építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat - megvétel, Szateki Kft.

Bemutatjuk a Szateki Kft. megvételben részesült pályaművét.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye


A pályamű a D-i bejárat megnyitásával lehetőséget nyújt a főbejárat tehermentesítésére, és új látogató funkciók kialakítására, amely előnyös. Mindkét belső udvarnak a földszint feletti lefedésével, kétszintes felülvilágító „sliccek” megnyitásával szervezi a tereket. Ennek eredményeként a pincei tereket is előnyösen feltárja, azonban a „sliccek”, és az alátámasztó szerkezetek előnytelenül merevvé teszik az alaprajzot, felszabdalva azokat. A födém beépítésével kedvező arányúvá alakulnak a belső udvarok felső térrészei. A Bíráló Bizottság azonban nem tartja szerencsés megoldásnak annak az elvnek az érvényesítését, amely azért nem fedi le az udvarokat, hogy annak körítő falai ne váljanak „kulissza-szerűvé”, illetőleg, hogy a földszint fölötti födémen kialakított „virágoskert” szabad térbe kerüljön. A Bizottság megítélése szerint ez az „áldozat” nem éri meg.


A történelmi térsorokkal kapcsolatos beavatkozásai hátrányosak. Kifejezetten átgondolandó a középső szárnyban a vertikális közlekedési rendszer átalakítása, valamint a földszinten a középső szárny Ny-i felében kialakított változtatások bemutatása. Sajnálatosnak tartja ugyanakkor a Bizottság, hogy a második és harmadik emelettel érdemben nem foglalkozik a pályázó. A kiegészítő funkcióknak az É-i homlokzathoz csatlakozó térszín alatti kétszintes kialakításban történő elhelyezése előnyös. Annak mind funkcionális kialakítása, mind az épülettel való kapcsolata átgondolt. Nem szerencsés azonban a feltáró csatlakozásnak a Pollack M. téri kivezetése.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


A kertészház kezelése és funkciója elfogadható. A kert burkolására süttői mészkövet javasolnak a tervezők. A szakvéleményben kivágásra javasolt fákat távolítja el, azonban azok pótlása nem minden esetben indokolt (pl. sűrű állománynál nem kell pótolni). A javasolt árnyéki talajtakarók jók. Yucca ültetésére csak a napos hely alkalmas, a tervezett É-i oldalon ez nem biztosított.


A tervpályázatban bemutatott, a belső udvari terek előnyös arányú megosztására, valamint a kiegészítő funkciók korrekt, a növényzetet kismértékben érintő beépítésének megoldására tett javaslatára is figyelemmel, a Bíráló Bizottság a pályaművet megvételre javasolja.

 


Részletek a műleírásból:


A Nemzet Múzeuma és a MUZI


A Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum a magyar építészet több korszakában is viszonyítási pontként jelenik meg. A kortársak szemében és az utókor műelemzői szerint is, a nemzeti emelkedés, az öntudat fejlődése, a kultúra terjesztése szempontjából legnagyobb mérföldkő volt elkészültének korában. Érett arányrendszerével és szerkesztettségével európai viszonylatban is számon tartott alkotás, noha kortársaival ellentétben (Louvre, British Museum, Ermitázs) uralkodói segítség nélkül, magánkezdeményezésből született meg. Alapvető jellegzetessége a klasszicista szigorú rend mediterrán könnyedségű, festői alkalmazása, redukált, egységes homlokzatképzése, nagyvonalú belső tereinek átgondolt hierarchiája.


Ebben a viszonyítási rendszerbe kell beleilleszteni a pályázat kívánta kiegészítéseket, melyeket 160 év elteltével újonnan felmerült elvárások idéznek elő. Az eredeti tervezői és építtetői felfogás a múzeum fogalmát magasztosan kezeli (kultúra temploma), míg ma a közművelődés eljárásainak változásával, sokkal közvetlenebb, befogadóbb intézmény igénye lép fel. E kettő csak mellérendeltségi viszonyban képzelhető el egy épületen belül, mivel a műemléki szemlélet és az épület iránti tisztelet a meglévő térrendszer átalakítását nem engedi meg. Ez nem csak a belső terekre, hanem az épület belső arányrendszerére és alapjellegzetességeire is igaz.


A tömegképzés három fő vonása: a tengelyesség (hossz- és kereszttengely), a megemelt vezérszint kiszámított térkapcsolatokkal, és a kettős belső udvari elrendezés körfolyosóval. E három közül bármelyik jelentős átalakítása az épület egységének megbomlásával járna. A kortárs szemléletben elterjedt, az udvart átriummá alakító, és így a belső homlokzatokat és folyosókat díszletté változtató gyakorlat szerintünk nem engedhető meg ebben az esetben. A jelentős méretű bővítés a vezérszinten nem jelenhet meg, nagyméretű térkapcsolat itt csak a meglévő tér és arányrendszer jelentős átalakításával lenne megvalósítható.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


Pályázati tervünk  célja a program oly módon való megvalósítása, mely ezeket az alapelveket betartja. Ezért az általunk tervezett új előteret és időszaki kiállítási centrumot a belső udvarokban az utcaszinten, a meglévő oldaltengelyen elhelyezkedő bejáratokat hasznosítva, és a vezérszint padlóvonalában (+0,98) lefedve helyeztük el. Ez a telepítés kíméli meg leginkább az épületet, lehetőséget nyújtva egy magában következetes, a régivel mellérendeltségi viszonyban lévő új kiegészítő egység létrehozásra. Ennek egyedüli eredménye a belső udvarok arányrendjének változása, mely ezáltal az épültet külső arányához kezd hasonlítani. A visszatelepített zöldfelület pedig a vidéki udvarház képzetét kelti, mert megerősíti az emeleti klasszikus belső terek egybefüggését, és a belső kiállítási folyosó kerengőszerűvé és jóval élményszerűbbé válik.


Másik jelentős változás a kereszttengely megnyitása, ami a kert szerkesztésében is jelentős szerepet játszik. A tengelyre felfűzött új földszinti helyiségcsoport hosszú, mintegy 110 méteres belső útvonalat nyit az épületen keresztül. A meglévő, az épület külső jellegéhez jobban illeszkedő 3 áthajtó nagyobb jelentőséget kap, a két udvari beépítéssel kiegészített térsor már felnő a múzeum nagyvonalúságához. Az emeleti főtengely és az újrahasznosított kereszttengely a főlépcső terének vonalában metszi egymást . Itt viszonylagosan rejtett, de a függőleges közlekedést a főlépcső alatt megoldó új lépcsőt nyitottunk, mely mindkét rendszerhez igazodik.


Az épület külső megjelenését megváltoztatni nem tervezzük. A főlépcső szerepét, a jelenlegi főbejárat jelentőségét csökkenteni nem kívánjuk, ehhez kiegészítést kínálunk az oldalhomlokzati bejárat közönségforgalmúvá alakításával. Ezáltal az épülettömeg az egy nézőpontú érzet helyett - a látogató értelmezésében – megélhető körüljárást kap, és a kert is szervesen bekapcsolódik a látogatói útvonalak hálózatába. Az oldalhomlokzat a múzeum telepítése miatt, ha nem is feltűnő módon, ma is jól látszik a körút tengelyéből, és a Múzeum utcára nyitandó oldalkapun keresztül kényelmesen megközelíthetővé válik.


Új szerkezeti egységek


Előtér


Az újólag megnyitott déli kapu mögötti 200 nm-es eredeti, háromosztatú előtérből megközelíthető. Az udvarral egyszintben lévő bejárat természetszerűleg átveszi a mozgássérült közlekedést (akadálymentesítés) és a szervezett, esetleg rendszeres foglalkozásra és kutatni járó látogatók fogadását is.


A lapidárium tetejére, a dél udvarba telepített egység annak szerkezeti rendszeréhez igazodó tartószerkezettel készül. Anyaga gipsszel dermesztett beton doboz és faltartók vegyes rendszere. Ez az épületben nem szokatlan, a tetőtér beépítésénél már használt, könnyű és merev szerkezet. Itt szerencsésebben használható, megmutatható ez az egyébként kiváló magyar találmány. Jellegében pedig jól illeszkedik a fehérre festett nagy felületű falakhoz. Ezáltal az itt elhelyezett kőtárat megbontani nem kell, megközelítése sem változik jelentősen. Az épületrész zöldtetővel fedett, a klimatikus viszonyok minimális gépesítési igényszinten tartásához, és a felette elhelyezkedő udvar barátságos hangulatának kialakításához.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


Bevilágítását a régi épülettől elválasztó felülvilágító sáv és a tengelyekkel párhuzamos két rés adja, melyen érdekes kilátás esik a napfényes falakra. A sávok alatt a jelenleg udvaron, kültéren elhelyezett kövek kiállítását oldjuk meg, és ez a sáv egyben körüljáróként is szolgál az egyes funkciók többféle megközelíthetőségének érdekében. A nagyobb egybefüggő területeket pontszerű világítólencsék rasztere egészíti ki, derítés kedvéért.


A faltartókkal elválasztott, de látványában összefüggő térben négy egységet valósítottunk meg, ezek:

fogadótér:    210 nm összefüggő alapterületű helyiség a tengelyre szervezetten, amihez a pénztár és információs pult kapcsolódik közvetlenül. A jelenlegi pénztárat az emeleten megtartottuk, a kettő párhuzamosan működhet tovább, csúcslátogatószám estén egyenletesebben lehet elosztani a látogatókat.


kávézó:    240 nm (100 fő), ami egyben várakozó és pihenőhely

Itt hidegkonyhai kiszolgálást tervezünk, a meleg konyha és a nagyobb raktár a kertészlak átalakításával kialakítható. Szükség esetén konyhai készítmények onnan hozhatók át konténerben a pince szinti összekötő folyosón.


ruhatár:    130 nm, kiváltja a jelenlegi helyet (kb.500 fő), de az oldalmegnyitás miatt nem kerül messzebb az emeleti terektől, szekrényes és fogasos elhelyezést is tartalmaz a csoportok (ifjúsági) kényelmesebb kiszolgálása érdekében. (A gyermek részleg önálló ruhatárat kap, azzal szerkezeti egységben)


bolt: 100 nm , a könyvesbolti funkció megerősítésével, melyben a muzeológiai szakkönyvek árusítása nagyobb hangsúlyt kaphat (esetleg a meglévő  Magyar utcai könyvesbolt részleges bevonása )  a mostani általános „szuvenírshop” hangulat helyett.


Ezek együttesen a körüljárókkal 977 nm alapterületen többszörösen átjárható helyiségcsoportot alkotnak.


Lépcsőtér


A főlécső alatti átjáró (jelenleg büfé) közlekedő funkcióját visszanyeri. A függőleges közlekedés két egykarú lépcső szolgálja, melyek egymás fölött helyezkednek el. A meglévő alagsorba vezető balesetveszélyes lépcsőt szabványossal helyettesítjük. A boltozat 3 tagjának bontásával bekerülő lépcső felfelé a főlépcső alatti (jelenleg bolt) kitisztított térbe vezet, ami a jelenleg megoldatlan körbeközlekedést oldja meg az első emeleten. Ezáltal a látogatói útvonal egyértelművé és könnyen megtalálhatóvá válik. Az új lépcsőkarok nem a régi folytatásai, formálásuk a régi és új terek határán, ennek tudatában történik. Az innen nyíló kiszolgáló helyiségek és WC csoportok felújítás és bővítés mellett a helyükön maradnak, mert így megközelítve már egyértelmű helyen vannak. A jelenlegi közlekedési rendszer ezzel a kiegészítéssel - a régi lépcsők megtartása mellett – a továbbiakban sokkal jobban működhet. A mozgássérült útvonalak pedig ezentúl egybeeshetnek a többi látogatóéval.

Időszakos kiállítási centrum


A tengelyen továbbhaladva érkezünk az újonnan létesítendő kiállítási termekhez. Az északi udvarban két szinten kap helyet az összetett terekből álló helyiségcsoport. A kétszintes egység alsó része az alagsorban a restaurátor osztály helyet kerül elhelyezésre. (A program az osztályt az épületből kitelepíthetőnek határozza meg, mellyel teljesen egyetértünk. Földalatti munkahelyek megtartását nem támogatjuk.)


Lehetőségünk nyílik az udvar alacsony lefedése ellenére nagy belmagasságú terek létrehozására (bm: 4,20 – 8,60) , melyek ideálisak kiállítás rendezésére. A terek jól tagolhatósága miatt jól installálhatók. Az ide várható külföldi és hazai vándorkiállítások befogadása fontos szempont, ezt az összesen, két szinten (655+900) 1555 nm alapterülettel kielégíthetőnek találjuk. A terek többfelől megközelíthetők, így a körüljárást biztosító struktúra kialakítható. A földszinten leválasztható konferenciaterem 200 nm alakítható ki. A tengelyben lévő tér (220 nm) kiállító teremként és átjáró előtérként is használható.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


Szerkezete részben eltér az előtértől, bár ez a rész is dermesztett gipszbeton tartókból áll. Az alsó szint egybefüggő kialakítását a földszinti faltartók biztosítják, fesztávuk 21,20 méter, melyek alsó szinten harántfalakra támaszkodnak. A tartók között a tetőig megnyitott bevilágítók futnak teljes hosszban, ezek részlegesen megnyitják az alagsori teret, kilátás biztosítva, és a pincehatást megszüntetve. A falak gipszfehérek, a padlóburkolat hajópadló. A mennyezet egységesen sínekre szerelt kiállítási fényrendszert kap. Álmennyezet nincs. A légcserét a jelenlegi alagsori folyosóról és a padlóban vezetve oldjuk meg, így gépészeti elemek a térben nem jelennek meg.

 

Északi előcsarnok


A jelenlegi személyzeti porta a helyén marad, azzal a lehetőséggel kiegészítve, hogy a keresztengely északi végét megnyitja, és a látogatók keresztközlekedését biztosítja. A jelenlegi porta területébe kerül az újonnan kialakítandó mélygarázs személyzeti feljárata, hogy a garázs forgalma közvetlenül ellenőrizhetővé váljon. Az átjáró mellé kerül a -1. szintet és földszintet összekötő személylift.


Mélygarázs és raktár


A programkiírásnak megfelelően az épület északi oldalán elnyúlóan biztosítottuk a kért kiegészítő funkciókat. Az egység -1. szintjén 40 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas mélygarázst alakítottunk ki a Pollack Mihály tér felőli behajtással. A lehajtó elhelyezését a kert egységének legkisebb megzavarása motiválja, a tér felőli 140 cm szintkülönbség a rámpa felszín feletti hosszát jelentőse lerövidíti, ezáltal az a kertbe 18 métert nyúlik be láthatóan a hátsó oldalon. A garázsból közvetlen feljárat van a portához.

A garázsból nyílik a kisteherautókat fogadni képes műtárgyszállítási előtér kapuja. Az előtér zsilipelhető, innen közvetlen beszállítási útvonalon elérhető a főépület pinceszintje és az új kiállítási terek. Ezen a szinten kaptak helyet közvetlen kapcsolattal az átmeneti nagyobb forgalmú raktárak a kért mennyiségben.


A -2. szintre a teherszállítási útvonalra felfűzött teherlift és zárt lépcsőház vezet. Itt helyezkednek el a kiegészítő üzemeltetési raktárak és az épületből kitelepített funkciók, amelyek a főépület első emeletén voltak. Ezek elrendezését adatok hiányában nem részleteztük, de nagyságrendjük megegyezik az eredeti kiterjedéssel (Ld.: területkimutatás).

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat

 


A mélygarázs kialakítása miatt különösen védett, értékes fát kivágni nem kell.

Keskeny hosszú, északi oldali elhelyezése miatt pedig a kertben harmonikusan eltüntethető nyomot hagy, a lombkorona kívánatos pótlása megvalósítható, tetejének 40 %-a közlekedőfelület, maradéka talajtakaróval beültethető.


Kertészház


Az épület rekonstrukciójával megvalósítható 100 férőhelyes étterem a földszinten helyezkedik el. Ezt a jelenlegi közműfogadó tetejét is elfoglaló burkolt terasz egészíti ki. Valószínűleg a belváros legkellemesebb kerthelysége valósítható meg ezen a helyen. Kiszolgáló funkciói, mint a 250 adagos konyha, raktárak és mellékhelységek az épület pinceszintjén helyezhetők el, közvetlen földalatti összekötetésben a főépülettel. Innen lehet feltölteni az előtéri kávézót is.


Lapidárium


Az új előcsarnok falában el nem helyezhető, nagyméretű kőemlékeket az újonnan feltárt de még fel nem dolgozott pincékben kívánjuk elhelyezni. Azokat a déli oldal mellől kisméretű, kültéri lépcsőházi építménnyel kell kiegészíteni. Ez a kis épület méretében nem haladja meg az Arany szobor talapzatának méretét.


Átalakítások a főépületben


Pinceszint


Az északi udvarba bekerülő kiállítási helységek és a meglévő lapidárium közötti terület már jelenleg is részlegesen látogatók által használt. Itt az újra definiált lépcső és kibővített előtér szolgálja az összesen 1800 nm kiállítóterület elérését. A mozgássérült útvonal és a lift elérése is egyértelművé válik. Ez a szint is kap vizesblokkot, így teljes értékű látogatói területté válik. A zsilipelés és a raktárak biztonságos leválasztása és megközelítése ugyanolyan módon megoldható, ahogy jelenleg. A kitelepített kb. 80 nm rossz térarányú raktár az új raktáraknál nyer elhelyezést. A restaurátor főosztály munkahelyeit a hozzájuk tartozó raktárakkal munkavégzésre alkalmas helyre való kitelepítésre javasoljuk (kb. 700 nm), fennmaradó főlépcső alatti részeit megtartottuk.


Földszint


A bővítéseknél részletesen leírt változtatásokon kívül felszabadul a középkori kőtár területe a kényszerített átjárás alól, mivel a ruhatár a felső szintekről ennek megkerülésével is elérhetővé válik. Teljes értékű teremként kiállítást, a múzeum tanácskozásait, szekciógyüléseket lehet benne tartani. A mögötte elhelyezkedő Pulszky -terem funkciója bekerül az új részbe (melynek neve is átkerülhetne), helyén a gyermekfoglalkoztatás helységeit helyeztük el, 3 teremre bontva (270 nm), a szükséges raktárakkal és mellékhelységekkel, ruhatárral ellátva. Ezek a lépcsőtől közvetlenül megközelíthetőek.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


Első emelet, vezérszint


A szinten az architektúrát sértetlenül hagyjuk. Kizárólag a főlépcső alatti átjáró (jelenleg bolt és üzemelés) területe épül át zárt egységként, kiváltva az eredeti koncepcióban nem teljesen szerencsés megoldást, a körbe és lefele történő közlekedést mozgássérültek részére is megoldva. A hátsó szárny funkciói az új raktárakba kerülnek, helyükön állandó kiállítás létesül, szerkezeti változás nem szükséges.


Második és harmadik szint


Ezeken a szinteken változtatást nem tervezünk.


Kertészet


A múzeum épülete 1846-ban épült meg, a kertavatóra azonban csak jóval később 1855-ben került sor, és ekkor is még csupán három fa, és a kerti lak álltak. Sokáig nem volt pénz növénytelepítésre, a kerti utak, és a kerítés megépítésére. Az első fákat közadakozásból, felajánlásokból ültették és kerti koncerteket is szerveztek a múzeumkertért, többek között Erkel Ferenc közreműködésével. Gyakorlatilag ez a társadalmi hozzáállás és támogatottság a kulcsa, hogy ma az egyik legnagyobb belvárosi ősfás parkban sétálhatunk.


A jelenlegi faállomány közel fele ötven év körüli és jó pár száz éves faj, például platán, gesztenyefa is megtalálható, azonban a megfelelő ápolás és karbantartás hiánya miatt jelenleg az állomány 40%- a kivágandó - ezek között sok a magonc, a vadhajtás is-.  A cserjék, bokrok állapota sem kielégítő, telepítésük sok esetben pótlást, kiegészítést igényel. A legelhanyagoltabb teret azonban az aljnövényzeti sík alkotja, mely gyakorlatilag a borostyános, hederás területeken kívül teljes mértékben hiányzik. A be nem ültetett területeken a gyomosodás, a kitaposott fű látványa miatt elhanyagolt, rendezetlen az összkép.   


Funkciók szerint egymástól jól megkülönböztethető területeket kell kialakítani egyértelmű határvonalakkal, a kert körbejárhatóságát – mellékösvényekkel- továbberősíteni. A hagyományok, a kialakult használat figyelembevételével meg kell tartani - részben helyükön- a funkcionális egységeket. Így a körúttól, zajtól, légszennyezettségtől legtávolabb eső keleti – Pollack Mihály tér felöli oldalon – kell kialakítani a játszóteret, a Pál utcai fiúk nyitóképének színhelyén. Szintén a keleti oldalon, de már a Bródy Sándor utca felöl meg kell tartani a kert vadregényes, romantikus hangulatát, padokkal, kanyargó ösvényekkel tarkítva, ide lett áttelepítve a sakkasztalos pihenősziget is. A kert Múzeum körút felöli oldalra az oldott, könnyedebb hangulat a jellemző, fűben heverésző turistacsoportokkal, fiatalokkal. Ezt a jelleget erősítve növelnénk a zöld területek arányát, és csökkentenénk a burkolt területet az Arany János szobor körül. A Március 15.-i ünnepség alkalmával jelenlévő tömeg amúgy sem fér el ezen a területen, ezekre az alkalmakra a gyep megóvása érdekében a ma gyakran felhasznált mobil járótrepnik használatát javasoljuk.

 

Szateki Kft-MNM pályázat
Szateki Kft-MNM pályázat
 

 


Ezt a fokozatosságot, átmenetet kell a növények telepítésénél is követni. Eszerint 7 részre osztható fel a kert: a főbejárat előtti gyepszőnyeg telepített egynyári ágyással, a ligetes, fás terület két oldalt, az új déli bejárat felőli rész attraktív dísznövény csoportokkal gazdagítva, átellenben az északi oldalon különböző talajtakarók –gólyaorr, varjúháj, orbáncfű- kapnak helyet. Ahogy a kert belseje fele haladunk a növényzet is egyre sűrűbbé válik. A következő funkcionális egységek a már említett gyerekjátszó és a sakkasztalos pihenőszigetek a már sűrűn összenőtt talajtakarók és cserjék között terülnek el. Itt mindenképpen pótolni kell a bokrokat (babérmeggy, babérsom stb.) és dúsítani az aljnövényzetet.


A kivágott fák nagy részét a meglévő fajok visszatelepítésével kell pótolni, így többek között páfrányfenyő, különböző kőrisfajok és fekete dió kerülnének eredeti helyükre, frissítésképp néhány alacsonyabb gömbfafaj, mutatós díszalmák és liliomfa kerülnek beültetésre a körút felőli oldalon.


Az eredeti, századfordulón megálmodott és kiépített múzeum körüli fősétányt és a bejáratokhoz vezető bekötőutakat a budapesti összképben meghatározóan jelenlévő (Duna korzó, rakparti lépcsők) nagyméretű, fényezetlen Süttői mészkőlapokkal burkoltuk, (ez megkönnyíti télidőben is a babakocsis anyukák és mozgássérültek közlekedését). Az oldalösvényeket és a kialakított pihenőszigeteket szintén az épület domináns tört fehér színéhez illeszkedő sóskúti kvarckővel szórtuk fel, egyedül a játszótér központosan elhelyezett homokozóját burkoltuk körbe a fent említett mészkőlapokkal.

A kerti bútorok esetében szintén támaszkodhatunk a tradíciókra, hiszen ma újragyártják az eredeti kertben lévő Buchwald székeket és padokat, ezeket a fősétányok mentén helyeztünk el. A pihenőszigetek és a sakkasztalok új, modern vonalvezetésű padokat, asztalokat kaptak. A jelenlegi kandeláberek állapota megfelelő, stílusa a kert hangulatába illő, így ezeket megtartottuk, helyenként az új útvonalaknak megfelelően áttelepítettük. A homlokzatok világítást további fényvetők elhelyezésével egészítenénk ki, főképp a déli, új alternatív bejárat felől.

 

A „muzi” szoborparkja gyakorlatilag Széchenyi István ötletén alapszik, aki a Gellérthegyre „ Üdvleldélt” képzelt el, ez az elgondolás aztán főképp itt a múzeumkertben és a Margitszigeten valósult meg. A történelmi arcképcsarnok a nemzet nagyjainak állít méltó emléket, utoljára 1976-ban avattak itt szobrot. Mivel a kertben tradicionálisan ilyen témájú alkotások találhatók új, ettől eltérő szobrot nem állítottunk, viszont ivó kutakat helyeztünk el több ponton is: a sakkasztalok és a játszótér területén, illetve a főhomlokzat előtti, déli oldali pihenőben, amit kifejezetten a víz szigetének neveztük el, súlypontjában szoborkúttal.  A jelenlegi elhanyagolt állapota ellenére is kellemes hangulatú kertben összegezve a fentieket inkább a meglévő növényzet ápolását, dúsítását javasoljuk egy csipetnyi frissítéssel, újdonságok beültetésével megfűszerezve.

 


vezető tervezők: Szabó Zoltán, Meggyes Attila, Vörös Balázs, Janik Szilvia

építész munkatársak: Renderek : Molnár Péter

generáltervező: Szateki Kft.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »