Épületek/Örökség

Egy nagyszerű historista — Fellner Sándor

1/18

Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény

Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény
A Pasteur Intézet pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon, 1896., Forrás: Budapest Képarchívum
A Vasvári Pál utcai zsinagóga homlokzata, 1989., Forrás: Fortepan
A Frankel Leó úti imaház, Forrás: bzsh.hu
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének belső tere az építkezés alatt, 1903., Forrás: Fortepán, BFL, jelzet: HU BFL-XV.19.d.1.01.
A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., forrás: Fortepan
A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., Forrás: Fortepan
Az épület 1947-es állapota, Forrás: Fortepan
A Rados Jenő építész által leegyszerűsített mai homlokzat., Forrás: Egykor.hu
A Pénzügyminisztérium lépcsőháza, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
Belső fotó a Pénzügyminisztérium építéséről, 1926., Forrás: Fortepan, BFL, jelzet: HU BFL - XV.19d.1.01
A Pénzügyminisztérium egyik irodája, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
A Pénzügyminisztérium épületének földszinti alaprajza, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
A Pénzügyminisztérium előcsarnoka 1908-ból, Forrás: Budapest Képarchívum
A Kúria főbejárata 1926-ban., Forrás: Fortepan
A Ritz Szálló képe egy 1914 és 1918 között kiadott levelezőlapon., Forrás: Budapest Képarchívum
A Vörösmarty téri Gerbeaud-ház, 1944., Forrás: Fortepan
Az egyetlen fennmaradt kép Fellner Sándorról.
Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény
A Pasteur Intézet pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon, 1896., Forrás: Budapest Képarchívum
A Vasvári Pál utcai zsinagóga homlokzata, 1989., Forrás: Fortepan
A Frankel Leó úti imaház, Forrás: bzsh.hu
A Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének belső tere az építkezés alatt, 1903., Forrás: Fortepán, BFL, jelzet: HU BFL-XV.19.d.1.01.
A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., forrás: Fortepan
A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., Forrás: Fortepan
Az épület 1947-es állapota, Forrás: Fortepan
A Rados Jenő építész által leegyszerűsített mai homlokzat., Forrás: Egykor.hu
A Pénzügyminisztérium lépcsőháza, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
Belső fotó a Pénzügyminisztérium építéséről, 1926., Forrás: Fortepan, BFL, jelzet: HU BFL - XV.19d.1.01
A Pénzügyminisztérium egyik irodája, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
A Pénzügyminisztérium épületének földszinti alaprajza, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
A Pénzügyminisztérium előcsarnoka 1908-ból, Forrás: Budapest Képarchívum
A Kúria főbejárata 1926-ban., Forrás: Fortepan
A Ritz Szálló képe egy 1914 és 1918 között kiadott levelezőlapon., Forrás: Budapest Képarchívum
A Vörösmarty téri Gerbeaud-ház, 1944., Forrás: Fortepan
Az egyetlen fennmaradt kép Fellner Sándorról.
1/18

Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény

Egy nagyszerű historista — Fellner Sándor
Épületek/Örökség

Egy nagyszerű historista — Fellner Sándor

2019.04.11. 12:30

Cikkinfó

Szerzők:
Paár Eszter Szilvia

Földrajzi hely:
Budapest, Esztergom

Építészek, alkotók:
Fellner Sándor

Vélemények:
31

Kiváló művei közé tartozik a Bulyovszky-villa, a Gerbeaud-ház és a Frankel Leó utcai zsinagóga, de leginkább az egykori Pénzügyminisztérium épületéről ismert. Ő Fellner Sándor építész; főművének teljes rekonstrukciója nemrég kezdődött el a Budai Várnegyedben.

Pesten született 1857. január 22-én zsidó családba, tanulmányait pedig a Királyi József Műegyetem és a bécsi Akademie der Bildenden Künste hallgatójaként kezdte. Később Párizsba utazott, ahol a nagyhírű École des Beaux-Artsban maga Charles Garnier, a párizsi Operaház tervezőjének tanítványaként szélesíthette tudását. 1879-ben hazatért Magyarországra, és nem sokkal később meg is alapította saját építészeti irodáját. Első jelentős munkája érdekes módon nem tervezési, hanem műemlékvédelmi természetű feladat volt: Pulszky Károly művészettörténésszel közösen végezte az esztergomi Bakócz-kápolna felmérését, melynek eredményeire ma is nagyban támaszkodnak a kutatók.

Korai, már önállóan tervezett jelentős épülete Bulyovszkyné Szilágyi Lilla színésznő Andrássy úti nyaralója volt, mely 1885-re készült el. A kétemeletes historizáló, leginkább német reneszánsz elemekkel díszített épület legjellegzetesebb eleme a főhomlokzat díszes oromzata, melyen Szapphó alakjában maga a művésznő látható.


Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény
1/18
Az Andrássy úti Bulyovszky nyaraló, 1889., Forrás: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény



Első középület megrendelését viszonylag hamar, 1886-ben kapta: a lakóházak közé épített Vasvári Pál utcai zsinagóga neoromán stílusban épült. Visszafogott homlokzata kimunkált belsőépítészetet rejt, melynek legdíszesebb részlete a tóraszekrény. 1887-ben aztán ismét megbízást kapott egy zsinagóga tervezésére, akkoriban épült ugyanis a Frankel Leó úti imaház. Az eredetileg szabadon álló, 1928-ban körbeépített struktúra neogótikus stílusú, téglaburkolatos homlokzatának a szamárhátívek kölcsöneznek keleties ízt.


A Vasvári Pál utcai zsinagóga homlokzata, 1989., Forrás: Fortepan
3/18
A Vasvári Pál utcai zsinagóga homlokzata, 1989., Forrás: Fortepan


A Frankel Leó úti imaház, Forrás: bzsh.hu
4/18
A Frankel Leó úti imaház, Forrás: bzsh.hu


Hasonló stílusban épült 1894-ben Keppich Emil magánpalotája a Szobi utcában. Főhomlokzata síkszerű, visszafogott, de neogótikus díszítésének köszönhetően mégis elegáns. A belső tér jelentős átalakításon ment keresztül, hiszen 1956-tól itt működött a Mentőkórház. A csillagboltozatos előtér, a lépcsőház, és az első emeleti kandalló azonban sejtetnek valamit az eredeti dekorációból. Merőben más stílusú a Pasteur Intézet pavilonja, melyet az Ezredéves Országos Kiállításra (millenniumi kiállítás) tervezett Fellner a Városligetbe, 1896-ban. A kisméretű, klasszicizáló épület eltért korábbi munkáitól, de a szakértelem és harmónia egysége ugyanúgy jellemezte.


A Pasteur Intézet pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon, 1896., Forrás: Budapest Képarchívum
2/18
A Pasteur Intézet pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon, 1896., Forrás: Budapest Képarchívum


A következő években több bérházat is tervezett, majd 1899-ben megkapta egyik legjelentősebb megbízását: a Pénzügyminisztérium épületének megtervezését a budai Várban, a Szentháromság téren. Az 1904-re elkészült neogótikus épület a magyarországi historizmus egy viszonylag késői, ámde igazán kiváló példája. A neogótikára nyilvánvalóan a minisztérium szomszédságában álló Mátyás-templom stílusa miatt esett a választás. Az épületről készült archív fotókon több, a templom épületéről kölcsönzött dekorációs elem is megfigyelhető, ilyen a tornyok kialakítása és a tetőcserép mintázata is. Természetesen a belső térben is reprezentatív neogótikus stílussal, bonyolult rendszerű boltozatokkal és impozáns lépcsőházakkal találkozhattunk. Mai, háború utáni állapotában visszafogottabb, de szerencsére a belső térben még ma is sok eredeti részlet látható.


A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., forrás: Fortepan
6/18
A Pénzügyminisztérium régi épülete a Szentháromság téren, 1934., forrás: Fortepan


Az épület 1947-es állapota, Forrás: Fortepan
8/18
Az épület 1947-es állapota, Forrás: Fortepan


A Rados Jenő építész által leegyszerűsített mai homlokzat., Forrás: Egykor.hu
9/18
A Rados Jenő építész által leegyszerűsített mai homlokzat., Forrás: Egykor.hu

 

Felújítása után a Budapesti Műszaki Egyetem egyik kollégiuma kapott benne helyet, majd később a Magyarság Háza otthona lett. Az épület nemsokára visszanyerheti régi funkcióját, ami az épület teljes rehabilitációjával is együtt jár.


Belső fotó a Pénzügyminisztérium építéséről, 1926., Forrás: Fortepan, BFL, jelzet: HU BFL - XV.19d.1.01
11/18
Belső fotó a Pénzügyminisztérium építéséről, 1926., Forrás: Fortepan, BFL, jelzet: HU BFL - XV.19d.1.01


A Pénzügyminisztérium egyik irodája, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum
12/18
A Pénzügyminisztérium egyik irodája, 1908., Forrás: Budapest Képarchívum


Az 1900-as évek elején, illetve az 1910-es években is több nagyszabású vidéki vadászkastélyt, városi bérházat és üzletházat tervezett, melyek közül a legjelentősebb talán az 1912-ben, korábbi épületek átalakításával és bővítésével létrehozott Gerbeaud-ház volt. A leginkább klasszicizáló késő barokk stílusúnak mondható, de a legfelső szinten szecessziós elemekkel díszített épületben került kialakításra Gerbeaud Emil új cukrászdája.


A Vörösmarty téri Gerbeaud-ház, 1944., Forrás: Fortepan
17/18
A Vörösmarty téri Gerbeaud-ház, 1944., Forrás: Fortepan

 

Egyik leghíresebb munkája a Markó utcában van: 1913 és 1918 között itt építették az Igazságügyminisztérium, vagyis a Kúria, Magyarország legfelsőbb bíróságának mai épületét. (Nem összekeverendő a Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi palota épületével, melyben ma a Néprajzi Múzeum található.) A robosztus és monumentális épület homlokzatán rengeteg klasszicizáló elemet láthatunk, melyek az államhatalom és az igazságszolgáltatás stabilitását hivatottak szimbolizálni.


A Kúria főbejárata 1926-ban., Forrás: Fortepan
15/18
A Kúria főbejárata 1926-ban., Forrás: Fortepan


A Ritz Szálló képe egy 1914 és 1918 között kiadott levelezőlapon., Forrás: Budapest Képarchívum
16/18
A Ritz Szálló képe egy 1914 és 1918 között kiadott levelezőlapon., Forrás: Budapest Képarchívum

 

Egészen más stílusban tervezte ekkoriban a hajdani Ritz Szállót is, mely a Duna-parton állt. A francia barokk és klasszicizáló elemekkel kialakított 120 szobás luxusszálló igen korszerű és nagyszabású épület volt, a második világháború után azonban lebontották. Helyén az egykori Forum, a mai InterContinental szálló áll, melynek épületét Finta József tervezte.
Az első világháború után érdekes módon többé nem tervezett, figyelmét teljes mértékben a Magyar Építőművészek Szövetsége felé fordította, melynek egyúttal vezetője is lett. 1944. novemberében hunyt el, a budapesti gettóban.


Az egyetlen fennmaradt kép Fellner Sándorról.
18/18
Az egyetlen fennmaradt kép Fellner Sándorról.

 

Paár Eszter Szilvia

 

Vélemények (31)
Huszti István
2019.04.17.
18:48

Igazából azt hiszem, hogy valahol az építészeti minőség a kérdés. Engedtessék meg, hogy saját meghatározásomat ide beírjam (Magyar Építőipar 2018/2-3 és 4. szám).

"Az építészeti minőség annak a mércéje, hogy az építési tevékenységben résztvevők milyen harmonikusan tudnak együttműködni a funkció, szerkezet, forma egységének megvalósításában."

Számomra ebben az értelemben a "mindkét oldal" értelmezhetetlen. Ha így közelítjük meg, az eleve baj. Engem inkább az együttműködés érdekelne.

György Janáky
2019.04.21.
16:03

@Huszti István: Múltkori kérdésemre válasz nem érkezett.  Talán mert a megkérdezett tudhatja, hogy ha a szakmaiatlanságot és a cinizmust kizárjuk, akkor bizony csak egy oldal marad.

gádor
2019.04.21.
17:59

@György Janáky: Őszintén szólva nem éreztem különösebb késztetést, hogy az ön kérdésére(? ) válaszoljak, de nem akarok álmatlan éjszakákat okozni, holnap igyekszem reagálni. 

Gulyás András
2019.04.17.
07:52

Nagy örömmel olvastam az érdekes és tanulságos hozzászólásokat ezúttal is. Mindig sajnálattal látom, ha egy színvonalas vita személyes síkra terelődik, több okból is. Rossz annak, aki kapja, és rossz annak is, aki csak olvassa, hisz mindig azon gondolkodik, jól teszi-e, ha szó nélkül hagyja, illetve ha hozzászól, nem mélyíti-e tovább a konfliktust...

De leginkább rossz magának a fórumnak, hiszen elbizonytalanítja a hozzászólókat, hogy kifejtsék-e véleményüket. Védeni kell ezt az intézményt, hogy minél tartalmasabb viták, eszmecserék fóruma legyen a jövőben is. Nincs belőle sok.

A valódi ellenfél sose az a szűk értelmiségi kör, aki esetleg egymástól eltérő véleményt képvisel, de képvisel, időt szán rá, hozzászól, hanem a közöny, műveletlenség, nemtörődömség - ez utóbbiakból pedig sajnos bőségesen el vagyunk látva. 

Pákozdi Imre
2019.04.17.
18:54

@Gulyás András: A személyeskedések többnyire az érdemi válaszra képtelenség jelei. Bár szinte soha nem hagyom szó nélkül az engem sértőket (kockáztatva, hogy magam is személyeskedem:-), nem bánnám, ha akár indulatosan is, de érdemi vita folyna a sokak által, régóta, a fentebbihez hasonló, hosszú listában szóvá tett visszásságokról, építészeti és várostervezési hibákról. De ilyenről szó sincs. Persze, gádornak részben igaza van, amikor engem, nyugdíjas sörisszát, kibicnek titulál. Én ui. tényleg nem, vagy csak áttételesen kockáztatom az egzisztenciámat a véleményem kimondásával. Egy gyakorló, összefonódások láncában dolgozó, barátok és munkatársak, megrendelők és potenciális ügyfelek között élő építész viszont százszor is meg kell gondolja, mit bírál és hogyan. Értem, de ezzel együtt is sajnálatos tény, hogy az állami középületi és tájépítészet diktatórikus irányítása miatt, valamint az érdekféltésektől bénult építészeti kritika hallgatása folytán, itt, ma, közpénzből, tényleg az épül, amit a kormányfő akar. Ez már csak azért is baj, mert igaz, amit egyik, kivételesen bátor építészünk a Mozgó Világban nyilatkozott: "Nagy pechje ennek a mostani érának, hogy a miniszterelnöknek nem túl jó az építészeti ízlése. Láthatóan nem tájékozott eléggé, s az udvaroncai sem nagyon merik felvilágosítani építészeti kérdésekben."

Huszti István
2019.04.17.
19:14

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, nyugdíjas sörissza, kibic barátom!

Most tévúton jársz, az építészeti minőségnek két dologhoz biztosan nincs köze, egyik a miniszterelnök, a másik az izlés. Nem csak az építészetnek, de minden művészetnek az ellensége a hatalom és az izlés.

 

György Janáky
2019.04.16.
21:14

Az eszmecsere lényegét Roth János már pontosan összefoglalta.

Sajnálatos, hogy szakmai véleménycserék is hamar személyeskedésbe torkollnak.

Azt viszont megkérdezném gádor-tól (nálam egy generációval fiatalabb kollégától), hogy mit ért 'mindkét oldal'-on, és hogy gondolja etikailag és stilisztikailag hogy 'tegyük a dolgunkat...mindkét oldal elvárásainak megfelelve'. 

gádor
2019.04.23.
14:18

@György Janáky: Lehet, hogy az Építészfórum visszhang kamráiban ez az „eszmecsere lényege”, de kívülről nézve ez csupán egy vélemény, amellyel szemben áll a legitim politikai hatalom részéről képviselt „erőszakkal történő visszaépítés”. Ez már két oldal, ugye? Én nem látom (problémás) személyeskedésnek, amit írtam, mint ahogy szakmai véleménycserének sem a fentieket. (Fenntartom a véleményemet, hogy a kibicnek semmi sem drága helyzetével állunk szemben. Szavak, szavak, szavak. Az olvasottság és a nyugdíjasok ráérő ideje nem pótolja a szakmai hozzáértést. Ezerszer leírtam már, egyszer már majdnem célt is értem…) Volt szerencsém részt venni egy teljességre törekvő tervbemutatón, a Szentháromság téri pénzügyminisztérium témájában, ami alapján nekem jóval árnyaltabb a véleményem. Amit a személyes tapasztalataim, érzéseim is messzemenően alátámasztanak. Szerintem a Rados féle épület nem méltó a kitüntetett elhelyezkedéséhez: sem a tömege, sem a – számomra – sematikus homlokzata. Különösen igaz ez az oldalhomlokzatokra, hiszen – ne felejtsük le, hogy - egy egész épülettömbről beszélünk. (Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy rossz épület és hogy Rados Jenő egy műveletlen építész lett volna.) Az építészettörténet elmúlt pár ezer évében „klisészerű giccsek” használatával reprezentálta hatalmát a Mindenkori. Szerintem a Budai vár egyik főterén is elfogadható tett volt ez száztíz évvel ezelőtt. Ezzel elsősorban ideológiai (másrészt szocializációs, esztétikai, világításbeli, stb.) szempontból ellentétes gondolkodásban zajlott az újjáépítés, ezt – szerintem - csacskaság lenne megkérdőjelezni. Azaz itt egy szakadás következett be. Mint ahogy Óbudán is egy szakadás következett be a lakótelepek megépítésével. A Szentháromság téren van lehetőség újragondolni a reprezentáció helyreállítását. Számomra kézenfekvőnek tűnik a kérdés, hogy megelégszünk-e ezzel az állapottal az ország és a főváros egyik szimbolikus pontján. A mai építészeink között nincs olyan, aki életképes alternatívával állna elő, mondjuk a Mányi féle – önként, úri jókedvből készített – rekonstrukciós terv ellenében. De még csak egy montázst sem láttam, ami bizonyítaná, hogy a visszaépítés vizuálisan agyon nyomná a templomot. Helyette van egy mondatban megfogalmazott sommás vélemény a másként gondolkodókról (ld. személyeskedés). Az egy generációval előttünk járóktól éppen ez lenne elvárható, hogy bölcsen megvilágítsák a „stilisztikailag és etikailag” járható utat. Ellenállni, ellentmondani mindenki tud…de ebből a hozzáállásból hosszabb távon az építészet, az építészek jönnek ki vesztesként. Mi, akik az építészetből kényszerülünk/szeretnénk megélni.

György Janáky
2019.04.24.
12:05

@gádor: Igen, kedves gádor. Ez már két oldal: az egyik oldal a világháború utáni tűnékeny és reményteli koalíciós időszak szakmai tisztánlátása  (dr. Kotsis Iván, Rados Jenő, Meczner Lajos, Borsos László, Gerevich, Gerő), létrehozva az ideális építészeti megoldást a Szentháromság téren; másoldalról a kurrens politikai,  pusztán ideologikus akarat. Egyikünk sem beszélt másról. Hogy ön szerint a 'Rados féle épület nem méltó a kitüntetett elhelyezkedéshez' ez csak (ahogy ön mondaná) egy vélemény, amit csak sajnálni lehet, de 'ebből a hozzáállásból' valóban nem lehet 'vesztesként kijönni'.

gádor
2019.04.24.
12:43

@György Janáky: Szerintem ezt túltárgyaltuk. További tartalmas sajnálkozást kívánok, fenntartva a korábban általam írtakat.

György Janáky
2019.04.24.
12:54

@gádor: A nagy nevek előző felsorolásából kimaradt Genthon István és Csemegi József. Ez a grémium akkori munkásságával teremtette meg máig ható érvénnyel a vári polgárnegyed arculatát.

Pákozdi Imre
2019.04.24.
13:30

@György Janáky: Apropó, nagy nevek: Meczner Lajos nevét Dragonits Tamás Szemtanúság c. könyvében Metzner Lajosnak írta. A Google mindkét formában megtalálja, építészként és festőművészként (1890-1962). Melyik a korrekt írásmód?

György Janáky
2019.04.24.
14:50

@Pákozdi Imre: A vári Móra Ferenc közi emléktáblán a cz-s írásmód szerepel, apám id.Janáky István kollégaként is ezt a formát használta.

Pákozdi Imre
2019.04.24.
16:17

@György Janáky: Köszönöm. Időközben belebotlottam a  http://cikkekbudapestmultjabol.hu/cimlistazas.php?xid=9015 linken a következő rövid címsorba: "Metzner Lajos (1890-1962) építész, festőművész, volt: Meczner Lajos". Amúgy nem is tudtam, hogy emléktáblát állítottak neki. Gondolom, nem a Budai Várat az uralkodó elvárásainak megfelelően fenekestül felforgató, mai Közti vezetői, bár Metzner Lajos anno a Köztiben dolgozott...

György Janáky
2019.04.25.
12:30

@Pákozdi Imre: Meczner Lajos várnegyedbeli emléktáblája:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Meczner_Lajos_Móra_Ferenc_utca_2a.JPG

A Szentháromság tér északi térfala a Fellner-féle építkezés előtt (adalékként gádor 'szakadás'-elméletéhez: ki-ki eldöntheti, mi és mikor 'szakadt meg'):

https://ado.hu/images/615x/resize/a-penzugyminiszterium-epulete-1848-49-ben_ihj2r4tz.jpg?v=1

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pákozdi Imre
2019.04.25.
13:18

@György Janáky: Nagyon tanulságos, és a történelmi polgárvárosi léptéket jól szemlélteti a Szenthárom tér északi térfalát ábrázoló kép. A Pénzügyminisztérium budavári létezésének, épületeinek története - legalábbis a  http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/hess-andras-ter/44-hess-andras-ter.html forrás szerint - az alábbiakban foglalható össze. (A könnyebb tájékozódás kedvéért megjegyzem, hogy az alábbi idézet első bekezdése a Hess András tér északi és keleti oldaláról szól, a második pedig a Fellner Sándor majd Rados Jenő által beépített, nyugati oldalról. A kiemelések tőlem valók.)

"Többszörös változáson ment át például a Jezsuita Kollégium épülete (Hess András tér 1.). ... 1784-ben a Királyi Kamara kapta meg. ... 1849 után a Császári és Királyi Pénzügyigazgatóság, majd 1867 után a Pénzügyminisztérium költözött falai közé, egészen 1945-ig ehhez az intézményhez tartozott. 1885-ben, a Mátyás-templom felújításakor ismét átépítették: a templomhoz csatlakozó szárnyát lebontották, majd kissé északabbra új szárnyat emeltek.

A vele szemben lévő Akadémia épületét előbb az egyetem, majd 1786-tól a Helytartótanács használta. Ekkor copf stílusban építették át, a 19. század elején pedig nyugati oldalához klasszicista bővítményt emeltek. 1867-1901 között a Pénzügyminisztériumhoz tartozott, ezután a hozzákapcsolódó és környező háztömbbel együtt lebontották. Részben helyére épült fel a minisztérium új, több utcára kiterjedő neogótikus tömbje."

rojan
2019.04.12.
21:27

Pákozdinak teljes mértékben igazat adok. Rados mesteri megoldását Granasztói-Polónyi "Budapest holnap" könyve is példaként citálja, az egyéb - vári sziluettet érintő - visszabontásokkal együtt. A homlokzat építészeti kvalitásai, arányai, fal és nyilások harmóniája igazi építészeti megoldás. Mindez nem mondható el Fellner eklektikus művéről. A múltba révedés költséges díszletei a Lovarda és az Őrség épületeivel már megmutatják, hogy középszerű épületek visszaépítése torzó marad. Ez az, ami nem építészet, hanem valóban ideológia!

Roth János

Pákozdi Imre
2019.04.13.
08:09

@rojan: :-). Hozzáteszem, hogy a Budai Várban tervezett mai, anakronisztikus visszaépítések favorizáltjai, néhai Kallina Mór és Fellner Sándor, említést sem érdemeltek Moravánszky Ákos "Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában" című alapművében (1988). Pedig ott aztán mindenkiről szó esik, aki Magyarországon, abban a korban, jelentőset alkotott.

Pákozdi Imre
2019.04.14.
06:37

@rojan: Másfelől persze, a Pénzügyminisztérium visszaépítésének helyszínétől, a Szentháromság tértől egy kicsit délebbre pillantva, ugyancsak anakronizmus volna a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság telkének egyetlen, nagy, "kortársi" középülettel történő beépítése. Ide, a számtalan pályázat során szinte csak rossz elképzelések születtek, élükön Kis Péter nyertes tervével, amelyet azután az abszurdig tovább rontott Zoboki G. "javítása". Emlékezetes kudarcok voltak ezek, amúgy sikeres és jó építészek előadásában. Két elképzelés rémlik föl a feledés homályából, amelyik legalább az épület tömegének megformálása terén elfogadható volt: egyrészt Gulyás Zoltán 1962-es, győztes terve, amelyik kettéválasztotta, ezzel polgárvárosi léptékűvé szelidítette a tervezett épülete(ke)t, másrészt Balázs Mihályé, a 2003. évi Budavár-Kapuház ötletpályázat kiemelt megvételben részesített pályamunkája. Ennek általam ismert egyetlen nyoma a Somogyi Krisztina által, Balázs Mihályról írott könyvben látható a 92-94. oldalon. A Szent György teret is érintő terv - korszerű formavilággal - a román kor puritanizmusát idézi, és ez sem egyetlen, bombasztikus blokkot vázol fel, hanem szellősen elhelyezett, szoliter tömegek szerves összjátékában gondolkodik. Mintha levonná az elmúlt (és eljövendő) építész pályázók legnagyobb tévedésének konzekvenciáját: annak be nem látását, hogy ott, a Honvéd Főparancsnokság + Hadügyminisztérium, Kallina Mór által oda épített dupla tömbjének soha nem volt HELYE. Oda és a nyugati bástya mentén ugyanis hajdan, a középkorban, a Polgárváros települt, sok lakóházzal és egy szép templommal. Ezért, és a domborzat furcsa alakulása folytán, mindenféle előkelősködő és pénzrabló mai álmok ellenében, inkább a Polgárvárosnak a Honvéd Főparancsnokság helyrepofozott romhalmaza helyén, a nyugati bástyák mentén, a Turul szobor vonaláig terjedő, a Bástya sétányt folytató kiterjesztése, visszaépítése látszik a legjobb lehetőségnek. Ide nem kell Kallina Mór vagy éppen Korb Flórisék eklektikája. Inkább Reimholz Péter, Kard utcai remekének utánérzésére lenne szükség :-).

gádor
2019.04.15.
07:33

@Pákozdi Imre: Javaslom Pákozdi úrnak, hogy írjon egy alternatív építészettörténeti könyvet, meg esetleg egy fejlesztési koncepciót a Budai Vár, vagy akár Budapest elkövetkező harminc évére.

Olyan súlyos aránytalanságokat, minősítéseket fogalmaz meg, amiket nem lehet szó nélkül hagyni. Ráadásul, hihetetlen aktivitásával szinte egyeduralkodó lett az Építészfórumon, mint a legolvasottabb építészeti portálon.

Igyekszem időt szakítani, hogy megfogalmazzam az Önével gyökeresen eltérő véleményemet, mert egyszerűen megengedhetetlennek tartom, hogy ilyen egyoldalú, szemellenzős vélemény uralja a hozzászólásokat nagyon fontos, sokakat érintő témákban.

Pákozdi Imre
2019.04.15.
08:04

@gádor: Köszönöm a felkérést :-). A Budai Várról néhány éve nagy vita folyt az ÉF-en. Akkoriban írtam ezt: http://epiteszforum.hu/a-budai-var-vedelmeben . Az írás megjelent a Kommentár c. "neokon" folyóirat 2011/5. számában is.

 

György Janáky
2019.04.15.
10:38

@Pákozdi Imre:  

A Szentháromság téri fellneri cukrászálom visszaépítését a műveltséget és ízlést nélkülöző ideologikus politikai döntés kívánja.

Építész-társadalmunk maradandó közös szégyene, hogy ehhez hallgatásunkkal asszisztáltunk.

Egy megértőbb utókor talán felmentést ad.

Behúzott nyakkal és elnehezült szívvel, ősz fejjel saját városunkban idagenként várjuk a kurzus építészeti ámokfutásának következő stációit (Kallina-féle főparancsnoksági épület a Dísz téren? Hausmanni kupola a palotán?).

Huszti István
2019.04.15.
14:04

@György Janáky: Egyre kevesebbet járok itt. Sajnos csatlakoznom kell a véleményhez - talán mégsem a hallgatás a megoldás. 

Ez történik, ha az építészetben az ideológia minőségi mérce lesz. A szakmánk egyre jobban a "főpapok" divatbemutatójává válik (Fellini), no meg a cukrászálom jól eladható.

Lazzlo
2019.04.15.
17:31

@Huszti István: Emlékezetes jelenet, az biztos

gádor
2019.04.15.
18:02

@Huszti István: Rosszabb a helyzet, mint gondoltam! :-(

Itt mindenki vesztes lesz. 

Pákozdi Imre
2019.04.16.
13:13

@gádor: Kivéve azokat, akik így, kora délután, nyugdíjasként beülhetnek a Margit híd budai hídfője melletti Híd Bisztróba, annak is a kerthelyiségébe. És rendelhetnek egy korsó Sopronit, mint én most, és olyan mázlijuk van, hogy a Nap, a hátukat melegítve, szemben megsüti a Margitszigetet és a Dunát. Egészségére, gádor.

gádor
2019.04.16.
14:21

@Pákozdi Imre: Nagyon pontosan fogalmazta meg, ami bennem is körvonalazódik: ez a kibicnek semmi sem drága alaphelyzete. Kívülről bekiabálni, mélyíteni a szakadékot, nulla felelősséggel. Mi pedig, akiknek meg kell élnünk ebben a végletekig felhergelt szakmai közegben, tegyük a dolgunkat tisztességgel, mindkét oldal elvárásainak megfelelve. Különben műveletlenek vagyunk, meg mittudoménmik...

Király! Ez aztán a felelős értelmiségi attitűd...Még szerencse, hogy nem szeretem a sört.

Pákozdi Imre
2019.04.16.
15:36

@gádor: Itt senki nem kibic, gádor. Így van ez, még ha nagy is a kísértés ennek a kibic-fogalomnak a körüljárására. Mert ki is lenne a kibic? Aki a városban él vagy aki a városból él, annak politikailag mélyen befolyásolt fejlesztéséből és "fejlesztéséből" húzza a jövedelmét? De hagyjuk: hiszen az a lényeg, hogy a mi városunkat, az én városomat cseszik el, toronyházzal, a Római Part ellehetelenítésével, a tarra vágott közterekkel, kivált a Városliget beépítésével, a Néprajzi Múzeum máshol talán szép, de ott aránytalan, íves óriástömbjének megépítésével, a japán sorozatgyártó építész harmadik változatban* leszállítani kívánt Zene Házával, valamint honfitársának pagodagiccsével, az Új MNG-vel. A Budai Vár kormányzati kisajátításával, a Várbazár cortenacél-tetőkkel történő lefedésével, a Corvin Sétány aránytalan tömegeinek a szegénynegyedbe erőltetésével, majd - amikor már valamelyest megszoknánk, mi több, megszeretnénk az eleganciáját - a korábbi képeken a nagyérdeműnek beígért folytatás helyett, az elrekesztésével. A Déri Miksa és Nagyfuvaros utca saroktelkének kellős közepére emelt egészségházzal, amely semmibe veszi a környék zártsoros beépítési rendjét, ezzel tovább bontja, rombolja azt, amit pedig befoltozni kellett volna... Borzasztó.

A Híd Bisztró egyébként nem a söréről híres, hanem a fekvéséről. Igazi HELY, a szónak abban az értelmében, ahogy azt Schneller István leírja "Az építészeti tér minőségi dimenziói" c. művében, a 262. oldaltól, mintegy nyolc oldalon át. Olyan hely- és términőségről szól az a tanulmány, amilyennel sokan szeretnénk, sokszor találkozni Budapesten.

https://azonnali.hu/cikk/20190410_wellneskozpontnak-jo-volt-a-magyar-zene-hazanak-is-jo-lesz-hanyszor-adhatja-el-ugyanazt-egy-sztarepitesz-

csoszka
2019.04.12.
07:06

A Pénzügyminisztérium fotója enyhén félrevezető, ebben az állapotban valóban jó döntésnek tűnhetett volna a visszabontás, leegyszerűsítés. Azonban ez már bontás közbeni fotó (ami lemaradt a képaláírásból), a háború utáni állapot ezen az oldalon fent van:

http://egykor.hu/budapest-i--kerulet/penzugyminiszterium-epulete-a-varban/396

Kapott rendesen a bombázásból, de ez alapján jól látszik, hogy a visszabontás egyértelműen ideológiai döntés volt.

 

 

 

Pákozdi Imre
2019.04.12.
13:02

@csoszka: Ideológiai döntés? Akkor nem Rados Jenőt bízták volna meg az áttervezéssel. Én inkább az Önök akkori időket megélt kollégái (Dragonits Tamás, Gerő L., Czagány István, Preisich G.) visszaemlékezéseire, pl. a néhai Metzner Lajos munkásságáról írottakra hagyatkozom. Ezek a visszaemlékezések józan és hozzáértő építészeti döntésekről szólnak. Olyanokról, amilyenek alapján egy-két emelettel megkurtították a Balta közi és a Dísz téri bérházat, vagy - ugyancsak a Dísz téren - egy ötszintes, eklektikus böszmeséget Farkasdy Zoltán épületével váltottak ki (Dísz tér 8.). Az eklektika ui. jó dolog ott, ahol nincs valódi építészeti örökség, de nagyon disszonáns, ahol van és továbbra is lenne, csak éppen felülépítették. Az igazi baj az, hogy a mai nagyurak és szolgálóik ezt a felülépített, XX. század eleji állapotot veszik alapul. És ők valóban ideológiai alapon teszik ezt, hiszen olyan műveletlen egyetlen építész sem lehet, hogy ne lássa: Rados Jenő épülete a Budai Vár és az eleve megkésett, mégis egyszerű motívumokkal dolgozó, korabeli magyarországi gótika adekvát emlékműve. Miközben Fellner csipkepalotája a színvonalas neogótikának is csupán rossz utánérzése - például a Mátyás templomé. Mondhatjuk, a flamboyant neós igyekezet kiábrándító példája...

Pákozdi Imre
2019.04.11.
15:28

A volt Pénzügyminisztérium kormányzati erőszakkal történő visszaépítése nem Rados Jenőt, hanem Fellner Sándort alázza meg. Már éppen elfelejtettük volna, hogy ugyan tisztes tudású építész volt, ám egyszersmind túlzó, cifra és üres gesztusok mestere.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk