építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Levél Sárkány Sándornak

Kalmár László építész levele Sárkány Sándornak, a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja ötletgazdájának.

Tisztelt Sárkány Sándor Úr!

Nem ismerem önt, de a Sárkány név kedves nekem, keresztapám, néhai Sárkány Laci bácsi (még az is lehet, hogy távoli rokonok vagyunk) finom úriember volt, sakknagymester. Tőle tanultam sakkozni, hamarabb, mint írni-olvasni. Talán emiatt van, hogy úgy sakkozok, mint ahogy az utcai bunyósok verekszenek, ezt nemrég Mérő Lászlónál értettem meg, és ennek mindjárt jelentősége lesz, de előbb megosztom önnel egy megfigyelésemet. Elolvastam Ertsey Attila írását, nem tudtam aludni miatta, úgy éreztem valamit nem értek benne. Nem azért mintha annyira mély értelmű lett volna (inkább sekélyesnek mondanám), de nem stimmelt. Reggelre megértettem, hogy rosszul olvastam. Ez nem egy gyáva ember felelősségáthárítása, aminek elsőre tűnik, hanem egy barát utolsó segélykiáltása. Egy pillanatra most ezt a szálat is nyitva hagyom, hogy elmagyarázzam mi a baj az ön tervével.

Ott kezdeném, hogy az építészet nagyon különbözik a díszlettervezéstől, nem jobb, csak más. A díszlet egy nézőpontra fókuszál, a nézőtérről nem látszó részek kidolgozatlanok maradnak, a takarás, a világítás és a nézőktől való távolság elrejti a kényes részleteket, nem lehet körüljárni, megtapintani. De a leglényegesebb, hogy a díszlet mindig mellékszereplő. A főszereplő: a darab, a mű. Nyilván fontos még a rendező és a színészi játék és sok minden más leköti a figyelmet, emiatt nem baj, ha kicsit többnek mutatja magát, mint ami. A díszlet nem azonos önmagával.

Az építészet mindennek az ellenkezője. Az épület minden oldala egyaránt fontos, körüljárható, megtapintható, ezért a részletek jelentősége rendkívüli. És a leglényegesebb: az épületnek azonosnak kell lennie önmagával. Ugyanarról kell szóljon az alapgondolat, az épülettömeg, a belső tér és a legkisebb részlet. Abból a naiv elképzelésemből indulok ki, hogy az emberek eredendően jók, visszahátrálok a falig. Elképzelhető, hogy az ön eredeti gondolata még szép volt, de ahogy valóságossá vált, egyre csak romlott, mert díszletként tekintett rá. Ezen Ertsey Attila sem tudott segíteni, ha az érzéseim nem csalnak meg, ön nem is hagyta, hogy segítsen. A pályázat óta még tovább romlott a terv és kérem fogadjon el tőlem egy szakmai észrevételt, ezután még tovább fog romlani, a kivitelezéskor pedig eléri a mélypontot.

Ha ön is hátrébb lépne, mint most én, azt látná, hogy a sámándob már elérte a célját, ha az a cél őszinte volt. Építészek tízezrei, a nagy hírportálokon további százezrek ismerték meg az ön gondolatait, formai elképzeléseit. Kívánhat-e ennél többet egy kortárs művész? Jelenleg ön a legismertebb kortárs építész és a sámándob a legismertebb kortárs épület Magyarországon. Semmi szükség tehát arra, hogy megépüljön.

Amikor barátját, Ertsey Attilát megkereste, szerintem ön sem gondolt arra, hogy ezzel milyen bajba sodorja őt. Ertsey azt írja, sajnálja Getto Tamást. Elárulom, nem kell sajnálnia. A Műcsarnokban ezt megtapasztalhatta. Míg Ertsey egyedül, kiközösítve maga elé nézett, Gettot a szakma látványosan a vállára emelte, drukkol neki, mint a legkisebb királyfinak, már nem is érdekes tud-e a királyfi kardozni (tud, nagyon is). A sárkányt sem kell legyőznie.

Ha ez sakkjátszma lenne, azt mondanám Ertsey a vezér, a vezér jelenleg könnyen leüthető, nem is tud, talán nem is akar védekezni. A királyát védi. Önt. Tett egy ígéretet, azt betartja. A király a sakkban nem leüthető, a királynak mattot kell adni. Most pontosan ez a szándékom. És mint mondtam úgy sakkozok, mint az utcai bunyósok. Nem lehet kiszámítani a következő lépésemet, mert én sem tudom mi lesz az. Nem gyűlölöm az ellenfelemet, nem bántani akarom, de le akarom győzni. Figyelem az ellenfél mozgását, gyenge pontjait. Az ön gyenge pontja Ertsey Attila. Mint ellenfele kérem, ne áldozza fel a barátját azért, hogy megváltsa a világot. Egy barát nem ezt érdemli.

A jogi helyzet más, mint ahogy Ertsey látja, a sakkban nincsenek rejtett lapok:
5. § (2) A kamarai tag felelős tervezőként nem írhat alá olyan tervet vagy dokumentációt, amelynek elkészítésében, nem e minőségében vett részt, nem az ő szellemi alkotása, és nem irányításával és ellenőrzésével készült.
10. § (1) A kamarai tagnak képviselnie kell azt az elvet, amely szerint az építészeti verseny társadalmi érdekű célja, hogy az adott feladathoz megtalálja a legjobb tervet és az alkalmas építészt.


14. § (3) A kamarai tag más tervező tervét saját terveként nem tüntetheti fel, tervezőként nem írhatja alá.

5.2.1.
 Szándékosan követ el az etikai-fegyelmi vétséget, aki magatartásának következményeit előre látja, kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik
.
5.2.3.  Minősített fegyelmi vétség esetében a kiszabható büntetés mértéke a határozott idejű felfüggesztésnél kisebb nem lehet. E rendelkezés alkalmazása szempontjából minősített fegyelmi vétségnek minősül különösen:
- a bizonyítottan szándékos vagy rosszhiszemű cselekmény,
- a kamarai tagtárs, más kamarai tag tudatos kijátszása, olyan terv aláírása, amelynek nem volt felelős tervezője, amelyet nem az aláíró tervező készített,
- közreműködés megfelelő tervezői jogosultsággal nem rendelkező személy által készített terv aláírásában.

Teljesen egyértelmű a helyzet. Az etikai eljárás elindult. Fentről menetrend szerint leszóltak, Ertsey tabu. Csakhogy a kamara nem bolondult meg, nem ragasztja át magára a célkeresztet Ertseyről. A tagság megvadulna.
Úgy értesültem az MMA is nyilatkozni fog a sámándob ellen. Kiadták a kilövési engedélyt.

Száguld egymással szemben két autó. Az egyikben ön ül Ertseyvel (ő be sincs kötve, lásd feljebb), a másikban az építész szakma. A játékelmélet szerint az ilyen versenyt egyféleképpen lehet megnyerni, ha az egyik vezető jól látható mozdulattal kidobja az ablakon a kormányt. Akkor a másiknál a döntés, vagy egészen biztosan súlyos karambol lesz a vége. Az építészek már kidobták a kormányt. Ertsey Attila segítségért kiált. Nem fogja elárulni önt, nem fogja megkérni, hogy rántsa el a kormányt, lépjen vissza a sámándob megvalósításától.

Így hát sokak nevében én kérem erre. Egy építész kollégám, Ertsey Attila érdekében is. Ha a fentieket elfogulatlanul végiggondolja, egyet kell értsen velem, mindenkinek ez a legjobb megoldás. A sámándobnak is, Önnek is. Ahogy mondtam, hiszek az emberi jóságban.

Ha képes olyan nagyvonalúan viselkedni, hogy látva a teljesen egységes szakmai elutasítást, visszalép a tervezéstől, akkor én itt nagy nyilvánosság előtt megkövetem önöket, elnézést kérek, visszavonom minden korábbi kijelentésemet, és mindenki mást is erre kérek, az ügyet lezártnak tekintem. Az etikai ügy is nyilván okafogyottá válik.

Addig viszont nem vagyok tétlen, a háttérben nagy mozgolódást látok.

Kalmár László
építész

 

56 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »