Emberek/Interjú

Megálmodnunk semmit sem kell — A Pénzügyminisztérium belső terei

1/19

A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan

A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan
A díszterem 1903-ban, építés közben., Forrás: Fortepan, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19d.1.01.004.
A tanácsterem mennyezete még 1903-ban, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.003
Építés közben készített fotó 1903-ból, Forrás: Fortepan: BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.005
A tanácsterem csillárjának képe a Fellner-albumból, 1908.
Szerkesztés az archív fotó alapján
A díszterem egykor...
...és ma, az újjáépítés előtt megkezdett tisztítóbontások közepette.
Az audienciás terem ajtóburkolatának részlettervei
Az audienciás terem ajtóburkolatának részletei
A tanácsterem álmennyezet indító gipsztagozatainak tervezése
A tanácsterem ajtóbélletének ornamense
Supraporta részlete a tanácsteremből
Munka közben
Falfestés minta
Gipszmaradványok az audienciás terem előteréből
A háború utáni átalakítások során megőrződött rajz a díszterem előteréről, 1961.
Tervezet az audienciás terem nyugati falnézetéről
Fennmaradt részletek, A díszterem ajtainak megmenekült faragványai
A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan
A díszterem 1903-ban, építés közben., Forrás: Fortepan, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19d.1.01.004.
A tanácsterem mennyezete még 1903-ban, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.003
Építés közben készített fotó 1903-ból, Forrás: Fortepan: BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.005
A tanácsterem csillárjának képe a Fellner-albumból, 1908.
Szerkesztés az archív fotó alapján
A díszterem egykor...
...és ma, az újjáépítés előtt megkezdett tisztítóbontások közepette.
Az audienciás terem ajtóburkolatának részlettervei
Az audienciás terem ajtóburkolatának részletei
A tanácsterem álmennyezet indító gipsztagozatainak tervezése
A tanácsterem ajtóbélletének ornamense
Supraporta részlete a tanácsteremből
Munka közben
Falfestés minta
Gipszmaradványok az audienciás terem előteréből
A háború utáni átalakítások során megőrződött rajz a díszterem előteréről, 1961.
Tervezet az audienciás terem nyugati falnézetéről
Fennmaradt részletek, A díszterem ajtainak megmenekült faragványai
1/19

A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan

Megálmodnunk semmit sem kell — A Pénzügyminisztérium belső terei
Emberek/Interjú

Megálmodnunk semmit sem kell — A Pénzügyminisztérium belső terei

2019.06.20. 15:30

Sokunk talán még alig tudja elképzelni, pedig hamarosan eredeti állapotában tekinthetjük meg a Mátyás-templommal szomszédos épületegyüttest. A tisztítóbontási munkálatokkal már elkezdődött a kivitelezés a Szentháromság téri Pénzügyminisztérium épületén, és a Fellner Sándor korabeli összképről is megismerhettük már a külső látványterveket. Az enteriőrről egészen eddig viszont még nem esett túl sok szó. 

 

A II. világháború után megcsonkított architektúrának nem csupán a homlokzata, de a beltere is a késő historizmus egyik látványos munkahelye volt, amelyet elképesztő műemléki kihívás lehet újratervezni. De mi is volt pontosan a díszes középrizalit ablakai mögött? Mi történt velük a háború után, és milyen hiteles források állnak rendelkezésre egy századfordulós, szinte teljesen elpusztult reprezentatív térsor visszaépítéséhez?


A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan
1/19
A háború utáni állapot összképe. Balra látható a homlokzat felől megsérült tanácsterem., Forrás: Fortepan

 

A díszterem 1903-ban, építés közben., Forrás: Fortepan, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19d.1.01.004.
2/19
A díszterem 1903-ban, építés közben., Forrás: Fortepan, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19d.1.01.004.

 


Csakhamar kiderült, hogy Magyarországon sajnos a 20. század régészévé kell válni egy hasonló feladathoz. Hogy jobban megértsük mi is történik egy ilyen munka során, a történelmi belsőterek legnevesebb belsőépítészét, Baliga Kornélt, a nem kevésbé elismert — többek között a megújult Füzéri vár termeinek, vagy a Központi Statisztikai Hivatal tetőrekonstrukciójának tervezőjét — Dr. Lukács Zsófiát, valamint a projekt épületrekonstrukciós irányító mérnökét, Kémeri Balázst kérdeztük a tervezési feladatokról.

 

Pleskovics Viola: Hogyan pozícionálhatjuk a Pénzügyminisztérium épületét Fellner Sándor életművében?  Mennyiben jelentett kihívást, vagy kivételt számára a neogótikus stílus?

Baliga Kornél: Fellner a legtöbb formanyelvben otthon érezte magát, neogótikus épülete azonban nem volt túl sok. Némileg meg is volt kötve a keze a választást illetően, a középkorhoz ugyanis Buda aranykorát, Zsigmond és Mátyás király időszakát kötötték akkoriban — nem véletlenül került ki győztesen neogótikus terv a Parlament esetében is sok-sok neoreneszánsz megoldás közül. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a végső döntést a Mátyás-templom tőszomszédsága határozta meg.  

Lukács Zsófia: Tény, hogy az épület kortársának számító Zeneakadémiához mérve talán sokaknak ódivatúnak tűnhetett az épület, de be kell látni, hogy Fellner Európa legjobb adminisztratív épületeit tanulmányozta végig, hogy a kontinenshez méltó, elegáns minisztériumi együttest hozzon létre.

 

A tanácsterem mennyezete még 1903-ban, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.003
3/19
A tanácsterem mennyezete még 1903-ban, BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.003


Supraporta részlete a tanácsteremből
13/19
Supraporta részlete a tanácsteremből

 

Hogyan alkotott mégis kortárs minőséget egy kötött stílus keretein belül?

L.Zs.: Összességében az angol késő gótika uralkodik a hangnemben, de részleteiben mégis tetten érhető egy magyaros íz. Például rengetegszer ismétlődik a gránátalma motívum, ami a magyar reneszánsz kedvenc szimbóluma volt. Ez a századforduló sajátossága is, hiszen — akárcsak Lechner és köre — mindenki a magyaros stílus karakterisztikus jegyeit kutatta ekkor.

B. K.: Ebből a szempontból Fellner igenis felvette a kortársak ritmusát, nem egy esetben sejlenek fel szecessziós részletek is a házban! Ráadásul együtt dolgozott Zsolnay Vilmos fiával, Miklóssal, ( a korabeli építési naplóban maga Fellner is néhol tévesen az 1900-ban elhunyt Vilmosnak címzi az észrevételeket — jegyzi meg érdekességként Kémeri Balázs) aki ebben az épületben számos részletmegoldás közreműködője volt. A Fellner által készített díszítő motívumok gyártmányrajzok formájában köszönnek vissza a mintakönyvekben, és az eredeti szerződés mellékleteként is megismerhetővé váltak a rekonstrukciókhoz.


Építés közben készített fotó 1903-ból, Forrás: Fortepan: BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.005
4/19
Építés közben készített fotó 1903-ból, Forrás: Fortepan: BFL jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.005

 

Ma már egy teljesen más épület képe tárul elénk. A belsőtereket tekintve mi az, amit a háború pusztított el és melyek azok a részletek, amiket a Rados Jenő által irányított helyreállítás során tüntettek el?

Kémeri Balázs: Az épület ugyan jelentősen megrongálódott a háborúban, a keleti toronysisak is teljesen leomlott, de a fotókon jól látszik, hogy mind a rizalit, mind a tetőszerkezet helyreállítható lett volna megfelelő akarat és nem utolsó sorban anyagi lehetőségek megléte esetén. A reprezentatív helyiségek a Szentháromság tér felőli architektúra szintjeit foglalták el, melyek közül kisebb változtatásokkal a földszinti előcsarnok és a díszlépcsőház maradt meg legeredetibb formájában. A rizalit mögött húzódó díszterem, valamint a keleti és nyugati szárnyak nagytermei az 1950-es évekbeli helyreállítást követően alakultak át, egy-egy új födém beiktatásával pedig még régi belmagasságukat is elvesztették.

A tervezők dolgát megnehezíti, hogy közvetlenül a háború után nem készült dokumentáció, így nem rekonstruálható teljes mértékben, hogy mi történt az értékes berendezésekkel, faburkolatokkal. Jelenleg ezeknek a helyiségeknek — a tanácsteremnek, az audienciás teremnek, ezek előtereinek, a miniszteri fogadószobának, a miniszteri dolgozószobának, a díszteremnek és előcsarnokának — megtervezésére és a kutatásra koncentrálunk.

 


Tervezet az audienciás terem nyugati falnézetéről
18/19
Tervezet az audienciás terem nyugati falnézetéről

 

Ehhez mik szolgáltatják az elsődleges támpontokat?

K.B.: Fellner Sándor kiadott egy albumot 1908-ban, amelyben prezentálta az elkészült épületet. Leírja benne a kivitelezés részleteit, nehézségeit, ír a felhasznált anyagokról és rendkívül jó képillusztrációkkal is gazdagították a lapokat. A kor legnagyobb fényképészei — Klösz György, és Divald Károly — munkái szerepelnek benne. A belső tereket ábrázoló fényképek ráadásul speciális, építészeti fotógéppel készültek, így egyik ábra sem torzít. Nagyon fontos dokumentáció volt ez a belső terekre nézve!

L.Zs.: Bár a háború utáni belső állapotokról nincsenek fotók, a Rados Jenő vezette helyreállítás tervdokumentációja is sokat segített a neogótikus formák datálásában. Ezeken a terveken jelezve van, mely részleteket akarták átalakítani a megőrződött állapotokhoz képest, és mi az, amit eredeti formájában hagytak meg.

 

A díszterem egykor...
7/19
A díszterem egykor...


...és ma, az újjáépítés előtt megkezdett tisztítóbontások közepette.
8/19
...és ma, az újjáépítés előtt megkezdett tisztítóbontások közepette.

 

Ezek szerint a hagyományos források mellett rengeteg a helyszíni nyom is?

B.K.: Az 1945 utáni bontások során levert stukkómaradványokat a padlófeltöltésbe söpörték. Több, mint egy tucat ládánk van tele gipsztöredékekkel, melyeket lefényképeztünk, felmértünk és segítségükkel meg tudtuk rajzolni szinte az összes tagozatot. 

 


Gipszmaradványok az audienciás terem előteréből
16/19
Gipszmaradványok az audienciás terem előteréből

 

Az ajtók díszítése is az egyes termek falburkolat mintázatát követte. Nem egy esetben megmaradtak az eredeti ajtólapok, még ha más helyiségbe is hurcolták őket. A mintázatuk alapján be tudtuk azonosítani az eredeti helyüket, a szárnyak másik oldala pedig a szomszédos helyiség hiányzó mintázatát is elárulhatta. A dísztermi nagy kétszárnyú ajtók külső oldalát például az ötvenes években a modernizálás jegyében falemez borítással látták el. Azonban alatta a korabeli fafaragás megmaradt, amelyet most kiszabadítunk, hogy az ajtók régi fényükben ragyoghassanak. A példákat órákig lehetne sorolni, és szerencsére a gótikának is meg van az az előnye, hogy rendkívül logikus. Szakál Ernő restaurátor jut eszembe, ahogyan lelkesen meséli, miként szerkesztette meg a visegrádi Anjou-kori kutat mindössze töredékeiből. Valahogy így érzünk most mi is. 

 

L.Zs.: Nekünk legalább vannak fotóink. Ha van fénykép egy helyiségről, akkor vissza lehet tervezni a régi perspektívát. Például: ha a képen látható egyik tagozatot már felmértük és tudjuk a pontos méreteit, vagy az egyik padlóelem mérete is ismert, akkor már léptékhelyes tervrajzokat lehet készíteni. Rengeteg munka, de a mai digitális technikával nagyon pontosak tudunk lenni. 


Szerkesztés az archív fotó alapján
6/19
Szerkesztés az archív fotó alapján

 

A termekről egy szögből készültek a fotók és biztos van olyan eset, amikor nincs elegendő töredék egy részlet megismétlésére. Milyen arányban akadnak hipotetikus megoldások?

L.Zs.: Logikai úton minden esetben el tudtunk indulni: ha egyik teremről nem állt rendelkezésre elegendő fotó, akkor vagy a Rados Jenő-féle helyreállítási tervek, vagy az eredeti maradványok segítettek bennünket. Megálmodnunk semmit sem kell. Ezzel együtt persze apróbb kompromisszumok akadnak. A miniszteri váró kamarai elnököket ábrázoló képcsarnoka például nagy valószínűséggel egyedi megoldás lehetett. Nem tudjuk pontosan, hogy a terem pandantját jelentő, és fotókon nem ábrázolt kis tanácsteremben volt-e hasonló festménysor, és az ismert sorozatnak sem biztos, hogy fel tudjuk kutatni minden darabját. A portrétár felkutatása is a tervezéssel párhuzamosan folyamatban van.

 


B.K.: Hasonló kompromisszumot jelentett az egyik csillár is. Külön fotó készült a tanácsterem egyedi darabjáról, amelynek olyan különleges a kialakítása, hogy a korszerű világítótestek is belehelyezhetőek a foglalatába. Ez nagyon megkönnyíti a régi forma modern újrahasznosítását, ezért úgy döntöttünk, ezt a hiteles lámpaformát helyezzük a nyugati oldal audienciás termébe is. Annak ellenére, hogy ott egy más típusú csillár volt.


