakat. Ennek megfelelően három növényszigetet alakítottak ki a téren, egy háromszögletű alakzat került a híddal szembe, két oldalán út vezetett a Zrínyi és a Mérleg utca felé, kétoldalt pedig egy-egy cseppformájú, fákkal övezett, virágos növényszigetekkel tagolt parkot alakítottak ki.

A híd képzeletbeli meghosszabbított tengelyének két oldalán, szimmetrikusan helyezték el először Széchenyi István szobrát az Akadémia épülete előtt, 1880-ban (Engel József alkotása, a talapzat Weber Antal műve). Vele szemben a Tőzsde épülete előtt Deák Ferenc szobra, Huszár Adolf alkotása állt (a szobrot Huszár halála után Keszler Adolf és Mayer Ede fejezte be, a talapzatot Schickedanz Albert tervezte), ezt 1887 szeptemberében avatták fel. A szobrok elhelyezése és a nagy, összefüggő zöldterületek kialakítása, vagyis a parkosítás során jelentősen megváltozott a tér jellege. Puszta közlekedési funkciója mellett a fényképek szerint sétatérré, pihenőhellyé is vált: a szobrokat csigás, historizáló kovácsoltvas kerítéssel védett liget, ezen belül szimmetrikus növényszigetek övezték, közöttük sétautak vezettek, padokkal.

Az Akadémia épülete előtt Szarvas Gábor (Jankovits Gyula, 1899) és Salamon Ferenc (Jankovits Gyula, 1902) valamint I. Tóth Zoltán (Vigh Tamás, Markolt György, 2006) mellszobra látható.

Közlekedési szempontból fontos változás volt a villamosközlekedés megindulása a rakparton, ez a Széchenyi teret is érintette. 1889-ben indult el az egyik első villamosjárat a felső rakpart Akadémiától északra eső szakaszán. Hamarosan napirendre került a villamosvonal bővítése, 1900-ban az Akadémia épületétől dél felé meghosszabbították a vonalat. Ekkor a Széchenyi tér belső oldalán vezették tovább a sínpárt, majd a villamos a mai Eötvös térnél hagyta el a teret, a felső rakparton folytatva útját.

A tér a 20. század elején is őrizte korábbi jellegét, bár átalakítása a 30-as években napirendre került, a tér közepén kialakított park képe a második világháborúig lényegében változatlan maradt. (Branczik Márta)

A második világháború után, mikor újjáépítették a felrobbantott Lánchidat 1949-ben, a pesti hídfőjénél lévő, akkor még Roosevelt teret is megújították Jancsó Vilmos 1950-es tervei alapján. Radó Dezső leírása alapján ekkor alakult ki a ma is meglévő egybefüggő ovális alakú zöldfelület. A Széchenyi szobor mellé platán fákat ültettek, a Deák emlékmű környezetébe pedig zöld juhart, nyírt és selyemfenyőt. Ezek mellett még megtalálható fajok a téren: ostorfa, hárs és ezüstfenyő. Ezek a fák és az idős akác mai napig árnyékba borítják a teret. A Gresham palota előtt 2000-ben épült meg a Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest mélygarázsa, amelyet az első, országos hírnévre szert tett favédelmi tiltakozás kísért.

TERVEZÉSI PROGRAM
A pesti Duna-part megújítására 2015-ben írta ki a Főváros a RAK-PARK nemzetközi építészeti tervpályázatot. A közbeszerzési eljárásban meghatározott fő tervezési irányelveket a fenti tervpályázaton I. helyezést nyert pályaművünk alapján rögzítette a Megrendelő. A pályázati bíráló bizottság kiemelten méltatta a Széchényi tér kialakítását; "Jó megoldás a térre becsatlakozó utcák átvezetése a Dunára, és az erre keresztirányban az Akadémia felől vezetett sétány burkolatrendszere, amely arányosan tagolja a teret, előnyös a gyalogos forgalom szempontjából s egyben attraktív tartózkodási, pihenő-területekkel is szolgál. Kedvező az Akadémia előtt kialakított széles gyalogos térburkolat, amely egyben a téren végigvezető hosszirányú sétány kezdőpontja. Ebből a struktúrából fakad a teret a térfalak mentén tagoló, három, nagy egybefüggő zöldfelület, valamint a Dunára néző pázsitrézsűk, amelyek nagyvonalúak és jó fedettséget, megfelelő zöldfelület-arányt biztosítanak. A teret berendező, dekoráló vízarchitektúra, a burkolatok rendje és a berendezési tárgyak a tér léptékéhez igazodóak és karakteresek."

A Megrendelő a villamospályán átívelő gyepes rézsűk kialakítását végül nem támogatta, így a térszínen lévő három zöldfelületen a jelen tervezési diszpozíció alapján a pályázati munkához képest jelentős zöldfelület-növelést értük el.

A 2019-es tervezési feladatkiírás az alábbi főbb pontokat tartalmazta:

1. Széchenyi-lánchíd változatlan, 2x1 sávos kialakítása;
2. Kapcsolódó forgalmi viszonyok
3. 2x1 sávos rakparti kapcsolat;
4. 2x1 sávos Apáczai Csere János utca
5. 2x1 sávos József Attila utca
6. Kerékpáros forgalom előnyben részesítése;
7. Nagyobb zöldfelület, kisebb térburkolat, gondosan őrzött faállomány, a két fő szobor a helyén marad;
8. Minőségi téralakítás és anyaghasználat (burkolatok, zöldfelületek, utcabútorok, térvilágítás, képzőművészeti alkotások);
9. Korunk változékony időjárási viszonyaihoz alkalmazkodó, minimális fenntartási igényű, ám magas díszítőértékkel bíró növényfajok, és innovatív növénytelepítési módszerek, köztük a Stockholm faültetési rendszer (SFR) alkalmazása.

ELHELYEZKEDÉS
A pesti és budai Duna partok, illetve panorámájuk 1987 óta a Budapesten található "Világörökségi helyszín" része. Használatukról, bemutatásukról és fejlesztésükről törvény rendelkezik, e szerint "a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében", kezelésének nem szabad veszélyeztetnie "a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő". A Széchenyi István tér Budapest V. kerületében, a Lánchíd Pesti hídfőjénél helyezkedik el, a Duna-parti világörökségi helyszín részeként. A tervezési terület a tér teljes területét magában foglalja: északon a Magyar Tudományos Akadémia homlokzata határolja, nyugaton a Lánchídhoz vezető korlátos rámpa, délen a József Attila utca déli útszegélye és a Sofitel szálloda telke, keleten pedig a Roosevelt irodaház, a Gresham Palota és a Belügyminisztérium épülethomlokzatai képezik a tervezési határt.

JELENLEGI ÁLLAPOT

A Széchenyi István tér nagy kiterjedésű, központi zöldfelülete közel szimmetrikus elrendezésű, a közlekedési rendet tekintve pedig körforgalomként funkcionál.

A Lánchídról érkezők elé a Gresham palota impozáns épülete tárul, tőle jobbra a Belügyminisztérium 20. sz. eleji, balra pedig a Roosevelt irodaház modern épülete található. A körforgalomban jobbra haladva az Eötvös tér következik, kissé távolabb, a Duna-parton áll az Intercontinental szállodaépülete, a tér déli térfalát a Sofitel Hotel homlokzata képezi, mellette 19. század végi saroképület látható. A tér északi részén a Magyar Tudományos Akadémia található, a homlokzata előtti térrészt nagyobb részben gépjárműparkoló foglalja el. A parkoló és a körforgalom útpályája között kisebb fásított zöldterület különül el, itt áll Salamon Ferencz és Szarvas Gábor mellszobra. Közvetlenül az épület nyugati szárnya előtt Inokai Tóth Zoltán mellszobra áll.

A tér központi zöldfelületén elszórtan koros fák találhatók, melyek a tér két ellentétes pólusán elhelyezkedő szobrot - északon Gróf Széchenyi István, délen Deák Ferenc szobrát - veszik körül. A Zrínyi utcával szemben áll Pest egyik legöregebbnek tartott fája, egy erősen megdőlt törzsű, támasztékokkal rögzített fehér akác. A központi részen fátlan sáv teszi láthatóvá a Lánchíd felől a Gresham palota főhomlokzatát. A téren nyaranta évelő, illetve egynyári virágágyak emelik a szépen karbantartott, teljes egészében gyepesített zöldfelület esztétikai értékét.

A tér megújítására elsősorban a közlekedési helyzet megreformálása, humanizálása miatt van szükség, hiszen jelenleg a körfogalmat a gépjárműforgalom uralja, a központi zöldfelület gyalogosan csak az úttesten keresztül közelíthető meg, gyalogátkelőhelyek nincsenek, a kerékpáros közlekedés nehézkes.

A Széchenyi tér zöldfelületének esztétikai és biológiai értéke jelentős, azonban használati értékről csak feltételesen beszélhetünk, mert a gyalogos forgalomtól elzárt, így pihenő, rekreációs funkciót csak részlegesen tölthet be. Bár a budai világörökségi helyszín panorámája talán innen tárul fel a legelőnyösebben, az úttesttel körülzárt gyepfelületen és az állandó forgalommal terhelt környékén nem élvezhető teljes értékűen.

Nagyon érdekes, hogy a téren a buszvárón, néhány hulladékgyűjtőn és a járdákon elhelyezett növénydézsán kívül utcabútorok nem találhatók, tehát teljesen hiányzik bármiféle ülőbútor. Mind a gépjármű, mind a gyalogos közlekedési felületek aszfalt burkolatúak.

TERVEZETT ÁLLAPOT

Közlekedési rend változása
A forgalmi rendben az alapvető változást a körforgalom megszüntetése jelenti. A Lánchídról érkező, illetve a híd felé tartó gépjárműforgalom a József Attila utca irányába terelődik. A József Attila út felől az Akadémia utca felé északi irányába kizárólag engedéllyel és kerületi lakosként lehet majd behajtani. A Gresham mélygarázs a Mérleg utca felől érhető majd el. A Belügyminisztérium homlokzata előtti kizárólagos parkolóhelyek továbbra is biztosításra kerülnek.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) előtti felszíni parkoló megszűnik. A gyalogos közlekedésben előnyös változást jelent, hogy a teret egyirányban körbejáró forgalmi rend megszűnésével rövidülnek a fő gyalogos közlekedési áramlási útvonalak, egyidejűleg növekednek a funkcióbővített gyalogos forgalmú területek (pihenőhelyek, találkozópontok). Az akadálymentes gyalogos közlekedés minden irányban biztosítottá válik.

A téralakítási koncepció történeti levezetése
A tér strukturális átformálását már a történeti térképek alapján készítettük: a korábbi három zöldfelületi foltot jelenítettük meg újra, a Zrínyi utca és a Mérleg utca tengelye pedig átvezetésre kerül a zöldfelületek között. A tér kialakítása a határoló öt jelentős épülettömb ritmusát tükrözi, ennek megfelelően az Akadémia előtt jelentős burkolt felület alakul ki, a Roosevelt irodaház, a Gresham palota és a Belügyminisztérium előtt egy-egy zöldfelület jön létre. A Lánchíd előtt burkolt gyalogos felületet hoztunk létre, amely hosszú ülőfelülettel zárul. A tér déli, gépjárműközlekedési-felület okozta aszimmetriáját - a Lánchídtól északra - egy vízjátékkal ellenpontoztuk.

A téren a forgalmi rend átalakítása miatt megnövekszik a gyalogos felületek aránya, melyek új utcabútorokkal és berendezésekkel ellátva, továbbá fásítva a közlekedési szerepükön túl pihenő funkciót is betöltenek.

Az egybefüggő központi zöldfelület a terv szerint három egységre tagolódik, a Zrínyi utcát és a Mérleg utcát új sétányok kötik össze a Lánchíddal.

A két térszervező műalkotás – Gróf Széchenyi István és Deák Ferenc szobra – változatlanul helyben marad a gyepfelületben. A téren a jelenleg gépjármű közlekedési peremterületeken fasorok, facsoportok telepítése történik, a kiterjedt gyepfelületeket díszes virágágyak egészítik ki.

A Gresham palota előtt meglévő mélygarázs le- és felhajtója található, a mélygarázs kontúrja a zöldfelület alá nyúlik, födémszintje változó magasságú, ezért felette változó a rétegvastagság is, mely meghatározó a faültetés szempontjából.

A jelenlegi zöldfelület középső részén található két meglévő és megmaradó szellőzőnyílás, illetve a déli részen egy gázfogadó állomás, mely ugyan megmarad, azonban átépítésre kerül.

Funkcionális elrendezés szempontjából a tér két térrészlettel bővül, melyek a gépjárműforgalom alól felszabaduló területeken kapnak helyet: az egyik az MTA homlokzata előtti teresedés, a másik a Lánchíd előterében kialakult gyalogos térség.

Az MTA előtti fórum északi része szerves egységet képez az emblematikus épülettel, burkolatarchitektúrája kiemeli és hangsúlyozza a homlokzatot. A fórum déli része a Duna felé nyílik, kapcsolatot teremtve a parkkal és a gyalogos sétánnyal. A burkolatban elkülönülő raszteres elrendezésű taposókövek az akadémiához kapcsolódó jelentős személyek és tudományos események bemutatására szolgálnak majd.

A Lánchíd előterében, a Széchenyi tér fókuszpontjában a (szintén raszter jellegű) burkolati minta Gróf Széchenyi István, "a legnagyobb magyar" tevékenységének állít emléket ábrákkal, feliratokkal, idézetekkel.

NÖVÉNYTELEPÍTÉS
A területre 64 db új fát terveztünk, ezek közül 20 db kerül zöldfelületbe, 44 db pedig nagyméretű ültetőgödrökbe kerül telepítésre. A burkolt felületen megjelenő fák ültetése Stockholm Faültetési Rendszer (SFR) alapelvének alkalmazásával készülnek: a gyalogos burkolt felületekről, illetve a rácsos folyókákból összegyűjtött csapadékvíz levegőztető aknákba folyik, ahonnan a felgyülemlő csapadékvíz perforált dréncsövekbe kerül. A felső 2/3 részben perforációval ellátott dréncsövek az SFR ültetőközeg határán belül körülveszik a telepített fákat, elhelyezésük lejtés nélkül történik az ültetőközeg feletti drénrétegben.

Amennyiben rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék keletkezik, melyet az SFR rendszer nem képes felvenni, a felesleges víz a folyókákból bekötőaknákon keresztül a csatornába vezethető.

A tér zöldfelületei jórészt gyepfelülettel készülnek, amelyek rugalmas használatot biztosítanak. A tér keleti oldalán, illetve a Lánchíd tengelyében biodiverz virágágyak létesülnek, melyek fajösszetételénél a díszítő érték mellett kiemelt szempont az önfenntartó jelleg.

SZÉCHENYI RAKPART
A Széchenyi rakpart a pesti oldal felső rakpartjának Széchenyi István tér és Kossuth Lajos tér közötti szakasza. Nyugati oldalán két irányú villamospálya húzódik, mellette dél felé egyirányú útpálya, pályaszintű parkolósáv és terméskő szegéllyel kiemelt járda található. Az úttest és a járda aszfalt burkolatú. Zöldfelület és utcabútor egyáltalán nem található.

A Széchenyi rakparton a tervek szerint megmarad a dél felé egyirányú gépjármű közlekedés az Arany János utcáig. Az Arany János utca és a Széchenyi tér között gyalogos és kerékpáros forgalmi zóna jön létre, ahová csak az MTA gépjárművei hajthatnak be külön engedéllyel.

A tervezett állapotban az útpálya és gyalogos felület azonos térszínre kerül. Az útpálya mentén a párhuzamos parkolás megmarad, ugyanakkor ezt a sávot mészkővel szegélyezett kiemelt növénykazetták, fák és ülőfelületek szakítják meg. A gyalogos felületek felértékelődnek az új zöldfelület létrejötte által a rakpart kellemes szabadtéri élettérré változik.

Az épülethomlokzatok vonalát a burkolat szintjén változó szélességű (átlagosan 40 cm) kiskockakő sáv hangsúlyozza. E sávtól számítva 1,5 m széles járda következik, melyről terméskő rácsos folyókába gyűlik össze a csapadékvíz, és a járda mellett közvetlenül, Stockholm módszerrel telepített fasor számára hasznosul. A terméskő rácsos folyókától 2 m-re az öntöttvas rácsos folyóka vonala húzódik, mely a parkolóhelyekből és az úttestről vezeti csatornába a vizet, illetve a tervezési terület nyugati határához igazodó 12 cm-re kiemelt burkolati sávról. A ’2-es villamosvonal komplex felújításának előkészítése’ projektben feltüntetett korlát középvonala és az útpálya széle között 50 cm széles burkolt űrszelvényt biztosítottunk. Fenti elrendezéssel összesen 20 db parkolóhely kialakítására van lehetőség.

A Kossuth tér és a Zoltán utca közötti szakaszon a fenti keresztmetszet megváltozik, mivel a villamosnak ezen a helyen kiemelt járdaszegéllyel kényszerleszállóhelyet kell biztosítani, ezért a fasor csak a peronban kaphat helyet; 1,5x1,5 méteres faveremráccsal fedett nagyméretű ültetőgödörben.

JÓZSEF ATTILA UTCA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI KONCEPCIÓJA
A József Attila utca jellemzően gépkocsiközlekedési dominanciával rendelkezik, hiszen a meglévő 2x2 forgalmi sáv csupán szűk teret enged a gyalogosok számára, amely az egyéb funkciók megtelepülését egyenesen ellehetetleníti. Az utcában aszfalt járda található, amit 30 cm széles diorit kiemelt szegély választ el az útburkolattól. A déli oldali árkádos házak lezárásával a déli oldali járda az Eötvös tér és a József nádor tér között megszűnt. A területhez több korábban épített utca vagy park csatlakozik: a József nádor tér, "Budapest új főutcája", a Hild téri játszótér, a Sas utca, a Hercegprímás utca, az Erzsébet tér és az Akvárium klub területe. Mindegyik beruházás különböző időben és különböző anyaghasználattal készült el. Fenti beruházások vagy határosak vagy akár ki is köszönnek a jelen tervezési területre.

A tervezési területen nem található ülőbútor. A felhajtásgátló oszlopok indokolatlanul sok helyen és sok stílusban vannak jelen.

Meglévő fa az Akvárium mellett és a József nádor téren állnak. A meglévő állományból (7 db) kettő rossz állapotú. Cserjék az Erzsébet tér mentén lévő mintegy 90 m hosszú sövénysávban találhatók.

A tervezés során fontos volt feltárni a kapcsolódó projektek tervezési alapelveit és anyaghasználatát. Célunk egy olyan egységes rendszer kialakítása, mely a határoló projektek találkozási pontjain sem okoz rossz érzést a szemlélőben. A tervezés során törekedtünk a visszafogott és illeszkedő anyaghasználatra.

A József Attila utcán a forgalmi rend megváltozik és az árkádos házak lezárása miatt 2x1 forgalmi sáv, kétoldali kerékpár sáv és járda alakítható ki. Az úttest aszfaltból kerül felújításra, a szegély továbbra is 30 cm széles kiemelt gránit anyagból készül. A járdák anyaga andezit lapburkolat.

Az utca jellege két eltérő megjelenésre osztható: az árkádos házak szakasz és a park melletti szakasz. Az első szakaszon az árkádos oldalon csak járda kerül kialakításra, míg az északi oldalon egy fasor kerül elhelyezésre acél faveremrácsba. Az északi oldali járda jellemzően 4,5m széles, ahol a fák telepítése 10 m-es kiosztásban történik, amelyek között helyenként padok szolgálnak ülőfelületként és teszik mozgalmassá a fasor által meghatározott rendet.

A második szakaszon az északi oldalon jellemzően 7 m széles járda jön létre, a kiemelt növénykazetták a "Budapest új főutcájához" hasonlóan mészkőből készülnek. A 30 cm széles és 20 cm magas kazetták 6-10 m hosszan biztosítják a zöldfelületek helyét. A folyamatos fasor a helyenként szintén acél faveremrácsba kerül, ezzel biztosítva a széles járdán vendéglátó-teraszok kitelepülését. Ezen a szakaszon a kihelyezett padok a zöldkazettákra merőlegesen került elhelyezésre.

A második szakasz park melletti, déli oldalán egy közel négy méteres zöldsáv jön létre, amiben szintén elhelyezésre kerül egy fasor. A zöldfelületek itt is kiemelt mészkő kazettákba kerülnek (a park kialakításával azonos módon).

A burkolt felületbe kerülő fák Stockholm-módszer szerint kerülnek telepítésre. A tetőfelületen, valamint a gyalogos burkolt felületen keletkező csapadékvíz a növényfelületeken, illetve a fák ültetőgödreiben hasznosul. A fák strukturált ültetőközegbe, nagyméretű (12-15 m3) ültetőgödörbe kerülnek telepítésre, amelyben a csapadékvíz bevezetésével közvetlenül a fák gyökeréhez juthat a víz és a gyökerek számára elengedhetetlen levegő is. A csapadékvíz-hasznosításnak köszönhetően a fák esetén nem szükséges öntözőrendszer telepítése, így a karbantartás lényegesen gazdaságosabb, míg a zöldfelületek automata öntözést tervezünk. A fasorok javasolt növénye: Pyrus calleryana ´Chanticleer´ vagy Tilia tomentosa.

Grabner Balázs, Terhes Dénes

Szerk.: Hulesch Máté