Nézőpontok/Vélemény

Lépcsők és gyaloghidak a társadalom szolgálatában

1/10

a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén

a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
1/10

a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén

Lépcsők és gyaloghidak a társadalom szolgálatában
Nézőpontok/Vélemény

Lépcsők és gyaloghidak a társadalom szolgálatában

2016.12.23. 12:13

A 2016-os Építészeti Biennálén a Designworkshop:SA csapata olyan projektet állított ki a központi pavilonban, mely ismét bizonyítja az építészet csodatévő erejét. A dél-afrikai Durban egyik piacnegyedének leromlásán és kaotikus állapotain segített ezúttal az építészet, konszenzust teremtve a különböző társadalmi csoportok között. Pleskó Szilvia írása.

Az idei Biennále fő témáját, az építészet társadalomformáló hatását a Designworkshop:SA csapata rendhagyó módon, több érzékszervünkre hatva mutatta be: ugyan a kiállítás középpontjában egy hatalmas városmakett tárul elénk, mégsem ez a fő attrakció. A projekt értelmezéséhez el kellett töltenünk egy kis időt a kiállítótérben, meg kellett látnunk a képek mögött rejlő tartalmat, hallanunk a zsibongó tömeget, testközelből látnunk az árukat. A rengeteg arckép, a termékek sokasága, a háttérzajként megjelenő piaci hangfelvételek mind segítették a látogatót abban, hogy átérezze, mennyire élettel teli, vibráló az az informális közeg, ami a warwicki piacot ikonikussá teszi. 


a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
3/10
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén



Durban a Dél-Afrikai Köztársaság harmadik legnagyobb városa, jelentős idegenforgalmi központ. Az utcai árusítás nagy múltra tekint vissza az ország egész területén, melynek Durban ékes példája, hiszen Warwick városrészben 5-8000 árus termékei közül lehet válogatni 9 összekapcsolódó piaci körzetben. A városközpont egyik turisztikai látványossága a Victoria Street Market, ahol az afrikai művészeti tárgyaktól kezdve az indiai fűszereken át szinte bármit be lehet szerezni. Jelenleg ez az egyetlen ilyen nagyságrendű termelői piac egész Dél-Afrikában.


a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
1/10
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén



Warwick árusítókörzetének története egészen 1860-ig vezet vissza, ekkor érkeztek nagyobb számban indiai segédmunkások a brit kolóniához, majd szerződésük lejárta után letelepedtek, otthonra leltek az országban. Később a családok is követték a munkásokat, és árusokként folytatták életüket az új környezetben. A város biztosított ehhez helyet: a szabadtéri piac az évek során épületbe költözött, majd további épülettel bővült a vasútállomás mellett, így alakult ki a Market Building és a Borough Market. Ez a két épület volt felelős az egész város élelmezéséért, azonban az árusítás jogát nagyrészt a fehér kisebbség élvezte.

A vasútállomás közelségéből adódóan Warwick tömegközlekedési központtá válása elkerülhetetlen volt, így a távolabbi városrészekben letelepedett munkáscsaládok is könnyedén szállíthatták árucikkeiket a kiterjedt piacra. Később, amikor kitiltották az indiai munkásokat az árusítóépületekből, az utcai árusítás maradt az egyetlen lehetőségük a túlélésre.


a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
7/10
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén



A szegregációs törekvések igyekeztek kiszorítani az indiai segédmunkásokat a piacról, az utcákról, az egész területről. A kormány az úthálózat fejlesztésével álcázta tisztogatási szándékát: a városvezetés a nyugati autópálya bővítéseként egy felüljárót tervezett az érintett területre, tervezési hiba miatt azonban az építés során derült ki, hogy a felüljáró nem kapcsolható össze a terepszinten futó út nyomvonalával, ezért leállt az építkezés. A fejlesztési törekvések megtorpantak, a felüljáró jelenléte sokkal inkább generálta az utcai árusítás életterét, mintsem kiírtotta volna azt. Kialakult két eltérő közlekedési szint és egy szimbólum, mely tovább erősíti a társadalmi csoportok közötti ellentétet, a formális és az informális árusítás közötti feszültséget.


a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén
8/10
a Designworkshop:SA kiállítása a 2016-os Építészeti Biennálén



A felüljáró alatti zsúfolt, átláthatatlan, árusokkal teli terület az építés félbehagyása óta a bűnözés melegágya volt, a lopás, az agresszió mindennapos jelenség volt az alsóbb rétegben. A helyzetet rendőri segítséggel sem lehetett kezelni, átfogóbb, nagyobb léptékű változásra volt szükség. A társadalmi ellentétre alapuló városszerkezeti problémát végül építészeti eszközökkel orvosolták: az eltérő szintek összekötésével kialakult egy folytonosság a közlekedésben, felbomlott a zsákutcaszerű szerkezet, hidak és lépcsők elhelyezésével megszűnt a szintek elkülönülése. A lépcsők és hidak nem csak térben, de szellemileg is összekötik az eltérő társadalmi rétegeket, kapcsolatot teremtenek városi és népies között, gazdagok és szegények között.

Pleskó Szilvia

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk