Technológia

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?

1/3

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

?>
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
?>
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
?>
A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
1/3

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?
Technológia

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?

2020.03.13. 15:03

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
London, Egyesült Királyság

Építészek, alkotók:
Amin Taha, Groupwork, Steve Webb, Webb Yates

Vélemények:
1

A válasz: lehet, sőt, jobban megéri, mint ha betonból vagy fémből tennénk, és még fenntarthatóbb is. Ezt Amin Taha, a több hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedő brit építész jelenti ki nagy magabiztossággal. A fenntarthatósági kutatásként is értékelhető gondolatkísérlet számításait egy londoni kiállítás kapcsán végezték el, amely a kő kortárs építészetben és építésben betöltött lehetséges szerepeit vizsgálja. 

A tárlat „The New Stone Age" címmel a londoni Building Centre-ben látható, kurátora pedig az az Amin Taha brit építész (Groupwork), akinek kővel burkolt, komoly vitákat provokáló lakóházáról mi is írtunk. Taha mellett a 15 Clerkenwell Close építésében közreműködő Steve Webb (Webb Yates), valamint Pierre Bidaud (The Stonemasonry Company Ltd) látták el a kurátori feladatokat a tárlatnál, amely a kő szerepét két lehetséges szempontból: szerkezeti elemként és fenntartható építőanyagként vizsgálja.

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
1/3
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

A tárlat állítása szerint a természetes kő mindkét szempontból izgalmas lehetőségeket rejteget. A kurátorok határozott állítása, hogy a természetes kő használata akár 90%-kal csökkentheti a felhasznált széndioxid mennyiségét az építkezés esetében, az ugyanolyan szerepet betöltő fém- vagy betonszerkezetekhez képest. Amin Taha még azt a kijelentést is megkockáztatja, hogy a követ és rétegragasztott fapanelt (CLT) használó épületeket karbon-negatív minősítést érdemelhetnek ki. 

A kiállítás részeként mutatják be a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, 30 emeletes toronyház terveit, amellyel kapcsolatban szakértők bevonásával tanulmány is készült, az épület lehetséges szerkezeti variánsainak költségeiről. A kő vázszerkezet, kő épületmag és kőpadlók költsége £569/m², a kő exoszkeleton, CLT mag és CLT födémek költsége £485/m², a betonszerkezet bekerülési költsége £472/m², míg a burkolás nélküli fémszerkezet költsége £452/m². A kőszerkezet természetesen számos, a hosszú távú fenntartást nehezítő tulajdonsággal bír, amellyel adott esetben számolni kell. A költségszakértő Jackson Coles szerint azonban a járulékos költségeket (például a fém- és betonszerkezetek kezelését és burkolását) is figyelembe véve a kő használata felveheti azokkal az árversenyt. A tanulmány kihangsúlyozza, hogy a kő önmagában széndioxid-mentes, és az a folyamat, amíg a beépítésre késszé teszik, sokkal kevesebb kibocsátással jár, mint a fém vagy a beton esetében. 

A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
3/3
A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

Amin Taha ezt látja a legfontosabb tényezőnek, ami igazán a kő használata mellett szól. „Csak újra felfedeztük, amit az építészetk már hétezer éve tudnak" – jelentette ki a Dezeennek. „A kő sokoldalú, erős és tartós, bőven rendelkezésre áll, olcsó és nem termel szén-dioxidot – ideje van a reneszánszának." A londoni kiállítást a brit sajtó is pozitívan fogadta; Oliver Wainwright, a Guardian kritikusa „korunk elfelejtett építőanyagának nagy visszatéréseként" aposztrofálta.

Vélemények (1)
11111111
2020.04.09.
09:55

Nem csak lehet, hanem kell is! Racionalizálni kellene a szétterülő településeinket; vertikalizálni, vertikalizálni!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk