Lélekjelenlét | Rudolf Mihály építész és útitársai tárlata

Megnyílt a Rudolf Mihály építész, akademikus munkásságát bemutató kiállítás a Pesti Vigadóban. A tárlat részeként összesen 100 tabló és több makett látható, melyek közül a bevezető 4 tabló bemutatja a kiállító építész mestereinek, tanárainak és a Miskolci Építész Műhely csoportjának egy-egy emblematikus épületét. 

A kiállítás célja Rudolf Mihály építész, akadémikus munkásságának bemutatása. Egy építész életút felvetítése, melyet a történelmi korokon átívelő terek és formák megragadása jellemez, és nem a kortárs trendek, a korszerű anyaghasználat, az időről időre letűnő divatszavak és szlogenek.

A tárlat részeként összesen 100 tabló és több makett látható, melyek közül a bevezető 4 tabló bemutatja a kiállító építész mestereinek, tanárainak és a Miskolci Építész Műhely csoportjának egy-egy emblematikus épületét. A munkák némelyikénél restaurátor, képző- és iparművészek tervei, tárgyai és alkotásai egészítik ki az építész tablókat és maketteket.

A kiállítás kurátora Sulyok Miklós, az MMA rendes tagja.

Szervező: "Égerszög-Művésztelep" Közhasznú Alapítvány

Sulyok Miklós kurátori összegzése a tárlatról:

Rudolf Mihály pályája Miskolcon indult az 1970-es évek legvégén, s máig ott folytatódik. A Miskolci Építész Műhely (1978-1990) tagjaként kezdte pályáját, a műegyetemi építészhallgatók csoportjában, akik egyetemi tanulmányaik után együtt kívántak dolgozni és élni. Életük színtere az úgynevezett Kollektív ház lett, munkájukat pedig az Északterv nevű építészeti tervező vállalatnál találták meg, a kor szakmai gyakorlata szerint.

Mestereitől, Plesz Antaltól, Bodonyi Csabától és Ferencz Istvántól az erkölcsi tartás, a lehető legszélesebb látókörű építészeti gondolkodás: a tartószerkezettől a városépítészetig, a múlt és a jövő felé egyaránt nyitott szemlélet fontosságát tanulta, s adta tovább tanítványainak. A Rudolf Mihály számára a szakmagyakorlásban egyik legfontosabb fogalom a Műhely – így, nagybetűvel – is Plesz Antaltól származik. "A műhely a munka, a játék, az alkotás és hangulatteremtés ünnepi helye." – írta a mester, s Rudolf ma is így dolgozik, mesterként évtizedek óta saját irodáját vezetve.

Építészetében és gondolkodásában a történelemhez és az emlékezethez való viszonynak alapvető szerepe van. A modernizmus emlékezetfelejtése, technokrata és tudományközpontú jövőorientációjának évtizedei után logikus fejlemény volt a második világháború utáni időszakban és még erősebben az 1980-as évektől kezdődően, a történelem felé fordulás, a posztmodern építészetben is. Ennek én tisztán pozitív értelmét hangsúlyoznám, a "múltba nézés" mint negatív metafora a modernizmus és az utópiákat hajszoló, utóbb tévedésnek bizonyult szemléletmód nem politikamentes, baloldali ideológiájának terméke.

Rudolf Mihály munkássága rámutat: létezik nemzet, annak történelme a miénk, emlékezetünk tart meg bennünket. Ez egészen pontosan a Kós Károly-i felfogás, aki a történelem által szétszórt kövek összegyűjtését, az apák dolgának folytatását és a szülő országunkban és kultúránkban megmaradást, a hűséget állította példaként és feladatként kortársai és utódai elé. Ezen a pontos kapcsolódik Rudolf Mihály és a Miskolci Építész Műhely építészeti gondolkodás a szerves építészethez, annak magyarországi, Makovecz-i és Csete György-i értelmezéséhez. Jelenlét, személyesség, emlékezet – mind olyan fogalmak, amelyeket építészetileg is pontosan lehet értelmezni és megvalósítani.

Rudolf Mihály életműkiállításának középpontjában a lélek, a közösség és a szakralitás áll. Ezért szerepelnek az építész"útitársai" a kiállítás bejáratánál, mert a kollégák közössége fontos számára. A szakralitás szerepét az installáció, a templom alaprajzi formája és az apszis jelzi. De még többet mond el Rudolf Mihály építészetfelfogásáról a kiállítás címe, a Lélekjelenlét, azaz a lélek jelenléte az építés folyamatában. Itt látszólag nem építészeti fogalmakkal beszélünk az ő életműkiállításáról, mert az a szándéka, hogy rámutasson, az építészet és az építés az ember életének szervező ereje, létezésének egyik célja, ezért ő az emberi, társadalmi és kulturális szempontokat tartja a legfontosabbnak.

A kiállítás a Pesti Vigadó fölszinti és alagsori kiállítótermeiben Rudolf Mihály és "útitársai" – vagyis a pályája során kollegiális, sokszor baráti együttműködésben megismert kollégák – közös munkáit tárja a látogató elé. A kiállító tér installációja és annak alaprajzi elrendezése templomteret jelenít meg, ami jelzi Rudolf építészeti és világnézeti gondolkodásának sajátosságát. A bemutatott mintegy száz épület és ötvennél is több makett hallatlanul gazdag építészeti életművet jelez. Számára a hely, vagyis a tervezendő épület térbeli és időbeli helyének jellege jelenti az építészeti gondolkodás megfejtendő feladatát. S ezt mindig úgy próbálja megoldani, hogy a térbeli és időbeli folytonosság ne szenvedjen csorbát.

Sokoldalú, eklektikus építészete átfogja a városépítészeti tervezést, a szakrális munkákat, a műemléki rekonstrukciókat, a családi házak területét is.

A tárlatot a következő rendezvények kísérik:

• 2023.09.15. 17:00 - Miskolci Építész Műhely kerekasztal-beszélgetés
• 2023.09.29. 17:00 - Templomépítészet - Szent Mihály-vonal
• 2023.10.06. 17:00 - Kurátori tárlatvezetés
• 2023.10.27. 17:00 - Templomépítészet – Reformáció

Sulyok Miklós