Épületek/Középület

Frédi és Béni véletlen találkozása Mies van der Rohéval a homlokzaton

1/7

Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London

?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
?>
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
1/7

Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London

Frédi és Béni véletlen találkozása Mies van der Rohéval a homlokzaton
Épületek/Középület

Frédi és Béni véletlen találkozása Mies van der Rohéval a homlokzaton

2019.10.13. 08:00

Cikkinfó

Szerzők:
Tálos Lőrinc

Földrajzi hely:
London

Építészek, alkotók:
Amin Taha

Vélemények:
1

Egy londoni épület felkeltette a figyelmünket érdekes homlokzati megoldása miatt. A történeti belvárosban átadása óta vita övezi Amin Taha RIBA-díjas épületét. Még bontási határozatot is kiadtak rá, amelyet azonban nemrégiben visszavontak. Mivel sikerült felborzolnia a kedélyeket a Clerkenwell Close 15 terméskő homlokzatának? 

Mégis maradhat Amin Taha korábban bontásra ítélt RIBA-díjas épülete. A Clerkenwell Close 15 alatti épületet azért ítélték bontásra 2017-ben, mert más burkolatot kapott, mint az az eredeti tervekben dokumentálásra került. Taha eredetileg téglaburkolatot tervezett, majd időközben mészkőre változtatta azt, oly módon, hogy a megmunkálatlan kőtömböknek – látszólag rendszertlelenül – hol a vágott, hol a hasított, nyers oldala látszik, láthatóvá téve a bányászat során keletkező fúrások nyomait és a kőbe zárt fossziliákat. A változást a tervtanács elfogadta ugyan, de nem töltötték fel online, így a szomszédok az állványzat elbontása után találkoztak a befejezetelenséget sugalló látvánnyal, amely miatt reklamáltak is. Taha hiába emlékeztette a tanácsot, hogy a változást ők is elfogadták, az épületre kiadták a bontási határozatot. Az építész szerint egyszerűen arról van szó, hogy épülete nem tetszik az islingtoni tanács városképi bizottsága elnökének.


Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
2/7
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London

Ugyanakkor az elnök és a szomszédok nincsenek egyedül ellenérzésükkel, hiszen a Building Design magazin által Nagy Britannia legrondább épületének kiosztott Carbuncle Cup (Kelés Kupa) vevű citromdíjára is nevezték az épületet. Igaz, végül megelőzte a stocporti Redrock szabadidőközpont, amelyet a BDP (Building Design Partnership) építésziroda tervezett. Amin Taha véleménye valószínűleg egészen más, hiszen nem csak alkotója, de egyik lakója is a mások által kifogásolt háznak, amelyben az irodája is működik. Az épület 2018-ban elnyerte a RIBA (Royal Institute of British Architects) London és Riba National Award díját is. Az indoklás szerint a ház bátor, ambiciózus és újszerű, amelyért megérte kockázatot vállalnia az építésznek.


Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
3/7
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London


Rowan Moore, az Observer építészeti kritikusa is védelmébe vette Taha épületét a The Guardian hasábjain. Álláspontja szerint az islingtoni tanácsnak a téglaburkolathoz való ragaszkodása  „perverz", hiszen a kerület arculata amúgy sem egységes, ott ugyan uralkodik a tégla, de többféle színben és formában, továbbá megtalálható a beton, az acél és az üveg is. Vajon megéri-e a megmunkálatlan terméskő burkolatot elpusztítani a téglához való értelmetlen ragaszkodás érdekében? – teszi fel a kérdést Moore, aki egyúttal érthetőnek nevezi, hogy nem nyeri el mindenki ízlését a Frédi és Bénit és Mies van der Rohe építészetét ötvöző sítlus, amely valóban esetlen és kissé nyers, valamint azt a benyomást kelti, hogy az épület még nincs teljesen készen. Az elismert építészeti kritikus végül arra a következtetésre jut, hogy az Amin Tahához hasonló építészek keményen dolgoznak azon, hogy az épített környezetünk élményszerűvé váljon és ezt a törekvésüket nem szabad megtörnie az építészeti tanácsoknak.

Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
1/7
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London



A Kings Cross és a City között elhelyezkedő Clerkenwell helyén eredetileg a normann hódítók által emelt kolostor állt, a bontási határozatban az az indoklás is szerepelt, hogy az nem méltó a történelmi környezethez. A szöveges műleírás szerint viszont épp a környék múltja miatt esett az építész választása a nyers normandiai mészkőre, azzal a XI. századi normann építészetet idézte meg. Taha egy korábbi nyilatkozatában arra is kitért, hogy a negyed XIX. századi történelméhez, annak radikális múltjához is hű, hiszen a környéken lakott Marx és Lenin is londoni tartózkodása alatt, az épület nem messze található a Marx Emlékkönyvtártól.

Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London
6/7
Fotó: © Zoltan Alexander ZOLTAN+MEDIA London

Az ellenőri jelentés végül arra jutott, hogy a hibát nem Taha, hanem a hivatal követte el, így a bontási felszólítást visszavonták, ugyanakkor felszólították a tervezőt, hogy vizsgálja meg a homlokzat egységesebbé tételének lehetőségét. Igaz, az erdetileg benyújtott téglaburkolat visszaállításához nem ragaszkodnak. Az építész kafkainak és felesleges ostobaságnak nevezte a lezajlott eljárást és „majdnem pürrhoszinak" a győzelmet, utalva a folyamat elhúzódására, egyben köszönetet mondott a támogatinak, hiszen az épület változatlan formában való megmaradása mellett mintegy 4 ezer támogatói aláírást gyűjtöttek össze.

Tálos Lőrinc

Vélemények (1)
gi
2020.09.05.
15:38

Instant wabi-sabi :D

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk