építészet : környezet : innováció

Lombkoronahotel nászutasoknak

Az Atelire Lavit egy fenséges és elegáns, a megrendelő szerint a költészet és az ácsmunka mesterfokának találkozópontján megalkotott, erdei lombházat tervezett. A finoman kidolgozott, de funkciójában némi óvatossággal kezelendő erdei lak egyelőre nem más, mint konceptuális kísérlet. Bán Dávid írása.

Minden gyerek vágya egy remek rejtekhely, egy fára épített kis házikó a kertben, magasan a világ nyüzsgésétől, ahol akár titkos gyűléseket tarthatnak, vagy éppen csak kivonulhatnak a mindennapok zsizsegéséből. Ez a vágy valószínűleg ugyanígy megmaradt a felnőttekben is, csak éppen félve attól, hogy ez már gyerekesnek hat, elfojtjuk magunkban ezeket az igényeinket. Viszont anélkül, hogy túl sok órát ülnénk – vagy éppen hevernénk – egy analitikus pszichológus kanapéján, mégis van rá mód, hogy gyermeki vágyainkat, ha csak néhány nap erejéig, de megvalósítsuk. Nem kell hozzá más, mint némi utazás, valószínűleg nem kevés pénz és talán még több szerencse a foglalások feltételezhetően hosszú sorában, hogy a franciaországi Origin fakorona szálloda egyelőre egyetlen szobájába néhány napra visszavonulhassunk.

A nem mindennapi konceptuális tervekkel előrukkoló párizsi Atelier Lavit a Cabanes Nature et Spa, természet közeli szálláshelyeket és felüdülési élményeket nyújtó cég megrendelésére – akiknek ugyanezen időben készített különleges luxus horgászkunyhókat is Dél-Franciaországban – tervezett egy valódi madárfészek házikót. A madárfészek pedig nem légből kapott gondolat volt, hanem a megrendelő tényleges kívánsága, hogy a Párizstól északkeletre levő, több évszázados vadászerdők egyikében, valóban a fára szerkesszenek egy nem mindennapi megjelenésű, de leginkább a természethez kapcsolódó komfortos lakosztályt. A hagyományos francia kastélyok archetípusát jól képviselő Château de Raray a klasszikus történelmi- és luxuskörnyezetben elvárható megszokott szolgáltatásokat – esküvőhelyszín, golfparadicsom – nyújtja alig 50 kilométerre Párizstól és csak néhány percre a francia és belga fővárost összekötő forgalmas autópályától. Erdejében azonban szokatlan újításként, egyelőre egyedülálló luxusszobát kínál a lakodalom nyüzsgéséből elbújni vágyó nászutasoknak, vagy minden érdeklődőnek, akik szálláshelyüket egy fa tetején képzeli el, ahol kizárólag az erdő panorámáját élvezheti minden irányban.

 

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

 

A fára szerelt erdei lak szokatlan formatervezési koncepciója mellett komoly mérnöki kihívások elé is állította a tervezőket. Az alapgondolat a madarak fészeképítési technikájából indult ki, akik megfelelő ágak begyűjtésével és logikus rendszer szerinti egymásba illesztésével építenek bevehetetlen költőhelyet maguknak. A Lavit tervezte lak is egyfajta menhely, védelem az erdő rejtekében, amelynek szerkesztési technikája is megpróbálja a madarak módszereit ellesni. A nyolcszögletes formájú, akár kaptárra is emlékeztető – hiszen a madárfészkekkel ellentétben ez egy zárt – konstrukció gondosan öleli körbe az évszázados tölgyfát. A különálló, földtől eltávolodott hatást az is erősíti, hogy az építménybe egy fából készített, 10 méteres magasságban lebegő 30 méter hosszú függőhídon lehet bejutni, amely egy kis wellness központba csatlakozik, ahol fűtött fürdőhely és pihenőszoba várja a vendégeket. Így az erdei, természet közeli romantikus búvóhely, akárcsak Noszvajon, minden kényelemmel igyekszik kedvébe járni az ide látogató pároknak: a fára épített lak, bármennyire is vonzó lehet a gyerekek számára, itt inkább a felnőttek számára nyújt játszóhelyet.

A lombkorona magasságába feltérő, 23 négyezetméteres pihenőház a fatörzset gyűrűsen, kettős rétegben veszi körül. Minden irányban erdei panoráma tárul a bentlakók elé az impozáns ablakokon keresztül, de nem csak kifelé az erdő, hanem befelé a fatörzs irányába is. Így a törzs mint a lak középső helyisége szintén szerepet játszik a térszerkesztésben, a köré csoportosulnak a panorámás helyiségek: hálószoba, nappali, fürdő és a függőhíd csatlakozásaként a részben nyitott előtér. Ez utóbbi a középső, a törzset is magába foglaló kisebb átrium szerű mag, amelyből két irányban üvegezett tolóajtó vezet a belső térbe, valamint egy falétra fel a lakótér fölé elhelyezett körpanoráma teraszra.


Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

 

A belső teret a hatalmas, minden irányba nyitott ablakok, az azon keresztül beáramló, lombkoronák által megszelídített napfény, a tölgyerdő sűrűjébe vesző látvány varázsolja meleggé, barátságossá, intimmé. Mindezt a belsőépítészet is jól erősíti a nyersen hagyott világos és tiszta nyárfa burkolatokkal, amelyek az impozáns üvegablakok kivételével minden irányban körbeölelik a helyiségeket, s a kellemes összhatás mellett a természetes fa illatával is átitatják a házat. Akárcsak az Avignon melletti horgásztanyákban, itt is a minimalista stílusú bútorzat a belsőépítészet szerves részét képezi, egyrészt a falakból kilépő, deszkákból kiképezett fix bútorok, másrészt pedig a nagyon hasonló árnyalatú és szintén alapvetően fából készült egyedi darabok – kisszékek, fotelek, posztamens szerű asztalkák – alkotják. A bútorzatban és a belső kialakításban egyaránt az egyszerű geometriai formák és a rácsozott kiképzés uralkodik. Az egyébként is meghitt, kifejezetten párok számára búvóhelyként szolgáló házikó legintimebb részét, a hálót és a fürdőt egy keskeny folyosó fűzi egybe, amelybe még egy kisebb, zárt öltözőhelyiséget és egy technikai szerelvény szekrényt is elrejtettek. Az átriumos belépőből tehát közvetlenül a nappaliba, valamint a szeparált helyiségek folyosójára tudunk belépni.

A megrendelő és az építész egyaránt kiemelt figyelemmel bábáskodtak a kicsi, de annál kifinomultabb lak fölött: számukra ez az építmény a költészetnek és az ácsmunka mesterfokának találkozópontja. „Fenséges és elegáns” – vallják a házról, amely a környezet lenyűgöző látképét egészíti ki, tökéletesíti, szublimálja azzal, hogy egy különleges menedékhelyet kínál benne.


Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

 

A ház nem más, mint egy konceptuális kísérlet, amelyet, a különleges, élményszerű pihenésekre specializálódott megrendelő adott esetben más-más erdei terepeken is kipróbálhat. A fatörzsekre felkúszó, szinte lebegő építmények kialakítása mellett adott a nagyon földhöz ragadt kérdés: hogy mindez ténylegesen milyen hatással van magára az erdőre, a természetre. Feltételezhető, hogy maga az építési technológia kifinomult eszközökkel igyekezett minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyva felrakni a fára a lakot, remélhetőleg az energia- és közműellátás is odafigyeléssel megoldott. Ugyanakkor a nomádság, a természet közeliség hívószavára ideérkező, de vélhetően mégis egyfajta luxusra és kényelemre vágyó vendégek egyedi kiszolgálása mennyiben terheli az erdő nyugalmát? Tegyük hozzá azt is, hogy a Párizstól északra levő Oise megye hatalmas erdőségeit már évszázadok óta „ostromolják” a vadászok, a kirándulók, számos erdei központ jött itt létre, de gondolhatunk a rejteklaktól néhány kilométerre levő közkedvelt lovaspályára Chantilly-ban is, vagy legjelentősebb tájsebként az erdőt átszelő nagy forgalmú autópályára. Így látható, hogy az erdei lak alapvetően geg, játék, romantikus elképzelés, amihez az erdő maga a díszlet. Mindez nem is vethető a tervezők szemére, hiszen nyíltan vállalták, hogy itt egy építészeti kihívásra válaszul adott konceptuális kísérletet zajlott.

Bán Dávid

 

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

Lombkorona hotel, Franciaország - építész, fotó: Atelier Lavit

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »