Lechner Ödön vonzásában

A Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a Kecskeméti Katona József Múzeum szakmai együttműködésével szakmai kerekasztal beszélgetést tartott Kecskeméten, ahol a következő felhívás is elhangzott: „Legyen Lechner Ödön születésnapja, augusztus 27-e a közép-európai, egyúttal a Kárpát-medencei Szecesszió Napja!"

A Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Kecskeméti Városszépítő Egyesület a Kecskeméti Katona József Múzeum szakmai együttműködésével a Dr. Millisits Máté művészet- és művelődéstörténész vezette zuglói Samodai József Helytörténeti Műhely vezetőjének munkálkodása révén 2015. augusztus 27-én 14 órától szakmai kerekasztalt rendezett Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában (Kecskemét, Rákóczi út 2.).

Bevezetőt Király József építész, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke tartott, aki beszédében a ma polgárának felelős gondolkodását emelte ki. Itt hangzott el az a felhívás is, amelyet később a jelenlévők már egyfajta „Kecskeméti Nyilatkozat"-nak neveztek: „Legyen Lechner Ödön születésnapja, augusztus 27-e a közép-európai, egyúttal a Kárpát-medencei Szecesszió Napja!"

„Lechner és követői Szabadkán" címmel Dömötör Gábor építészmérnök, restaurátor (Szabadka, Szerbia) tartott vetített, képes előadást. Őt követte Sümegi György művészettörténész. A jelenleg Budapesten élő és dolgozó, az előző évtizedekben Kecskeméten működő, a várossal és műhelyeivel ma is szoros kapcsolatot ápoló szakember „Lechner Ödön és a kecskeméti szecesszió" témakörben széles horizontú elhelyezéssel és számos új elemmel, adattal és így összefüggéssel láttatta a „Lechner-kérdést". Most is fölvetette, hogy bár az elmúlt évben - a Mester halálának 100. évfordulója alkalmából - számos megemlékezés (kiállítás, konferencia) vette elő Lechner munkásságát, még mindig várat magára egy átfogó és immár elegáns Lechner-monográfia megszületése.

A hivatalos elfoglaltsága miatt távolmaradt erdélyi Keresztes Géza műépítész és műemlékvédelmi szakmérnök „Marosvásárhelyi Kultúrpalota - Ferencz József Közművelődési ház" című dolgozatát és ahhoz társult képeket Dr. Millisits Máté olvasta fel, mutatta be. Végezetül a magyar szecessziós építő- és díszítő művészet és a Zsolnay-gyár szoros kapcsolatának, az épületszobrászat kutatásának kortárs nagy egyénisége, Csenkey Éva művészettörténész (Budapest) tartott rövid előadást, amelyben az ismét és egyre égetőbben szükséges összefogást vetette fel, és sürgette a téma további feldolgozása kapcsán, amelyhez a maga részéről minden eddigi anyagát és még meglévő erejét, szaktudását felajánlotta. „Kell egy, az ehhez elszánást és küldetést érző-nyújtó csapat és műhely. A most tapasztalt együttlétünk ismét nagy reményt ad ehhez!" – zárta nagysikerű mondandóját a kutató.

A tartalmasan telt délután ezt követően a Nagy találkozás: Lechner Ödön, Lajta Béla és a Zsolnay-gyár című kiállítás ünnepélyes megnyitásával folytatódott.
A szép számú megjelenteket Horváth Gyula gitárművész bevezető és igen hangulatos klasszikus zeneszámát követően Dr. Kriston Vízi József, a Bács-Kiskun megyei TIT Kulturális Örökség Szakosztályának elnöke üdvözölte s ismertette a további programot. Külön köszöntötte a később megszólalók mellett a fővédnöki tisztet ellátó városvezetés nevében jelenlévő Dr. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármestert, valamint a két nagy művész-dinasztia jelenlévő leszármazottait: Matyasovszky-Zsolnay Esztert és a Lechner család mai ágáról Szmrecsányi Zita asszonyt.

Ezután ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, a kulturális örökség szakosztály alelnöke mondta el gondolatait, amelyek közül a legfontosabb, hogy immár kész az elhatározás: 2017-ben egy nagyszabású, Kecskemét szecessziós építészeti kultúráját bemutató, majd vándorútra induló kiállítás és kísérő kiadvány elkészítése. Ehhez igen kiváló előtanulmány a mostani kiállítás és egy új kecskeméti, magyar és angol nyelvű kiadvány-sorozat, amely első darabja –talán nem is véletlenül - éppen a Cifrapalota épületét és életét mutatja be.

A kiállítást Dr. Réthelyi Miklós professzor, ny. miniszter, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg; beszéde méltó volt a témához és annak jeles szereplőihez. A mindezt most méltató, nagy műveltségű és tekintélyű személyiség maga is bejelentette, azon fog fáradozni, hogy a nemrég elhangzott és a városvezetés által is egyértelműen támogatott kezdeményezés megfelelő fórumokra jusson el és kapjon kedvező hátszelet.

Dr Millisits Máté, a kiállítás kurátora ihletett gondolatokkal, mély átéléssel, ugyanakkor hangulatos és lényegre törő fordulatokkal mutatta be a kiállítás megszületésének és megvalósulásának fázisait, a kecskeméti tárlat releváns elemeit. Így a Lechner tervezte Városháza dokumentációiból és néhány díszítményéből, a Cifrapalota és a református Újkollégium oromzati elemeiből mentett becses tárgyaiból is válogatott, Ligetit és Kós Károlyt is ideidéző tablók karéját említette külön is. Tudvalévő, hogy a kiállítás alap­a­nya­gát a budapesti Lip­ták Vil­lá­ban bemutatott két Zsol­­nay tárlat anyagai adják. Az eredeti Zsolnay-kerámiák mellett több ne­ves fény­képész: így Ráday Mihály, Sevestény László és Bodrogi Dávid felvételeit is bemutatja a volt Nagyzsinagóga épületében lévő 2015. október 8-áig nyitva tartó kecskeméti kiál­lí­tás.

A változatos és izgalmas szakmai és közönség programot élénk média figyelem is kísérte.

dr. Kriston Vízi József

fotók: TIT BKKM Archívum és KEOL.hu