A tanácsterem csillárjának képe a Fellner-albumból, 1908.
5/19
A tanácsterem csillárjának képe a Fellner-albumból, 1908.


Falfestés minta
15/19
Falfestés minta

 

Egy korhű, 19. századi beltér hogyan tud kortárs munkahelyként is funkcionálni majd?

K.B.: Minden terem a mai kor igényeinek fog megfelelni. Ebben nagy szerencse volt, hogy a korabeli mestereknek már az eredeti épület kialakításánál is figyelmet kellett fordítaniuk az újszerű berendezések elrejtésére. Például a gyönyörű kandallók és fűtőtestek mérműves rácsai mögött rejtett légbefúvók működtek. Mi szintén modern hűtő-fűtő berendezéseket alakítunk ki majd bennük. A parapet mélyedésekben további gépészeti egységeket helyezhetünk el, és a korabeli mintára legyártott csillárok mellett kisebb, a stílussal nem konfrontálódó lámpákkal is modernizálni tudjuk a világítást.


Az audienciás terem ajtóburkolatának részletei
10/19
Az audienciás terem ajtóburkolatának részletei

 

A rizalit visszaépítésével újabb termek visszaállítása következik?

L.Zs.: A következő ütemben igen, amikor a homlokzat eredeti állapota vasbetonszerkezettel újjáépül, de a miniszteri kis fogadóterem, és a miniszteri dolgozószoba újratervezése is hátra van még. A rizalit mögött helyet foglaló díszterem teljes belmagasságában ránk maradt, a legtöbb részletet azonban itt is megváltoztatták. Remek nyomokból azonban nincs hiány, méretarányosan tudjuk majd újratervezni például az elpusztult toronyaljak nyílásait, hiszen a szemben lévő ajtók tükörképei voltak ezeknek: eredeti tok, ajtószárny, és némi ornamens a betétekből itt rendelkezésünkre állnak.


Fennmaradt részletek, A díszterem ajtainak megmenekült faragványai
19/19
Fennmaradt részletek, A díszterem ajtainak megmenekült faragványai


B.K.: Egyébként az egyik legérdekesebb pillanatunk pontosan ehhez a teremhez kötődik. Az eredeti ablakok felmérése közben indultam szünetet tartani, amikor a lépcsőházban megakadt valamin a szemem. Az említett 50-es évekbeli födémbeépítések miatt a lépcsőházba is be kellett iktatni egy új szintet, melynek oldalfalait díszítetlen, csúcsíves vasablakokkal ékesítettek. Arányait tekintve másodlagosan felhasznált, eredeti darabokra következtettem és csakhamar kiderült, hogy a valamikori főhomlokzat színezett ólomüvegablakainak kereteiről van szó. Két eredeti részlet birtokában a csúcsív szerkesztése sem lesz már hipotetikus, így teljes mértékben kimondható, hogy ez a terem is eredeti pompájában épülhet újjá.

 

 

 Pleskovics Viola

 

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2019.09.13.
04:26

A Fellner Sándor-i "flamboyant neogótika" nem a belső terek, hanem a valamikori Pénzügyminisztérium külső megjelenését illetően sérti a szemet és az ízlést - pláne, hogy most, újabb százhúsz évvel később, mindenre kapható építészek újraépítenék. Különösen Rados Jenő szép, a magyar gótikus hagyományt tisztelő épületével szembeállítva tűnik borzasztónak ez a politikai nyomásra indult projekt.

Mert mit is írt Kós Károly a magyar gótikus hagyományról? "A gótika itt, Erdélyben sokkal egyszerűbb, mint nyugaton, és közvetlenebbül származott át a román kori művészetből. Szimpla, egyszerű stílus. Nálunk a gótikát nem csinálták végig: nem jutottak el a támívhez, megállapodtak a támpillérnél. Az nem csak nagyobb tudást igényelt, de sokkal nagyobb költségekkel is járt. (...) Az öreg Schulek Frigyes megtanított minket arra, hogy önállóan eligazodjunk az életben a műemlékek között. (...) Itt nem is volt idő a díszes gótikára, arra, amivé nyugaton fejlődött. Jött a török..." 

Az idézet eredetiben az "A legszebb élet, amit magamnak el tudtam képzelni" c. kötet 2018-as Helikon kiadásának 90. és 92. oldalán található.

Hooknail
2019.07.07.
09:32
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk