építészet : környezet : innováció

Liget Pálinkárium - a karcagi Rónai malom rehabilitációja

A karcagi születésű Kállai Kata diplomamunkája témájának mindenképp olyan feladatot akart választani, ami kötődik szülőhelyéhez, ugyanakkor egy komplex, az egész város életét érintő probléma feltárására és megoldására is alkalmat ad. 

Munkámmal arra kívánok rámutatni, hogy egy fejlődésben lemaradt, szegényebb kistérségi város is érhet el sikereket a megfelelő célok kitűzése és némi közösségi összefogás eszközölésével.

Téma

Karcag város a Nagykunság fővárosa, a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja, három megye határán fekszik. Az Észak-Alföldi régió gazdasági-, kereskedelmi-, kulturális- és intézményi központja. A megye 4. legnépesebb városa, mégis fejletlennek számító kistérségről van szó.

Természeti és kulturális örökségünk az ökoturizmus melegágya. A kistérségi népművészeti és iparművészeti hagyatékunk jelentős méreteket ölt, ezek megőrzése közös cél. Erre épülnek a városi nagyszabású rendezvényeink is, így a birkafőző versenyek, a lovas napok és a Nagykun Kulturális Napok is. Ezek java valamikor a város nyugati részén található egykori vásártéren lettek lebonyolítva, majd az infrastruktúra hiánya miatt beköltöztették őket a városközpontba. Ez a megoldás számos okból nem bizonyul megfelelőnek, megbénítja a közlekedést, zavarja a belvárosban lakókat és egyre nehezebben biztosítható ezek számára egybefüggő köztéri terület. A város fenntartható fejlődési pályára állításával jelentősen lehetne javítani versenyképességét és a lakossági életfeltételeket is. A diplomamunkám része, hogy ezt a problémát megoldva megfelelő környezetet biztosítsak a rendezvények újbóli ligetbe költöztetéséhez, miközben illeszkedem a már meglévő idegenforgalmi szövethez és fejlesztési szándékokhoz.

A hatvan malom városa, forrás: Kállai Kata

Hatvan malom

Gyermekkorom óta érdekel az a mendemonda, miszerint Karcag a hatvan malom városa volt valaha. Számtalan családi történet fűz ehhez a témához, a nagyszüleim sokszor elmesélték miként működött régen a világ, hogyan vitték a gabonájukat őröltetni, és a lisztből utána milyen finom kenyereket sütöttek. Ezért döntöttem úgy, hogy felgöngyölítem a témát és megismerkedem a karcagi malmok történetével.

Kutatásaim során kiderült, hogy valóban kereken 60 darab malom volt a városban. Ezek persze nem egy időben léteztek. Először a szárazmalmok, később a szélmalmok végezték a bérőrlési feladatokat. Ezeket a malmokat mindig a város külterületeire lehetett csak építeni tűzveszélyességük miatt. Az iparosítással és a vasúti közlekedés kiépítésével egy időben megjelentek végül a gőz, majd a villanymalmok is. Ezek már sokkal nagyobb méreteket öltöttek és exportra is termeltek.

A kutatások közben találtam rá a város nyugati peremén álló Rónai malomra. Rónai István hengermalom tulajdonos 1902-ben építette az épületet, mely 1908-ban a tűz martalékává vált. Újraépítése után 1910-ben kezdte meg működését és egészen az ötvenes évekig őrölt. Bezárása után először a Polgárvédelem, majd a Györffy István Nagykun Múzeum raktáraként funkcionált. Az idők során a régi molnárházakból szociális lakások lettek, a malom mellé beköltözött a Volán telep és egy autószerelő műhely is, így méltatlanná vált a malom és környezetének helyzete. A diplomatervem célja a malom állapotának és rehabilitációjának átgondolása volt.

Liget terv

A malom épülete a nyugati városrészben található Erzsébet-ligetben áll. A nyugati városrész fő részei a Pernyés Zug, a Kisvénkert és az Erzsébet-liget, vendéglátás szempontjából jelentős területnek minősülnek. A tervezési területtől északra helyezkedik el a Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping, nyugaton pedig a karcagi méntelep nyújt kikapcsolódási lehetőséget a lovassport kedvelőinek. Itt halad keresztül a Karcag-Tiszafüred vasútvonal is. Az Erzsébet-liget kedvező természeti adottságokkal bír, bár állapota gondozatlannak minősíthető. A nyugati városrész jelenleg a város legfontosabb pihenő-, sport- és rekreációs központja, és a stratégia is ezen funkcióiban kívánja továbbfejleszteni.

A terv egyik alapköve az Erzsébet-liget terve. Célom volt a liget élhető, a városi rendezvényeket befogadó, pihenő- és szórakozóparkká alakítása, melybe elidegenedés nélkül tud beleilleszkedni új funkciójával a Rónai malom is. Tájépítészek segítségével alakítottam ki a parkterv koncepcióját, mely magába foglalja a park telekrendezését, új közlekedési rendszerének kiépítését, tópartjának felújítását, szabadtéri színpad és mozi építését, szállásépület és kisebb pavilonok telepítését, növényállományának frissítését. A park koncepció együtt fejlődött a malom rehabilitációjának elképzeléseivel. Így alakulhattak ki a malom telek megközelítési útvonalai, az új parksétány és a kisebb ösvények is. Az új liget funkciójában a malommal együtt tud kiteljesedni.

Érkezés a liget felől, forrás: Kállai Kata

Funkció

A malom rehabilitációjának másik kulcskérdése volt a funkcióválasztás. A városvezetéssel egyeztetve találtam rá a pálinkafőzde funkcióra. Jelenleg egyetlen kis főzde működik a városban, ami nem képes kielégíteni a pálinkafőzési igényeket, sokan más városokba kénytelenek áthordani a cefréjüket. A malom azért is van jó helyzetben, mert közvetlenül a város és a felparcellázott kertföldek között áll. Így a kertekben megtermelt gyümölcsöt a város átszelése nélkül lehet eljuttatni a bérfőzdéig.

Az általam tervezett épületegyüttes nem pusztán egy pálinkafőzde. A malom épülete pálinkakóstoló és zöldvendéglő funkciót ölt, míg az új épületek gondoskodnak a technológia befogadásáról. A pálinkafőzés általában vagy nagyipari vagy kisebb bérfőzdeként működhet. A tervben valahol a kettő között kerestem a megoldást. Ennek az volt az oka, hogy túl nagy ipari létesítményt nem tehettem a ligetbe, mivel az összeférhetetlenséget, idegenséget eredményezett volna. A bérfőzésnél viszont valamivel többet kell tudnia egy vendéglátóhelynek, ahol szó van pálinkatúráról és saját főzet készítéséről is. Így született meg a Liget Pálinkárium pálinkafőző és -kóstoló egysége.

Rehabilitáció

Megvizsgálva a funkciót és elemezve a régi, '50-es évekbeli beépítést alakítottam ki az új épületegyüttest. Szerencsére volt alkalmam találkozni azzal a családdal, akik a malom működésekor a malom melletti épületekben éltek. Az ő elmeséléseik alapján rekonstruálhatóvá vált a régi beépítés. A sok történet útján alakult ki bennem az a kigyomlálhatatlan elképzelés, miszerint mindenképp igazodni kell a régi beépítéshez, valamiféle kommunikációt kialakítva a régi és az új között.

Ezek alapján döntöttem úgy, hogy a Rónai malom felújításával a vendéglátó funkciót kapja, míg az új főzdeépületek a régire merőlegesen állítva viselik a főzde feladatát. A beépítés révén szétválasztottam a telket egy vendég és egy gazdasági udvarra. Így nem keverednek az eltérő forgalmak, a vendéglátás és a főzés is folyhat egy időben.

A malom épülete jelenleg viszonylag jó műszaki állapotnak örvend, de utólagos hőszigetelésre, tetőjavításra és födémmegerősítésre van szükség. A régi épület fogadja be a pálinkakóstolót és a vendéglő konyháját. A belső tér kialakításánál elsődleges volt a meglévő szép fedélszerkezet megmutatása, ezért galériát alakítottam ki, hogy a megérkezésnél azonnal látni lehessen azt.

A főzdében korszerű, zárt rendszerű, egylépcsős pálinkafőző berendezések kerültek betervezésre. A technológia lehetővé teszi, hogy a főzés által keletkezett hővel rá lehessen segíteni az épület fűtésére is. A lepárlás mellett lehetőség van utóérlelésre, palackozásra és tárolásra is.

A vendégudvarba egy szabadtéri rendezvények befogadására alkalmas szín építését is terveztem. Ez a fedett-nyitott tér egy külső fogyasztótér, mely tartalmaz egy nagy kemencét és kerti konyhát is.

Kóstolótér, forrás: Kállai Kata

Régi és új

Az épületek tömegalakításánál törekedtem az egyszerűségre. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miként lehet a régi alföldi építészetet mai nyelven újrafogalmazni.

Az épületszerkezetek esetén is az egyszerűség volt a vezérelv. Míg a malom belső hőszigetelést és belső téglaburkolatot kapott, addig az új épületek fordítottan: külső szigetelést és téglaburkolatot kaptak. A malom födémszerkezete maradt fa szerkezetnek, míg a főzdénél már korszerű, vasbeton födémet alkalmaztam. A tetőszerkezet minden esetben fa szerkezet, de míg a malomnál marad a cserépfedés, addig az új épületek fehér fémlemezfedést kapnak.

A szerkezeti kialakításnál és az anyaghasználatnál is célom volt a régi és az új elkülönítése. A malom minden szerkezetét eredeti anyaghasználatban állítottam helyére. A koncepció része volt, hogy minden, ami újonnan épített, legyen fehér színű, így az új épületek burkolatai, és a régi épület belsőépítészeti elemei is. A fehér szín hivatott kifejezni a tisztaságot, az újszerűséget és az eleganciát, kerülve ezzel a sötét kocsmahangulatot.

Az Erzsébet-liget rendezvénypark és a Liget Pálinkárium ezáltal válhat a város egyik színfoltjává.

Kállai Kata
Budapest, 2014. június 20.


OPPONENSI VÉLEMÉNY

Kállai Kata építészhallgató diplomatervéhez

TÉMA: A karcagi Rónai malom rehabilitációja

Karcag nyugati része kiemelt idegenforgalmi fejlesztési terület, ezen belül a város határán lévő Erzsébet-liget az önkormányzat tervei szerint a jövőben rekreációs központként és rendezvénytérként szolgál, tehermentesítve ezzel a szűk belvárost. A diplomafeladat aktualitása egyrészt abból fakad, hogy a város szándékaival összhangban választja ki a helyszínt és határozza meg a betelepítendő funkciókat, ugyanakkor értékmentő tevékenységet is végez: a Rónai malom az utolsó régi malomépület a malmairól és gabonájáról egykor híres nagykunsági városban.

Kállai Kata, karcagi lévén, kiváló helyismerettel rendelkezik. Alaposan járja végig a tervezés kezdeti lépéseit, beleértve a feladatválasztást, a helyszín adottságainak részletes elemzését, a meglévő malomépület vizsgálatát. A régi malom megtartásával és új épületek telepítésével pálinkakóstolót és pálinkafőzdét költöztet az épületekbe.

Térképek, fotók alapján rekonstruálja a telek beépítésének különböző stádiumait, ennek során talál rá egy olyan motívumra, amely a tervben kiemelt jelentőséghez jut: a település és a megművelt földek között határhelyzetben lévő malmot és kiszolgáló épületeit valaha magas téglakerítés vette körül. Kata diplomatervében rekonstruálja ezt a rendeltetésből és elhelyezkedésből adódó zárványszerű téri szituációt, amely az új funkciónak - hasonlóan kisipari és hasonlóan bérüzem - tökéletesen megfelel, ugyanakkor megadja a lehetőséget a Liget rendezvényeihez való kapcsolódásra.

A telek feltárása, a közönségforgalmi és a gazdasági útvonalak elválasztása logikus, az alaprajzi kialakítás tiszta és átlátható. A pálinkakóstoló funkciót remekül kiegészíti a kisüzemben folyó pálinkafőzés látogatók számára is végigkövethető folyamata. A belső kialakításának szervezőereje a funkcionális rend, az ipari technológia betelepítése. A régi malomépület ugyanakkor talán több lehetőséget kínált volna a tér nagyvonalúbb kezelésére, a régi épület téri adottságainak hangsúlyozására, a látogatóknak bemutatva akár az épület eredeti funkcióját is.

Az épületek tömegformálása egyszerű, a telep nyeregtetős, nyújtott tömegei a helyszín adottságaihoz illeszkednek. Jelen van ugyanakkor egyfajta differenciálatlanság a tömegek kezelésében, amelyek magassági viszonyaikkal a malomépülethez alkamazkodnak. Az új épületek homlokzatai halványan a túlméretezettség érzetét keltik, téri szempontból pedig a fedett-nyitott színnél szembetűnő a túlzott belmagasság. A régi és új megkülönböztetése a téglaburkolat szintjén - régi téglafal és az új falfelületek fehérre festett téglaburkolata - mind a külsőben, mind a belsőben esztétikus és helyénvaló, a tégla hangsúlyos alkalmazása a város téglavető hagyományainak tükrében külön indokolt.

Kállai Kata valós feladatot keresett szülővárosában, amelyre reális, megvalósítható választ adott. Diplomaterve a helyszín és a funkciók alapos tanulmányozását követően jött létre, gondos, alapos, átgondolt munkával.

Diplomatervét elfogadásra javaslom.

Szentirmai Boglárka építész
Budapest, 2014. június 19.

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »